Főmenü megnyitása

Szegő György (építész)

magyar építész, látvány- és díszlettervező, művészeti író, egyetemi tanár

Szegő György (Budapest, 1947. december 23. –) Jászai Mari-díjas építész, látvány- és díszlettervező, művészeti író, egyetemi tanár, érdemes művész és kiváló művész .

Szegő György
Született 1947. december 23. (71 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar[1]
Nemzetisége magyar
Foglalkozása építész, látvány- és díszlettervező, művészeti író, egyetemi tanár
Iskolái Eötvös József Gimnázium (1962–1966)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (1968–1972)
Iparművészeti Főiskola (1973–1976)
Amszterdami Felix Meritis Egyetem (-1992)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (-1999)
Kitüntetései Jászai Mari-díj (1995)
Érdemes művész (2002)
Ybl Miklós-díj (2014)
Kiváló művész (2016)

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

1962–1966 között a fővárosi Eötvös József Gimnázium diákja volt. 1968–1972 között a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának hallgatója volt. 1972–1973 között a Buváti (Budapesti Városépítési Tervező Vállalat) építészmérnöke volt. 1973–1976 között az Iparművészeti Főiskola belsőépítész szakán tanult, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem lakóépülettervezési tanszékének külső munkatársa volt. 1976–1978 között a Budapesti Szabadtéri Színpad szcenikus főmérnöke volt. 1978–1987 között a kaposvári Csiky Gergely Színház látványtervezője volt. 1981–1995 között az Élet és Irodalom munkatársa volt. 1986–1992 között a Magyar Nemzet állandó külső munkatársa volt. 1988–1992 között a Győri Nemzeti Színház látványterveit készítette el. 1989–2002 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola oktatója volt. 1990 óta a Balkon és a Fotóművészet szerkesztője. 1992-ben végzett az Amszterdami Felix Meritis Egyetemen. 1992–1996 között a szolnoki Szigligeti Színház látványtervezőjeként dolgozott. 1992–1999 között a Magyar Látványtervezők Kamarájának elnöke volt. 1999-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen DLA fokozatot szerzett. 1999–2002 között az Atrium építészeti folyóirat főmunkatársa volt. 2001 óta a Régi-Új Magyar Építőművészet főszerkesztője. 2014-től[2] a Műcsarnok igazgatója.[3]

Színházi munkáiSzerkesztés

A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: díszlettervezőként: 146; jelmeztervezőként: 18 (j).[4]

DíszlettervezőkéntSzerkesztés

  • Hervé: Nebáncsvirág (1978, 1997)
  • Bernstein: Candide (1978)
  • Bulgakov: Bíbor sziget (1979 (j), 1981 (j), 2008)
  • Sarkadi Imre: Ház a város mellett (1979)
  • Kálmán Imre: Csárdáskirálynő (1979)
  • Lázár Ervin: Berzsián és Dideki (1980)
  • Voskovec-Werich: A nehéz Barbara (1980)
  • Romhányi József: Eszterházi rögtönzés (1980)
  • Plautus: A bögre (1980)
  • Kálmán Imre: Marica grófnő (1980 (j), 1993, 2006)
  • Scott: Sir Gawain és a Zöld lovag (1980) (j)
  • Victor Hugo: Királyasszony lovagja (1981) (j)
  • Feydeau: Osztrigás Mici (1981)
  • Molière: A nők iskolája (1981 (j), 1983 (j), 1992, 2009)
  • Weiss: Jean Paul Marat üldöztetése és meggyilkolása, ahogy a charentoni elmegyógyintézet színjátszói előadják de Sade úr betanításában (1981, 1989)
  • Kodály Zoltán: Háry János (1982, 1987)
  • William Shakespeare: III. Richárd (1982) (j)
  • Carlo Goldoni: Két úr szolgája (1982)
  • Heltai Jenő: A néma levente (1982)
  • Carlo Goldoni: A halászlányok (1982)
  • Illyés Gyula: Kegyenc (1982) (j)
  • Fényes Szabolcs: Szerdán tavasz lesz (1983)
  • Katajev: A Werthert már megírták (1983) (j)
  • Lázár Ervin: A kisfiú és az oroszlánok (1983 (j), 1992)
  • Miljutyin: Filmcsillag (1983)
  • Hubay Miklós: A túsz-szedők (1984)
  • Spiró-Karinthy: A kert (1984)
  • Heltai Jenő: Naftalin (1984) (j)
  • Strauss: A cigánybáró (1984) (j)
  • Williams: A vágy villamosa (1984) (j)
  • Weöres Sándor: A kétfejű fenevad (1985) (j)
  • Lope de Vega: A kertész kutyája (1985)
  • Vetemaa: Szent Zsuzsanna, avagy a mesterek iskolája (1985) (j)
  • Offenbach: A két vak (1985)
    • Pitzelberger úr szalonja (1985)
  • Mártha István: Munkásoperett (1985)
  • Bresan: Paraszt Hamlet (1986 (j), 1992)
  • Békés Pál: Pincejáték (1986) (j)
  • Shaw: Szent Johanna (1987)
  • Ödön von Horváth: Huza-vona (1988)
  • O’Neill: Hosszú út az éjszakába (1988)
  • Hunyady Sándor: A három sárkány (1988)
  • Thomas: Charley nénje (1989)
  • Csehov: Sirály (1989)
  • Sartre: A legyek (1989)
  • Szakcsi Lakatos Béla: Piros karaván (1990)
  • Verdi: Traviata (1990)
  • Bart: Oliver! (1990, 1995, 1997)
  • Nusic: A miniszterné (1990)
  • Kesselring: Arzén és levendula (1991)
  • Márai Sándor: A kassai polgárok (1991-1992)
  • Puccini: Tosca (1991-1992)
  • Molnár Ferenc: A testőr (1991)
  • Herman: Hello, Dolly! (1991)

  • Lehár Ferenc: Luxemburg grófja (1991)
  • Maugham: Imádok férjhez menni (1992)
  • De Filippo: Nápolyi álmok (1992)
  • Hauptmann: Naplemente előtt (1992)
  • Rostand: Cyrano de Bergerac (1992)
  • Verdi: Álarcosbál (1992)
  • Fall: Pompadour (1992)
  • Jacobi Viktor: Sybill (1992)
  • Kálmán Imre: Cirkuszhercegnő (1992)
  • Demény Attila: Parafarm (1992)
  • Vidovszky László: Nárcisz és Echo (1992)
  • Scarnicci-Tarabusi: Kaviár és lencse (1993)
  • Magnier: Oscar (1993)
  • Tímár-Rideg: Indul a bakterház (1993)
  • Molière: Tartuffe (1993)
  • Móricz Zsigmond: Rokonok (1993)
  • Williams: Üvegfigurák (1993)
  • Puccini: A köpeny (1993)
    • Gianni Schicchi (1993)
  • Szilágyi-Benedek: Leánder és Lenszirom (1993)
  • Eisemann Mihály: XIV. René (1993)
  • Synge: A nyugati világ bajnoka (1993)
  • Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő (1994)
  • Mrozek: A pulyka (1994)
  • Loewe: My Fair Lady (1994, 1998)
  • Csiky Gergely: A nagymama (1994)
  • Salinger: Habhegyező (1994)
  • Nagy Ignác: Tisztújítás (1994)
  • Hunyady Sándor: Feketeszárú cseresznye (1994)
  • Ibsen: Ha mi holtak feltámadunk (1994)
  • Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci (1994)
  • Balassa Sándor: Karl és Anna (1995)
  • Molnár Ferenc: Liliom (1996)
  • Jacobi Viktor: Leányvásár (1996)
  • Molnár Ferenc: Nászinduló (1996)
  • Levay: Elisabeth (1996, 2000, 2002, 2009)
  • Molnár Ferenc: Az üvegcipő (1996, 2010)
  • Hamvai Kornél: Körvadászat (1997)
  • Strauss: A denevér (1997)
  • Szabó Illés: Joe evangéliuma (1999)
  • Zerkovitz Béla: Csókos asszony (1999)
  • García Márquez: A szűz, a hulla, a püspök és a kések (2000)
  • Szeredás-Fodor: Marcello és Camillo (2001)
  • Békés Pál: Visz-a-víz! (2002)
  • Babarczy-Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival (2003)
  • Benchetrit: A párizsi gyors (2003)
  • Bock: Hegedűs a háztetőn (2003)
  • Kafka: Svejk, a féregirtó - avagy a puska nem sül el (2003)
  • Zelenka: Hétköznapi őrültek (2003)
  • Mosonyi Aliz: Hamupipőke (2003)
  • Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára (2005)
  • Szép Ernő: Tűzoltó (2005)
  • Shaw: Barbara őrnagy (2005)
  • Schikaneder: Varázsfuvola-mese (2006)
  • Erkel Ferenc: Bánk bán (2007)

MűveiSzerkesztés

  • Lakó-tér-kép (Acsay Judittal, 1989)
  • 581 Architects in the World (1995)
  • Lőrinczy György (1995)
  • Teremtés és átváltozás. A budapesti szecesszió építészete (1996)
  • Diaszpóra (és) művészet (1997)
  • Szín-ház-kutatás (Gajdó Tamással, Korniss Péterrel, 1998)
  • Privátfotó/Szimbólumszótár (1998)
  • Fotó/Szeánsz: Erdély Miklós (1999)
  • Építő áldozatok (válogatott építészeti írások, 1999)
  • Chagall, itt és most (2001)
  • 111 év - 111 híres ház (Haba Péterrel, 2004)
  • Zsinagógák (Szegő Dórával, 2004)
  • A Gólem cserepei (2005)
  • Banképítészet Magyarországon (2005)
  • Táj, templom, szobor. Építészeti írások 1999-2007 (2008)

DíjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. general catalog of BnF. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  2. „Tiszta lapot kérek”Népszabadság-interjú
  3. A Műcsarnok hivatalos oldalának impresszuma
  4. 2014. március 4-i lekérdezés
  5. Ybl Miklós-díj 2014 (magyar nyelven). epiteszforum.hu, 2014. április 7. (Hozzáférés: 2015. április 17.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés