Szentmihályi út (XV. kerület)

út a XV. kerületben

A Budapest XV. kerületi Szentmihályi út a Régi Fóti út-Rákos út csomópontjától Rákospalotát és Újpalotát összekötve halad a névadó Rákosszentmihályig.

Szentmihályi út
A Szentmihályi út Újpalotán a Pólus Centernél
A Szentmihályi út Újpalotán a Pólus Centernél
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Budapest XV. kerülete
Városrész Rákospalota, Újpalota
Korábbi nevei Marhahajtó út, Felszabadulás útja
Földrajzi adatok
Hosszakb. 4 km
Elhelyezkedése
Szentmihályi út (Budapest)
Szentmihályi út
Szentmihályi út
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 51″, k. h. 19° 08′ 32″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 51″, k. h. 19° 08′ 32″
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmihályi út témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Szentmihályi út történelmi kiindulópontja körülbelül a mai Hubay Jenő téren lehetett, vagy legalábbis valamelyik, Rákospalota Öregfalu részével összeköttetést biztosító pontján.[1] Mai kezdőpontja azonban már másutt, a Régi Fóti út-Rákos út-Illyés Gyula utca kereszteződésénél van. Az út a Szilas-patakkal párhuzamosan haladva a Rákospalotai határútig terjed. A Bánkút utcától a Rákospalotai határútig két városrész határát is jelenti: ez az út képezi a választóvonalat Újpalota és Rákospalota között a Bánkút utca és Rákosszentmihály határa közti szakaszán.

Kialakulása, történeteSzerkesztés

Ősi útról van szó, hiszen Palota első okleveles említése 1346-ból, Szentmihályé pedig 1335-ből[2] származik. Hogy a két település között pontosan mikor alakult ki összekötő út, azt források hiányában nem tudjuk, de a Szilas-patakkal párhuzamosan futó út ábrázolása már 1775-ös térképről is leolvasható - ha nem is pontosan a mai nyomvonallal megegyezően.[3] Mivel Rákosszentmihály a török uralom alatt elnéptelenedett,[4] de 1775-ben az út a térképek szerint már létezett, ezért feltételezhető, hogy a törökök előtti időben (amikor Szentmihály még lakott volt) már létezett ez az összekötő út a két település között. Rákosszentmihály újranépesedéséig az út nem az összekötő jellegénél fogva, hanem a palotaiak Szentmihály-puszta felé eső földjeik elérése miatt volt jelentős. Egy 1925-ben készült, Rákospalota közdűlőútjait számbavevő jegyzék még ekkor is, mint Marhahajtó utat tartja számon,[5] vagyis - bár ekkor már közismerten Szentmihályi út volt a neve - már az összekötő jelleg, a vásárok megközelíthetőségének szempontja volt a domináns (egyébként ugyanebben a dokumentumban közölnek úthosszt is, ami ekkor 4047 méter volt[6]). Rákospalotának a Szentmihályi út környékére eső területei csak az 1920-as, 1930-as években épültek be, s vált a Szentmihályi út is egyre inkább belterületi jellegűvé. Az út vonalvezetése a XX. század első felében vált véglegessé, amikortól már korabeli térképek alapján is látható, hogy a Hubay Jenő tértől a Rákospalotai határútig húzódott.

ElnevezéseSzerkesztés

Feltehető, hogy kialakulása idején kapta az útirányjelölő Szentmihályi út elnevezést. Ennek első, dokumentált forrása azonban csak 1868-ban jelenik meg Sz. Mihályi út formában.[7] Ugyanakkor egy 1891-es térkép[8] a Hubay Jenő tér és a Fóti (ma: Régi Fóti) út-Rákos út csomópontjáig terjedő szakaszt, mint Temető sort jelzi a mellette lévő palotai Öregtemető miatt. 1940-ben a rákospalotai képviselőtestület egyhangú támogatásával nevezték el Adolf Hitlerről[9] a Hubay Jenő tér és a Régi Fóti út közti szakaszt (a magyar névváltozatot használták: Hitler Adolf út). Lényegében ekkor lett a Szentmihályi út kezdőpontja a Hubay tér helyett a Régi Fóti út. 1945-ben a közterületnevek átnevezése során az elsők között változtatták meg a nevét Hitler Adolfról Bajcsy-Zsilinszky utcára.[10] Ennek a szakasznak 1961-ben lett a neve Szőcs Áron utca, majd 2012-ben Illyés Gyula utca. A Szentmihályi út 1946-tól Felszabadulás útjaként (Felszabadulás út formában is) 1991-ig él, amikor a kerületi képviselőtestület a régi név - Szentmihályi út - visszaállításáról döntött.[11]

TömegközlekedésSzerkesztés

Az úton - a környék beépítetlen jellege miatt - igen későn jelent meg a tömegközlekedés. 1947-ben a 24-es (ma: 124-es) járat meghosszabbításakor érintette először tömegközlekedési járat a Szentmihályi utat, és 1973 utolsó napjáig, amikor (a 96-ost) a Szentmihályi út[12] felé vezették, ez volt az egyetlen viszonylat, ami feltárta az út egy szakaszát. Ma a 46-os, 130-as, 175-ös, 196-os, 196A, 231-es, 224-es és 225-ös járnak az úton, de több más buszjárat is keresztezi. Két buszvégállomás található a Szentmihályi út mentén: a Nyírpalota út és a Szentmihályi út elnevezésű.

Jelentős szobrok, épületekSzerkesztés

A Szentmihályi utat - palotai hagyományoknak megfelelően - eredetileg kettős fasor szegélyezte. A fasor megszüntetésére az út kiszélesítésekor került sor, ami az M3-as autópálya bevezető szakaszának építésével függött össze.

  • 7. sz. előtt a Kismotor és Gépgyár óvodája előtt állt az út kiszélesítéséig egy kicsinyített másolat a Szabadság-szoborról. Az alumíniumból öntött utcadísz eltűnt.[13]
  • Irinyi János laktanya
  • 111. sz.: az 1904-ben nyitott Rákospalotai köztemető telke
  • 131. sz.: a Pólus Center területe
  • 167-169 sz.: az AsiaCenter bevásárlóközpont keleti utcadíszekkel feldobott területe.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Mivel az út kialakulásának pontos időpontját, keletkezésének körülményeit nem ismerjük, ezért csak feltételezésünk lehet, hogy Palota falu mely pontjáról indulhatott Rákosszentmihály felé.
  2. Lantos Antal: Rákosszentmihály története. 2. kiadás. Budapest: XVI. kerületi Önkormányzat. 2002. 11. o.  
  3. Ádám Ferenc: Palota a korai katonai felméréseken. Helyem Házam Palotám, II. évf. 2–3. sz. (2016. aug.) 83. o.
  4. Zsemley Oszkár: Rákospalota és Rákosvidék. Budapest: Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1938. 327. o.  
  5. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Utcasorsok a rákospalotai közdűlőutak mentén. XV. kerületi blog (2013. jún. 6.)
  6. Rákospalota közdűlőútjai (1925) a digitalizált változat készült: 2013. június 5., utolsó hozzáférés: 2017. július 18.
  7. Lindley, William: Sz. kir. Pest város és környékének átnézeti térképe, 1868 Budapest Főváros Levéltára XV.16.b.221/10a
  8. Pest megye kataszteri térképe (1884 vagy 1891) Mapire
  9. Rátonyi Gábor Tamás (Palotabarát): Rákospalota, Hitler Adolf út és Mussolini tér. XV. kerületi blog (2016. szept. 16.)
  10. Mészáros György - Buza Péter - Ráday Mihály. Budapest teljes utcanévlexikona. Dinasztia Kiadó, 482. o. (2006). ISBN 963 9469 06 8 
  11. Mészáros György - Buza Péter - Ráday Mihály. Budapest teljes utcanévlexikona. Dinasztia Kiadó, 470. o. (2006). ISBN 963 9469 06 8 
  12. Simon Bálint István - Rátonyi Gábor Tamás: A 96-os buszjárat története. Helyem Házam Palotám, III. évf. 2. sz. (2017. máj.) 2. o.
  13. Rajna György: Budapest köztéri szobrainak katalógusa. Budapest: Budapesti Városszépítő Egyesület. 1989. 503. o.   9196 kat.