Szana Tamás
Szana Tamás (Tiszafüred, 1844. január 1. – Budapest, 1908. február 11.) szerkesztő, kritikus, művészettörténész, a Petőfi Társaság főtitkára, a Kisfaludy Társaság tagja és az Uránia tudományos színház igazgatója.
Szana Tamás | |
1901-ben | |
Született | 1844. január 1. Tiszafüred |
Elhunyt | 1908. február 11. (64 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | szerkesztő, kritikus, művészettörténész |
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert[1] |
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Szana Tamás témában. | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szana Tamás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésSzana Pál alispán és nagyoroszi Farkas Terézia fia. Alsóbb iskoláit a szülői házban magán nevelők vezetése alatt végezte, a debreceni református kollégiumban tanult, az államvizsgálatot 1866-ban Kassán tette le, 1867-ben pedig Pesten ügyvédi oklevelet szerzett. 1867-ben a Hortobágy főmunkatársa, a színházi rovat vezetője lett. 1868-tól a Hazánk munkatársa volt. 1870-ben szerkesztette a Szépirodalmi Közlönyt, 1871–1875 között a Figyelőt, 1875–1876 között az Otthont, 1876-ban pedig a Regélőt. 1876–1877 között az Életképek segédszerkesztője volt. 1877–1878 között szerkesztette a Petőfi Társaság Lapját, 1879–1882 között a Koszorút, 1879-ben a Petőfi Társaság Évkönyvét és 1898-ban többekkel a Petőfi Albumot. 1893–1895 között a Fővárosi Lapokat szerkesztette. 1876–1906 között a Petőfi Társaság alapító főtitkára. 1901-től a Kisfaludy Társaság tagja és az Uránia Színház igazgatója lett.
Munkássága
szerkesztésA Petőfi Társaság főtitkáraként az MTA és a Kisfaludy Társasággal szemben kialakult irodalmi ellenzék tagja volt. Szervező és népszerűsítő volt. Részt vett az irodalmi élet másod-harmadvonalbeli szervezkedéseiben, és könnyed, tapintatos prózájával közvetítette a mérvadó kritika eredményeit a „művelt nagyközönség” számára. Érdemeket szerzett a magyar irodalom és képzőművészet külföldi, és a fiatalabb elbeszélők (Mikszáth Kálmán, Petelei István, Gozsdu Elek, Prém József, Bródy Sándor, Vértesi Arnold, Rákosi Viktor, Dömötör Pál stb.) hazai népszerűsítésében. Az 1890-es évek második felétől érdeklődése a képzőművészet felé fordult. Szana Tamás a korábban hazánkban alig művelt művészettörténeti írás műfajában is a közönség ízlésének irányítójává vált.
Művei
szerkesztés- Szün-órákra (tanulmány, Debrecen, 1866)
- Csokonai életrajza (Debrecen–Nyíregyháza, 1869)
- Nagy szellemek. Poe Edgar, Burns, Tegnér, Heine, Lenau; Aigner, Pest, 1870
- Moligre élete és művei (Pest, 1872)
- Vázlatok. Széptani és irodalomtörténeti kisebb művek (1875)
- Otthon. Beszélyek, költemények és ismeretterjesztő olvasmányok gyűjteménye, 1-3.; szerk. Szana Tamás; Aigner, Bp., 1875-1876
- A két Kisfaludy (1876) Online
- Tóth Kálmán életrajza (Pozsony–Budapest, 1884)
- Magyar költők szerelmei (tanulmány, 1887)
- A könyv régen és most (1888)
- Magyar művészek (1887–1889)
- Újabb elbeszélők (tanulmány, 1889)
- A magyar művészet századunkban (1890)
- Örök emlékek (1892)
- Petőfiné Szendrey Júlia (1891)
- Olasz földről (1896)
- Izsó Miklós élete és munkái (1897)
- Petőfi-album; szerk. Bartók Lajos, Endrődi Sándor, Szana Tamás; Athenaeum, Bp., 1898 Online
- Markó Károly és a tájfestészet (1898)
- A sajtó felszabadulása 1848. március 15. – 1898. március 15. (1898)
- Jankó János élete és munkái; Athenaeum, Bp., 1899 (Magyar műtörténeti monographiák)
- Egy amateur naplójából (karcolatok, 1899)
- Száz év a magyar művészet történetéből 1800–1900 (1901)
- Városról városra. Olaszországi képek (1904)
Fordításai
szerkesztés- Hippolyte Taine: A művészet philosophiája (fordítás, 1878)
- Ovidius: A szerelem művészete (fordítás, 1883)
- Xavier de Maistre: Utazás szobám körül; ford. Szana Tamás, rajz Hédouin; Révai, Bp., 1884
- Benvenuto Cellini önéletírása 1–2. (fordítás, jegyzet 1890–1891)
- Gabriele D’Annunzio: Giovanni Episcopo. Regény; ford. Szana Tamás; Czettel-Deutsch Ny., Bp., 19?? (A Magyar Szalon Regénytára)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM70998, Szana Tamás, 2018. szeptember 10.
Források
szerkesztés- Szana Tamás életművének rövid áttekintése, Művészet, 1908.
- http://archiv.vfmk.hu/konyvtar/digitalizalas/1_sz_melleklet_1_0.pdf
- Munkácsy Mihály: Szana Tamás Magyar művészek czímű művéből; Révai Ny., Bp., 1900
- Magyar István: Szana Tamás; Élet Ny., Bp., 1934 (Palaestra Calasanctiana. A piaristák doktori értekezései az 1932. évtől)
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.