Főmenü megnyitása

Szentkirályi Albert

magyar politikus, műfordító

Bugaczi és szentkirályi Szentkirályi Albert (Pest, 1838. – Gödöllő, 1891. május 31.) műfordító, országgyűlési képviselő. Szentkirályi Móric fia.

Szentkirályi Albert
Szentkirályi Albert 1889-13.JPG
Született 1838.
Pest
Elhunyt 1891. május 31.
Gödöllő
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása műfordító, országgyűlési képviselő
Tisztség magyar országgyűlési képviselő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkirályi Albert témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

PályájaSzerkesztés

Szentkirályi Móric földbirtokos és Etthre Konstancia fia. Pesten végezte középiskolai tanulmányait és az orvosi egyetemet is látogatta. 1860-ban orvosi oklevelet nyert, gyakorlatot azonban nem folytatott, hanem 1862-ben Bécsbe ment és ott közkórházban folytatta tanulmányait, ezután sokat utazott. 1866-ban politikai és jogi tanulmányok végett Heidelbergbe ment, de a porosz–osztrák háború kitörése hazatérésre késztette. Visszatérve Pest vármegye tiszteleti aljegyzője lett, részt vett a vármegyei közéletben. 1870-től mácsai jószágán gazdálkodott, míg 1884-ben a váci kerület képviselőjévé választotta. A mérsékelt ellenzék soraiban foglalt helyet, bár az önálló magyar hadsereg híve volt. 1887-ben a mezőtúri kerületben függetlenségi programmal választották meg. Felesége Helvey Ilka, Helvey Laura színművésznő nővére volt, akivel 1871. november 7-én Pesten, a belvárosi plébániatemplomban kötött házasságot.[1] A menyasszony tanúja Gyulai Pál akadémiai titkár volt.[2]

Irodalommal is foglalkozott, csaknem valamennyi európai nyelvből vannak fordításai. Gogol A revizor című vígjátékát az ő fordításában mutatta be budapesti Nemzeti Színház 1874. december 23-án. Számos nemzetgazdasági cikke a Pesti Naplóban jelent meg.

MunkáiSzerkesztés

  • Gogol Miklós, A revisor, vígj. 5 felv. A Revisorról. Levéltöredék. A Revisor megoldása 1 felv. Oroszból ford. Bpest, 1875.
  • Tolstoj L. N. gróf, Családi boldogság. Beszély. Oroszból ford. U. ott. 1878. (Olcsó Könyvtár 54).
  • Mit tegyünk. U. ott, 1883. (Névtelenül).
  • Nehány szó politikai helyzetünkről. U. ott, 1890.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Budapesti Közlöny, 1871. november 8. / 256. szám, 5625. old.
  2. A pest-belvárosi r.k. plébánia házassági anyakönyve, 271/1871. folyószáma.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
  • Bodorik Sándor: Mezőtúri életrajzi lexikon. Mezőtúr város pantheonja a kezdetektől máig. Mezőtúr, S-print Reklámiroda, 1999.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.