Főmenü megnyitása

LátnivalókSzerkesztés

 
Gamzigrad: a római császári palota romjai

Világörökségi helyszínekSzerkesztés

Régió szerintSzerkesztés

VajdaságSzerkesztés

Észak-BácskaSzerkesztés
SzabadkaSzerkesztés
  • Jakab és Komor téri zsinagóga; A zsinagóga előzőleges jelentkezés útján látogatható, magyar nyelvű vezetés is van az épületben. Információk a Zsinagóga.com Műhely oldalán.
  • Kosztolányi-séta
  • Városháza a kilátóval
  • Városi Múzeum
  • Raichle Palota – Raichle Ferenc saját otthonának tervezett szecessziós épülete, amit a helyiek Cifra Palotaként emlegetnek.
Dél-BácskaSzerkesztés
 
Az újvidéki városháza
 
Kilátás a Dunára a szalánkeméni várromból
  • Újvidék (Novi Sad) és környéke
    • Történelmi belváros a főtérrel és hangulatos sétálóutcákkal. A főterén áll a nagyszabású városháza és a Mária neve katolikus templom.
    • Péterváradi vár
  • Bács (Bač) – bácsi vár és román stílusú ferences templom
  • Óbecse (Bečej) – az Eiffel zsilip és a Bogdán kastély
Nyugat-BácskaSzerkesztés
Nyugat-BánságSzerkesztés
Kelet-SzerémségSzerkesztés
  • Szávaszentdemeter (Sirmium)
    • Szerbia legnagyobb római kori romterülete: a Žitni-téren látható az ókori városközpont egy része a római kori császári palota és a Szent Demeter bazilika maradványaival
    • Szerémségi Múzeum gazdag ókori gyűjteménnyel
  • Tarcal-hegység Nemzeti Park - erdős dombvidék túrautakkal, az ortodoxok szent területe tucatnyi szerb kolostorral, a leghíresebbek a Krušedol és a Hopovo kolostor
  • Szalánkemén (Stari Slankamen): várrom, középkori templom

Belső-SzerbiaSzerkesztés

 
Belgrád: a nándorfehérvári vár (Kalemegdan)
 
Manasija kolostor (Despotovac)
 
A Zlatibor hegység
 
Šarganska osmica kisvasút (Tara hegység)
 
A fehér angyal, középkori freskó a prijepoljei Mileševa kolostorban

Belgrád és környéke

  • Kalemegdan erőd: benne török emlékek, középkori tornyok, templomok, római erőd maradványai
  • Királyi Palota
  • Szent Száva-templom
  • Szerb Nemzeti Múzeum
  • Zimony (Óváros)
  • Vinča: neolitikus település maradványai, régészeti kiállítás

Sumadia:

Szerb-Kárpátok

Dinári-hegység

Balkán-hegység

  • Gamzigrad (Felix Romuliana) - Galerianus császár palotájának romjai (világörökség)
  • Niš: Suva Planina - a hegymászók paradicsoma

TermészetjárásSzerkesztés

Nemzeti parkok: Đerdap Nemzeti Park (Vaskapu), Kopaonik hegység, Tara hegység, Tarcal-hegység

Üdülőturizmus, aktív turizmusSzerkesztés

GyógyturizmusSzerkesztés

Gyógyfürdők: Palics, Vrnjačka Banja, Sokobanja, Niš

Kulturális eseményekSzerkesztés

  • Újvidék: EXIT könnyűzenei fesztivál a péterváradi várban
  • Guča: Trubaci-trombitafesztivál, a világ egyik legnagyobb fúvószenefesztiválja

Turisztikai szempontból jelentős termékekSzerkesztés

StatisztikaSzerkesztés

Látogatók év szerintSzerkesztés

Év Össz Hazai Külföldi
2003[1] 1,997,947 1,658,664 339,283
2004[2] 1,971,683 1,579,857 391,826
2005[3] 1,988,469 1,535,790 452,679
2006[4] 2,006,488 1,537,646 468,842
2007[5] 2,306,558 1,610,513 696,045
2008[6] 2,266,166 1,619,672 646,494
2009[7] 2,021,166 1,375,865 645,301
2010 2,000,597 1,317,916 682,681
2011 2,068,610 1,304,443 764,167
2012 2,079,643 1,269,676 809,967
2013 2,192,435 1,270,667 921,768
2014[8] 2,194,268 1,165,536 1,028,732
2015[9] 2,437,165 1,304,944 1,132,221
2016[10] 2,753,591 1,472,165 1,281,426
2017[11] 3,085,866 1,588,693 1,497,173
2018. január- augusztus[11] 2,359,446 1,207,262 1,152,184

SzállásSzerkesztés

ÉtkezésSzerkesztés

KözlekedésSzerkesztés

Egyéb hasznos információkSzerkesztés

2017-ben Szerbia felkerült a CNN Travel "18 best places to visit in 2018" listájára (2018 legjobb látogatnivalói). Az elmúlt évtizedben minden évben 100 ezerrel több külföldi turista érkezett az országba; és évente 10-20% növekedés látható átlagosan az ország turizmusában. 2017-ben a külföldi és belföldi turisták száma 3 millió volt. A turizmus mintegy 75-80 ezer személyt foglalkoztat Szerbiában.

Lásd mégSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2003 статистика. srbija.travel . [2014. augusztus 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 10.)
  2. 2004 стастика. srbija.travel . [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 10.)
  3. 2005 статистика. srbija.travel . [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 10.)
  4. 2006 статистика. srbija.travel . [2014. január 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 10.)
  5. 2007 статистика. srbija.travel . [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 10.)
  6. 2008 статистика. srbija.travel . [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 10.)
  7. 2009-2013 статистика. [2014. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
  8. 2014 статистика. [2015. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 3.)
  9. Републички завод за статистику – Statistical Yearbook of the Republic of Serbia – Tourism, 2015, 2015. október 5. (Hozzáférés: 2017. december 10.)
  10. Туристички промет - децембар 2016 (2016 statistics), 2017. január 26. (Hozzáférés: 2017. december 10.)
  11. a b http://mtt.gov.rs/sektori/sektor-za-turizam/korisne-informacije-turisticki-promet-srbija-kategorizacija/?script=lat

Külső hivatkozásokSzerkesztés