Főmenü megnyitása

Vártemplom (Marosvásárhely)

református templom Marosvásárhelyen

A marosvásárhelyi református Vártemplom a város főterétől északkeletre, a Bernády György-tér közelében álló középkori vár területén található lenyűgöző gótikus templom. Nagytemplomnak is hívták 19. század környékén.

Vártemplom
műemlék
Reformed City Fortress church of Targu Mures.jpg
Vallás kálvinizmus
Egyházkerület Erdélyi református egyházkerület
Egyházmegye Marosi református egyházmegye
Egyházközség Marosvásárhelyi Nagytemplomi Református Egyházközség
Püspök(ök) Ft. Pap Géza erdélyi püspök
Lelkész Ötvös József
Henter György
Építési adatok
Építése 14. század
Stílus gótika
Felszentelés 1400
LMI-kód MS-II-m-A-15475.01
Település Maros megye
Elhelyezkedése
Vártemplom (Románia)
Vártemplom
Vártemplom
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 32′ 48″, k. h. 24° 33′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 48″, k. h. 24° 33′ 59″
A Vártemplom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vártemplom témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A templomot a 14. században a ferencesek építették. A szentélyt 1400 őszén szentelték fel, de a teljes templomot csak 1490-ben. A 16. században Marosvásárhely a reformáció oldalára állt és a templom 1557-1559 környékén a reformátusok tulajdonába került. A Veit Stoss által készített feszületet eltávolították. A szájhagyomány szerint a Nyárád folyóba dobták és úgy került Nyárádremetére.

1602-ben Basta csapatai az írott források szerint nagy pusztítást végeztek, korábban elfogadott feltételezés szerint felégették a templomot. 1658-ban a II. Rákóczi György ellen támadó törökök támadásakor a templomhajó mennyezete beomlott, az ablakok üvegfestményei és az orgona is elpusztult. A templom éveken át fedetlenül állt, míg Teleki Mihály adományából 16851693 között részben helyreállították. Dendrokronológiai kutatások ugyanakkor kimutatták, hogy a szentély régi részeinek tetőszerkezetéhez használt fákat 14791480-ban vágták ki, a szerkezet zöme középkori; ugyanakkor valóban tartalmaz 16021603-ban kivágott fákból készült elemeket, tehát a pusztítás után végeztek javításokat.[1]

Ezután kezdődött a templom fénykora. 1789-ben Johannes Prause által készített barokk orgonával, 1841-ben pedig Bertúk György díszes úrasztalával gyarapodik. A 16 mázsás nagyharang Kolozsvárott öntötte Andrássofszki János és Dániel, míg a 603 kilogrammos kisharangot 1972-ben öntötte Zlotaru János Sárkmányban.

EseményekSzerkesztés

A Vártemplom falai között 37 országgyűlést tartottak, megfordult itt Nagy Lajos király, Hunyadi János, János Zsigmond is.

  • 1559. november 1-jén itt tartotta ülését az első egyetemes magyar református zsinat.
  • 1571. január 6-án itt erősítette meg János Zsigmond a tordai országgyűlésen meghirdetett vallásszabadságot.
  • 1707. április 8-án itt választották fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet.

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Rédai Attila: Mítoszromboló évgyűrűk: dendrokronológiai kutatások Erdélyben (magyar nyelven). liget.ro, 2017. június 28. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 30.)

ForrásokSzerkesztés