Szamosfalva

Kolozsvár városnegyede Romániában

Szamosfalva (románul Someșeni, németül Mikelsdorf) Kolozsvár városrésze, hajdan önálló település. Itt található a város nemzetközi repülőtere.

Szamosfalva
Honvédemlékmű Kolozsvár és Szamosfalva között
Honvédemlékmű Kolozsvár és Szamosfalva között
Közigazgatás
Település Kolozsvár
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Szamosfalva (Románia)
Szamosfalva
Szamosfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 47′, k. h. 23° 41′Koordináták: é. sz. 46° 47′, k. h. 23° 41′
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamosfalva témájú médiaállományokat.
A római-katolikus templom.
Szamosfalva az 1769-1773 között készült jozefiniánus térképen

Fekvése szerkesztés

Kolozsvár keleti részén, a Mezőségre vezető út mentén fekszik. Mellette torkollik a Békás patak a Kis-Szamosba. Megközelíthető a 36-os autóbusszal, illetve vasúton a Kolozsvár-Dés vasútvonalon.[1]

Története és lakossága szerkesztés

A településen a gepidák jelenlétére utaló ékszereket, illetve a szilágynagyfalui kurgánokkal rokonítható, a szlávokhoz köthető tumulusokat tártak fel.[2] A név első említése 1280-ból maradt fenn. Nevének változatai: Zomus (1332), Sommusfalva (1345), Zamusfalva (1391), Zamosfalva (1546). 1342-ben már plébániatemploma volt. Birtokosa a Kalota nemzetség volt, melynek leszármazottjai a szamosfalvi Mikola, a kiskapusi és gyerővásárhelyi Gyerőfy, a magyargyerőmonostori Kabos és Radó, illetve a Kemény család. A Mikola családnak erődített kastélya volt a faluban.[3]

A 17. századtól kezdve a földesurak románokat telepítettek a háborúk és járványok által sújtott magyar lakosság pótlására. 1850-ben 927 lakosából 672 román, 179 magyar volt; felekezeti megoszlás szerint 672 ortodox, 183 református, 59 római katolikus, 7 izraelita, 3 evangélikus, 3 unitárius. 1910-re (Kolozsvár közelségének hatására) a lakosság száma 1925 főre emelkedett, amelyből 1324 román, 488 magyar volt; felekezetük szerint 764 ortodox, 434 görögkatolikus, 291 református, 103 római katolikus, 17 izraelita, 2 evangélikus és 2 unitárius.[4]

A történelem folyamán többször került sor csapatok összevonására illetve ütközetre a település mellett. 1601-ben Báthory Zsigmond itt gyűjtötte össze hadait a goroszlói csata előtt. 1660. májusban itt táborozott II. Rákóczi György fejedelem a törökökkel való ütközetre készülve és itt írta meg végrendeletét. 1704. februárban a kurucok Szamosfalva irányából támadták a várost. Az 1848. november 16-i szamosfalvi csata a 15. huszárezred és Karl von Urban serege között, amely a huszárok meghátrálásával végződött, Kolozsvár feladását eredményezte.[5]

A 19. században a Jósika családnak a településtől délre volt birtoka; 1923-ban ide épült a száz hektárnál nagyobb területű laktanya.[6] 1922-ben nyílt meg a repülőtér. Az 1960-as években Szamosfalván hozták létre a Kolozsvár környéki három nagy mezőgazdasági termelőszövetkezet egyikét. 1968. februárban Szamosfalvát Kolozsvárhoz csatolták.[7]

A második világháború során a repülőtéren a Magyar Királyi Honvéd Légierő számos alakulata állomásozott, számos más típus mellett Ju-87 "Stuka" csatarepülőgépek, Re.2000 "Héja" vadászgépek és a 2. hadsereg futárrepülő alakulata. A magyar katonai repüléstörténet számos hőse szolgált itt, így pl. Schwager János ezredes, Lévay Győző őrnagy ("Szőr Atya"), vitéz Pottyondi László százados, Cserny Miklós ("Lapos") és Tobak Tibor ("Cica) hadnagyok.[8]

Látnivalók szerkesztés

  • Szent Erzsébet tiszteletére emelt félkör apszisú temploma a 13. század közepén épült; ennek nyomát a román stílusú déli ajtó őrzi. A 15.-16. század fordulóján lényegesen átépítették, és kőfallal kerítették; keresztboltozatos új szentélyét 1530-ban fejezték be. A szentély boltzárókövén illetve a hajó északi és déli falában levő síremlékeken a Mikola család címere látható. A templomot 1724-ben és 1806-ban felújították.[9]
  • Az ortodox temetőben található Mária születése templom 1750-ben épült.[10][11]
  • Református temploma 1909–1913 között épült. A szamosfalvi református gyülekezethez tartozik az 1999–2000 között emelt kölesföldi, illetve az 1992–1994 között épült szopori templomok közössége is.[12]
  • A település nyugati felén található az 1849. október 19-én kivégzett Tamás András honvéd alezredes és Sándor László százados emlékoszlopa, amelyet 1896-ban állítottak a vesztőhely környékén. Az 1930-as évek végén az emlékmű felső részét ledöntötték.[13]
  • A szamosfalvi kénes-sós fürdő egy hajdani mocsár helyén található, az 1920-as években építette ki Dominic Stanca orvos; 1932-ben már több mint 40 000 látogatója volt. A fürdő 1996-ban bezárt; 2010-ben elkezdték a korszerűsítés engedélyeztetését.[14]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Vasúti állomásának neve Cluj-Napoca Est, azaz Kelet-Kolozsvár.
  2. ErdTört 1988: 144., 147–149., 186–187.
  3. Kelemen 1943; Léstyán 2000.
  4. Kelemen 1943; Varga.
  5. Petri 1901: 250; Jármy 1902: 181; Imreh 2003: 62–65; Benkő 2004: 38.
  6. Asztalos Lajos: Helytörténet – Kolozsvár közelről. Szabadság, (2011. január 12.)
  7. Gaal György: Kolozsvár kétezer esztendeje dátumokban, in Dáné 2001.
  8. Tobak Tibor: Pumák földön-égen. Budapest: Háttér. 1989. ISBN 9637403353  
  9. Kelemen 1943; ErdTört 1988: 385–386; Léstyán 2000.
  10. A kolozsvári műemlékek jegyzéke. www.klmt.ro (Hozzáférés: 2020. november 22.) arch
  11. Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  12. Tonk 2006: 36., 39.
  13. Kelemen 1943; Közösségi összefogással megmenthetjük kőbe faragott történelmünket, Szabadság, 2011. április 14.
  14. Szádeczky 1933: 247., 250; Kelemen 1943; Napirenden a szamosfalvi gyógyfürdő, Szabadság, 2010. március 30.

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés