Szedmerőc
Szedmerőc (szlovákul Sedmerovec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.
| Szedmerőc (Sedmerovec) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Trencséni |
| Járás | Illavai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1229 |
| Polgármester | Pavol Tichý |
| Irányítószám | 018 54 |
| Körzethívószám | 042 |
| Forgalmi rendszám | IL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 426 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 72 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 244 m |
| Terület | 6,01 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 00′ 48″, k. h. 18° 10′ 28″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 48″, k. h. 18° 10′ 28″ | |
| Szedmerőc weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szedmerőc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Illavától 7 km-re nyugatra.
Története szerkesztés
A település területén a bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt, melynek temetőjét is megtalálták. Szedmerőc alapítása előtt határában egy Pominóc nevű falu is létezett, mely valószínűleg a tatárjárás során pusztult el. A falu temploma azonban, mint az egykori falu egyetlen kőépülete mind a mai napig fennmaradt és a későbbi alapítású Szedmerőc temploma lett. Szedmerőcöt valószínűleg Pominóc lakói alapították a Vágtól kissé távolabb. 1229-ben "Myleuch" alakban említik először. 1461-ben "Milov" néven szerepel a korabeli forrásokban. Birtokosai a Pominovszky, Okruczky, Halupa és Pruzsinszky családok voltak. 1720-ban 11 adózója volt, mind zsellérek. 1784-ben 37 házában 44 családban 246 lakos élt. 1828-ban 41 háza és 317 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "SZEDMERÓCZ. Tót falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Königszeg Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bolesovnak, ’s Krivoklátnak is szomszédságában; határja jól termő néhol. " [2]
Fényes Elek szerint "Szedmerocz, tót falu, Trencsén vmegyében, Pruszkához 1/2 óra: 260 kath., 2 zsidó lak. Földje néhol termékeny, különben hegyes, köves. F. u. gr. Königsegg. Ut. p. Trencsén. " [3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 359, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 409 szlovák lakosa volt.
2011-ben 432 lakosából 426 szlovák volt.
Nevezetességei szerkesztés
- Az egykori Pominóc Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 12. század második felében épült román stílusban, a 18. században barokk stílusban építették át.
- Jézus Szíve tiszteletére szentelt római katolikus temploma 2002-ben épült.
- Jézus Szíve kápolnája 1927-ben épült.
- Lourdes-i kápolnája.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források szerkesztés
- Kužela, J.: Pominovec - Duchovná oáza uprostred polí.
- Kobela, A. 1999: Kostolík v Pominovci - nedocenená historická pamiatka. In: Považie 1999 november. Trenčín
- Chrastina, P. 1996: Vlastnický kostolík v Pominovciach. In: Považie 1996 marec. Trenčín
- Šedo, O. 1977: Stredoveké nálezy zo Sedmerovca. AVANS 1976, 269.
- 1969 Súpis pamiatok na Slovensku III. Bratislava
- Václav Mencl 1937: Stredoveká architektúra na Slovensku. Praha
Külső hivatkozások szerkesztés
- Hivatalos oldal
- E-obce.sk
- Községinfó
- Szedmerőc Szlovákia térképén
- A község a kistérség honlapján
- A község a bolesói plébánia honlapján.
