Szana Tamás

(1844-1908) magyar szerkesztő, kritikus, művészettörténész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 9. 4 változtatás vár ellenőrzésre.

Szana Tamás (Tiszafüred, 1844. január 1.Budapest, 1908. február 11.) szerkesztő, kritikus, művészettörténész, a Petőfi Társaság főtitkára, a Kisfaludy Társaság tagja és az Uránia tudományos színház igazgatója.

Szana Tamás
1901-ben
1901-ben
Született1844. január 1.
Tiszafüred
Elhunyt1908. február 11. (64 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaszerkesztő, kritikus, művészettörténész
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[1]
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Szana Tamás témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Szana Tamás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szana Pál alispán és nagyoroszi Farkas Terézia fia. Alsóbb iskoláit a szülői házban magán nevelők vezetése alatt végezte, a debreceni református kollégiumban tanult, az államvizsgálatot 1866-ban Kassán tette le, 1867-ben pedig Pesten ügyvédi oklevelet szerzett. 1867-ben a Hortobágy főmunkatársa, a színházi rovat vezetője lett. 1868-tól a Hazánk munkatársa volt. 1870-ben szerkesztette a Szépirodalmi Közlönyt, 18711875 között a Figyelőt, 18751876 között az Otthont, 1876-ban pedig a Regélőt. 18761877 között az Életképek segédszerkesztője volt. 18771878 között szerkesztette a Petőfi Társaság Lapját, 18791882 között a Koszorút, 1879-ben a Petőfi Társaság Évkönyvét és 1898-ban többekkel a Petőfi Albumot. 18931895 között a Fővárosi Lapokat szerkesztette. 18761906 között a Petőfi Társaság alapító főtitkára. 1901-től a Kisfaludy Társaság tagja és az Uránia Színház igazgatója lett.

Munkássága

szerkesztés

A Petőfi Társaság főtitkáraként az MTA és a Kisfaludy Társasággal szemben kialakult irodalmi ellenzék tagja volt. Szervező és népszerűsítő volt. Részt vett az irodalmi élet másod-harmadvonalbeli szervezkedéseiben, és könnyed, tapintatos prózájával közvetítette a mérvadó kritika eredményeit a „művelt nagyközönség” számára. Érdemeket szerzett a magyar irodalom és képzőművészet külföldi, és a fiatalabb elbeszélők (Mikszáth Kálmán, Petelei István, Gozsdu Elek, Prém József, Bródy Sándor, Vértesi Arnold, Rákosi Viktor, Dömötör Pál stb.) hazai népszerűsítésében. Az 1890-es évek második felétől érdeklődése a képzőművészet felé fordult. Szana Tamás a korábban hazánkban alig művelt művészettörténeti írás műfajában is a közönség ízlésének irányítójává vált.

Fordításai

szerkesztés
  • Hippolyte Taine: A művészet philosophiája (fordítás, 1878)
  • Ovidius: A szerelem művészete (fordítás, 1883)
  • Xavier de Maistre: Utazás szobám körül; ford. Szana Tamás, rajz Hédouin; Révai, Bp., 1884
  • Benvenuto Cellini önéletírása 1–2. (fordítás, jegyzet 18901891)
  • Gabriele D’Annunzio: Giovanni Episcopo. Regény; ford. Szana Tamás; Czettel-Deutsch Ny., Bp., 19?? (A Magyar Szalon Regénytára)
  1. http://resolver.pim.hu/auth/PIM70998, Szana Tamás, 2018. szeptember 10.