Székudvar
falu Romániában, Arad megyében
Székudvar (románul Socodor) falu Romániában Arad megyében.
Székudvar (Socodor) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Székudvar |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 317305 |
SIRUTA-kód | 12135 |
Népesség | |
Népesség | 2317 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 92 (2011)[1] |
Népsűrűség | 20,58 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 112,60 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 31′, k. h. 21° 26′46.516667°N 21.433333°EKoordináták: é. sz. 46° 31′, k. h. 21° 26′46.516667°N 21.433333°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kisjenőtől 6 km-re nyugatra fekszik. Neve szikes területen épített udvarházat jelöl.
1214-ben Soluhan néven említik először. 1332-ben említik plébániáját. Piacterén előkerültek középkori apátságának és temetőjének maradványai. A népes magyar falunak a 16. században vására és vámja is volt, területén több malom működött. 1910-ben 5534 lakosából 4545 román és 879 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott.
Nemzetiségi megoszlás
szerkesztés1992-ben 2322 lakosából 2110 román, 162 magyar, 38 cigány és 10 német volt.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született 1836. február 25.-én Iosif Goldiș görögkeleti püspök, a Román Akadémia tagja.
- Itt született 1888. március 6-án Banner János ősrégész, néprajztudós, egyetemi tanár, a történelemtudományok doktora.
- Itt született 1919. április 25-én Dr. Dászkál István nagyváradi latin szertartású ordinárius, apostoli protonotárius, nagyprépost - tudós római katolikus pap.
Nevezetességei
szerkesztésA településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro