Szabadi úti református templom (Marosvásárhely)
A Szabadi úti református templom a két világháború között erdélyi népi építészet stílusában emelt egyházi építmény, amely Marosvásárhely Egyesülés negyedében élő református hívek istentiszteleti helye.
| Szabadi úti templom | |
| műemlék jellegű | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | református |
| Egyházmegye | Maros-Mezőségi Egyházmegye |
| Egyházközség | Szabadi Úti Egyházközség (Marosvásárhely IV.) |
| Lelkész | Szász Zoltán |
| Építési adatok | |
| Építése | 1936–1937 |
| Stílus | népi építészet |
| Tervezője | Kelemen Zsombor |
| Alapadatok | |
| Befogadóképesség | 800 személy |
| Torony | 1 |
| Építőanyag | tégla |
| Elérhetőség | |
| Település | Marosvásárhely |
| Hely | Szabadi út (Voinicenilor) 47. |
| Elhelyezkedése | |
 Szabadi úti templom
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 32′ 23″, k. h. 24° 34′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 23″, k. h. 24° 34′ 00″ | |
 | |
| A Szabadi úti templom weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadi úti templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Története szerkesztés
Az 1881-ben megalakult Keresztyén Szövetség (C.E.) református lelkiségi mozgalom munkatársai, Tóthfalusi József vártemplomi lelkész támogatásával kezdték el a Maros jobb partján, a városszélen élő, különböző református családok lelki gondozását. Tóthfalusi József lelkipásztor 1927-es jelentése szerint, istentiszteleteket Nagy Kálmán asztalos házánál, vallásos összejöveteleket és evangelizáló órákat egy Szálasi nevű malom-munkás, illetve özv. Bálintné házánál tartottak. Az 1927 májusában lezajlott püspöki vizitáció alkalmával, Makkai Sándor püspök hitélet gyakorlására alkalmas imaház építését szorgalmazta. A javaslat megvalósítása 1930-ban kezdődött el azzal, hogy Tóthfalusi József lelkipásztor elkérte a presbitériumtól a Szabadi út 20 szám alatti egyházi épületet a hozzá tartozó telekkel.[1]
Az 1936. szeptember 12-i presbiteri gyűlés templom, lelkészi lakás és gyülekezeti terem építéséről döntött a 750 lélekszámú városvégi szórvány lelki gondozásának biztosítására. 1936-1937 között, Kelemen Zsombor – a székely építészetre jellemző jegyeket Kós Károly stílusával ötvöző – terve alapján, elkészült a templom és a hozzá tartozó épületek. Az avató istentiszteleten, 1937. december 12-én Vasárhelyi János püspök tartott felszentelő beszédet. A templom értékes beltéri bútorzattal rendelkezik. Az úrasztala Bernády György, marosvásárhelyi polgármester és vártemplomi főgondnok ajándéka 1936-ból, korán elhunyt leánya, Bernády Györgyike emlékére. A szószék és a Mózes-szék gróf Telegdy Márton és Telegdy Ilona adománya testvérük, gróf Telegdy István emlékére. 1945-ben került elhelyezésre a karzaton az 1895-ben Országh Sándor és fia által épített orgona.[2]
Az egyházközség 1973-ban jogi szempontból is végérvényesen önállóvá vált. A templom közvetlen közelébe épített méretes panelház a templomegyüttes süllyedését okozta, amely következtében megrepedezetek a falak. E helyzet orvoslása érdekében nagy mértékű beavatkozásra került sor, amely az épület statikai megerősítéséhez vezetett. A közelmúltban restaurálási munkálatokon esett át a templom.[3]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Berekméri Árpád Róbert: [http://konyvtar.proteo.hu/sites/konyvtar.proteo.hu/files/documents/2008/1440015732.pdf Adalékok a Szabadi úti református egyházközség történetéhez] (magyar nyelven). Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Könyvtára, 2008 (Hozzáférés: 2019. május 25.)[halott link]
- ↑ Pozsár Róbert: Marosvásárhely Szabadi úti IV. református parókiatemplom orgonája (magyar nyelven). orgonajavitas.ro, 2009. június 9. [2019. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
- ↑ Bartha Zoltán, Bárócz Huba: A Marosvásárhely IV. – Szabadi Úti Református Egyházközség története (magyar nyelven). Népújság, 2017. július 7. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
Források szerkesztés
.svg){kind=small}