Szerkesztő:Burrows/Portál:Makó/Bevezető
Makó (románul: Macǎu, jiddisül: מאַקאָוו) város Csongrád megye Makói kistérségében a Maros jobb partján, a román határ közelében.
Első írásos említése 1247-ből maradt fenn, amikor a település helyén folyami átkelő jött létre. A török hódoltság alatt többször elpusztították, de lakói mindig visszatelepültek. Szerepe a karlócai béke után nőtt meg, 1730-tól Csanád vármegye székhelye lett. 1890-ben népessége alapján a történelmi Magyarország 12. legnagyobb városa volt. Bár a város fő megélhetési forrása a kezdetek óta a mezőgazdaság, ennek ellenére szellemi élete is igen jelentős; kulturális élete a 20. század elején volt a leggazdagabb, amikor a városban élt és tevékenykedett József Attila, Juhász Gyula, Móra Ferenc és Pulitzer József is. Az 1950-es megyerendezéskor elveszítette megyeszékhelyi státuszát, a szocializmus évtizedei alatt Jugoszlávia közelsége miatt sokáig semmilyen fejlesztést sem hajtottak végre a településen. A rendszerváltás után a város fokozatosan vált egyre élhetőbbé, vonzóbbá a befektetők és turisták számára.