Főmenü megnyitása

Szemere Attila (szemerei de genere Huba) (Párizs, 1859. június 1.Budapest, 1905. július 22.) országgyűlési képviselő, műgyűjtő, író, újságíró, utazó.

ÉleteSzerkesztés

Szemere Bertalan miniszter és pilisszántói Jurkovics Leopoldina egyetlen fia. Párizsban született, ahol száműzött szülei tartózkodtak. Alsóbb iskoláit Párizsban, azután amikor haza került, Budapesten és Késmárkon folytatta. Egyetemi tanulmányait Budapesten és Párizsban végezte. 18 éves korától fogva a hírlapírói pályán forgott és felváltva munkatársa volt a Pesti Hirlapnak, a Nemzetnek és az Ábrányi Kornél által szerkesztett Magyarországnak. 1881-84-ben teljes harmadfél évig külföldi utazást tett, bejárva Európa nagy részén kívül Észak-Afrikát, Marokkót, Egyiptomot, Ázsia délkeleti részét, Indiát, az indiai tenger szigeteit, a kínai és japán birodalmakat, mely utóbbiakból igen értékes műipari gyűjteményeket hozott haza, melyeknek egy részét az Országos Iparművészeti Múzeum birtokába bocsátotta. Hazaérkezvén, ismét a hírlapírásra és irodalomra adta magát. 1891-ben a Magyar Hirlap egyik főmunkatársa és 1892-ben e lapnak társtulajdonosa lett. Politikai, nemzetgazdasági, pénzügyi és társadalmi cikkeken kívül a szépirodalom terén is sikerrel tett kísérleteket. 1894-ben e viszonyból kilépve, egy nagyobb kőszén-vállalat vezérigazgatói állását foglalta el. Miskolc városa 1896-ban egyik képviselőjévé választotta. Ezután ismét a Pesti Hirlap külső munkatársa volt.

Cikkei közül a Pesti Hirlapban (1879. 311-312. sz. Párbajok, 1880. 247. sz. Hirlapirodalmunkról, 1884. 42., 43. sz. Japán és művészete), a Magyar Hirlapban (1891. 86. sz. Gyp.), a Vasárnapi Ujságban (1901. Emlékezés Milán királyra, 1904. Liliputi lovacskák).

MunkáiSzerkesztés

  • Visite a l'Exposition des livres au palais de l'Académie. Bpest, 1882.
  • Útmutató az országos ötvösmű-kiállítás helyiségében. U. ott, 1884. (Másokkal együtt).

KéziratbanSzerkesztés

  • Lindau Pál, Lea grófné, színmű 5 felvonsában. ford. (Először 1880. jún. 6. a Nemzeti Színházban)
  • Scribe, a rágalom, vígjáték 5 felvonásban. ford. (Ism. Nemzet 1882. 20. sz.)
  • Hozomány nélkül, vígjáték 3 felvonásban (Először 1890. márc. 28. a Nemzeti Színházban. Ism. Pesti Napló 87. Fővárosi Lapok 87. sz.)

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
  • Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993.
  • Nemes családok. [Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede]. Bp., Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.