Szent Rókus-templom (Lisszabon)

Lisszabon
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 14.

A lisszaboni Szent Rókus-templom (portugálul: Igreja de São Roque) a város legfontosabb látványosságainak egyike a Bairro Alto nevű magaslati negyedben. A mánuel stílusú, szerény külsejű épületet az egyik középkori pestisjárvány után emelték az ugyancsak Szent Rókusról elnevezett dombon. Falait a tenger ihlette egzotikus elemek díszítik mudéjar és platereszk stílushatásokkal.

Szent Rókus-templom
portugál nemzeti emlék
A templom belseje
A templom belseje
Valláskatolicizmus
EgyházmegyeLisszaboni patriarkátus
Stílusbarokk építészet
TervezőjeFilippo Terzi
TelepülésSanta Maria Maior
Elhelyezkedése
Szent Rókus-templom (Lisszabon)
Szent Rókus-templom
Szent Rókus-templom
Pozíció Lisszabon térképén
é. sz. 38° 42′ 49″, ny. h. 9° 08′ 36″38.713555°N 9.143371°WKoordináták: é. sz. 38° 42′ 49″, ny. h. 9° 08′ 36″38.713555°N 9.143371°W
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Rókus-templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A templom az ország egyik leglátogatottabb látványossága, egyike Portugália hét csodájának(wd). 1983 óta szerepel az UNESCO világörökség listáján.

Története

szerkesztés

A templomot I. Mánuel portugál király parancsára 1506-ban kezdték építeni egy korábbi kápolna helyén. Később a jezsuiták használták. 1566 és 1596 között Filippo Terzi neves olasz származású portugáliai építész dolgozott rajta. Az 1755-ös katasztrofális földrengés csak kisebb károkat okozott benne.

Belső képe

szerkesztés

Az épület és főleg a kétszintes kerengő gazdag barokk díszítésének jellegzetes elemei a oszlopokba és falakba vésett állatok, zöldségek, füzérek. Belső terét a késő gótikus boltozat, az ólomüveg ablakok és a karcsú oszlopok teszik látványossá. Számos kápolna falait nem festményekkel, hanem féldrágakövekből és drágakövekből (lapis lazuli, ametiszt) kirakott mozaikokkal, csempeképekkel, nemes, különleges márványfajtákkal ékítették, hogy a templomi gyertyák, mécsesek ne károsíthassák a díszítéseket. Egyik fő nevezetessége a Keresztelő Szent János-kápolna, amit Luigi Vanvitelli és Nicola Salvi, a Trevi-kút alkotója épített fel Rómában márványból és alabástromból. 1744-ben XIV. Benedek pápa a portugálok római Szent Antal-templomában megáldotta, majd szétszedték és hajón szállították Lisszabonba.[1][2]

A csempék nagy része 16. századi – az 1755 előtti azulejók nagy többségét elpusztította a nagy földrengés, de a Szent Rókus-templom képei épen megmaradtak. A többnyire vallásos témájú képek között látható a névadó Szent Rókus, a pestisből gyógyulók védőszentjének ábrázolása is. A sekrestye falait is csempeképek borítják.

  1. Verzár 156. o.
  2. Portugal 92. o.