Szerkesztő:Cserlajos/munka/leírás

Használati útmutató

Ez az infobox számos választható lehetőség használatát teszi lehetővé. A legfontosabb paraméterek:

{{Írásrendszer
|         nev = (Kötelező)
|       tipus = (Kötelező, lásd a lehetőségeket lentebb)
| tipusleiras = (Választható, a tipus további finomítására)
|         ido = (Kötelező, a történelmi időszak)
|    nyelvek  = (Kötelező)
|         cs1 = (Választható, a felmenő[k] megjelölése)
|         cs2 =
|         cs3 =
|         cs4 = (a cs15-ig felsorolhatók a felmenők, a cs1 a legrégebbi, cs15 a legközvetlenebb)
|     keszito = (Választható, mesterséges írások szerzőjének megadásához)
|     testver = (Választható, a szorosabban rokon, azonos nemzedékbe tartozó írásrendszerek felsorolása)
|leszarmazott = (Választható, a belőle lerszármazott írásrendszerek)
|         kep = (Választható, mintakép, a "KÉP:" előtag NÉLKÜL)
|    kepmeret = (Választható)
|     unicode = (Választható, az esetleges Unicode tartomány)
|   iso15924 = (ISO 15924 kód, ha van)
}}

Lehetőségek a "tipus" paraméterre

A doboz színezése a megadott típushoz fog igazodni.

Mássalhangzóírás

Ábécé

Abugida

Szótagírás

Kézi

Piktografikus

Ideografikus

Logografikus

Megfejtetlen

Egyéb (talán alapmértezett)

Khoiszán nyelvcsalád

A khoiszán nyelcsalád Dél- és Kelet-Afrika benszülötteinek nyelveit foglalja magába; Dél-Afrikában a khoik és busmanok (szánok), keleten pedig a hadzabék és sandawék nyelve tartozik ide. A nyelvek a kiejtésük során használt számos csettintéstől váltak híressé. A család egyik tagját, a n!xaut a nagyközönség a nagy sikert aratott Az istenek a fejükre estek című vígjátékon keresztül ismerte meg.

Rokonság és elterjedés

A nyelvcsalád ágainak rokonsága tulajdonképpen meglehetősen bizonytalan (legalábbis biztosan rendkívülien távoli), és főleg kényelmi okokból használják a khoiszán kifejezést – az össszehasonlító nyelvészet nem tud a rokonságot alátámasztó bizonyítékokkal szolgálni. A fogalom fő pillére csupán a hangzásbeli hasonlóságokon alapul, meglehetősen spekulatív módon.

A bantu terjeszkedés előtt feltehetően ezek, vagy hozzájuk hasonló nyelvek lehettek elterjedtek egész Dél- és Kelet-Afrikában. Mára csupán a Kalahári-sivatag zordabb vidékein lelhetők fel, főleg Namíbiában, Botswanában és Tanzániában. Szinte kivétel nélkül mindegyikük veszélyeztetett, illetve egyesek már ki is haltak. Az egyetlen elterjedt koiszán nyelv a Namíbiában beszélt nama, mitegy negyedmillió anyanyelvi beszélővel.

Általános jellemzésük

A khoiszán nyelvek leginkább a bennük használt csettintések hatására lettek közismertté. Ezeket az érdekes fonémákat meglepő jelekkel (például ! vagy ǂ) jelölik a lejegyzés során. A juǁʼhoan nyelv 30 ilyen hanggal rendelkezik, nem számolva a körülbelül 60 másik fonémáját, amelyeket még négy eltérő hangsúlyozás is változatossá tesz.

A nyelvtan szempontjából a déli khoiszán nyelvek lényegükben izolálók, tehát a szórend sokkal inkább kifejezi a nyelvtani információkat, mint a ragozás, a Tanzániában használt nyelvek ellenben rengeteg toldalékkal rendelkeznek.

Cipő

Eladásra kínált cipők Londonban

A cipő a lábviseletek egyik fajtája, alapvető feladata az emberi láb védelme a külvilág hatásaival szemben. A cipőknek meglehetősen sok eltérő változata alakult ki a rendeltetésük és a viselő társadalmi szerepének függvényében. Hasonlóan összetett képet mutatnak az efféle lábbelik megjelenésük alapján: sarkuk lehet alacsony vagy magas – az utóbbit a nyugati társadalmak a nőies öltözködés egyik jelképének tartják –, készülhetnek bőrből vagy vászonból is, valamint az edzőcipők talpa lehet műanyag.

Fő részei

• Járótalp – a cipő alját képező felület. Anyaga legtöbbször bőr, műbőr vagy műanyag.
• Felsőrész – a lábbeli talphoz illeszkedő külső része, feladata a cipő lábon tartása. Általában bőr, műbőr vagy ritkábban vászon alkotja. Többféle szerkezetű is lehet: állhat egyetlen darabból, vagy készülhet több kisebb, akár különböző anyagú és színű összevarrt részből. A cipő díszítéseinek gyakori helye.
• Fedőtalp – a cipő belső aljzata, közvetlenül a láb alatt helyezkedik el. A legtöbb cipő esetében eltávolítható és kicserélhető. Sokszor előfordul, hogy a lábbelihez mellékelt fedőtalpbélést az egyén különleges igényeinek vagy szükségleteinek megfelelő darabbal helyettesítik (például ortopédiai okokból, vagy a kellemetlen szagok megfékezésére.)
• Bélés – a lábbeli belsejét alkotó felsőrészbélés.
• Sarok – a cipő hátsó alsó részét képező erősítés, gyakorlatilag a láb sarkára ható nagyobb nyomások kiállására készül. Lehet magas, hogy a lábbeli viselője magasabbnak tűnjön, illetve sima.

Fajtái

• alkalmi cipő
• férficipők
• női cipők
  • magassarkú cipő
• facipő (klumpa)
• mokasszin
• szandál
• csizma
• edzőcipők (utcai viseletre, vagy valamely adott sportághoz), néhány változatuk:
  • futócipő (futás)
  • golfcipő (golf)
  • mászócipő (hegymászás)
  • korcsolya (többféle is létezik)
  • sícipő (síelés)
  • kerékpáros cipő (kerékpározás)
  • gördeszkás cipő (gördeszkázáshoz, de tizenévesek gyakran viselik divatból)
• tánccipő
• munkacipők (egy adott szakma kellékei, például a rendőrség egyenruhájának részei, vagy az ipari munkások jellegzetes lábviselete)
• hócipő (a vastag havon való járáshoz)
• bakancs

Zazaki nyelv

Zazaki Zazaki, Dimili, Kirmanjki, Dimli, Dimilki, So-Bê, Zonê Ma
Beszélik	Törökország, Németország, Grúzia, Kazahsztán
Beszélők száma	1,5-2,5 millió fő
Nyelvcsalád	indo-európai    indoiráni     iráni      nyugati       északnyugati        zaza-gorani
Nyelvkódok
ISO 639-2	zza

A zazaki nyelvet a zazák beszélik Kelet-Anatóliában. Au Ethnologue szerint a zazaki az iráni nyelvek északnyugati ágába tartozik.. A nyelv számos nyelvtani és szókincsbeli tulajdonságát tekintve a gilakival és a kaszpi nyelvekkel rokon vonásokat mutat. A nyelvet beszélők száma 1,5 és 2,5 millió fő közé tehető szintén az Ethnologue becslése alapján.

Franz Babinger

Franz Babinger (1891. január 15 - 1967. június 23) bajor történész, az Oszmán Birodalom neves kutatója. Nagy ismeretségre a máig mérvadó, II. Mehmed szultánról szóló biográfiájával tett szert, amely eredetileg a Mehmed der Eroberer und seine Zeit címen jelent meg.

Élete

Babinger a bajorországi Weidenben született 1891. január 15-én, és már középfokú tanulmányai befejezése előtt megmutatkozott nyelvészi tehetsége. Egyetemi évei elkezdését megelőzően magas szinten megtanult perzsául és héberül.

Babinger doktorátusát a Müncheni Egyetemen szerezte meg nem sokkal az I. világháború kirobbanása előtt, majd csatlakozott a Német Hadsereghez. Nyelvtudása miatt a Közép-Keleten teljesített szolgálatot, megmentve őt a véresebb harcokban való részvételtől, amely korosztálya számos reményteli fiataljának életét szabta rövidre. A háború után Berlinben folytatta az egyetemet, ahol 1921-ben az akkori Friedrich-Wilhelms Universität professzorává emelkedett. Közzétette Geschichtsschreiber der Osmanen und ihre Werke című tanulmányát, amelyben az oszmánokra vonatkozó történettudományi kiadványokat rendszerezte. A nácik 1933-as hatalomra jutásával le kényszerült mondani pozíciójáról. Nicolae Iorga, az elismert román honatya és tudós, a Török Birodalom történetének fontos kutatója Bukarestbe hívta, ahol 1943-ig folytathatta munkáját.

A II. világháború lezárása után, 1948-at követően tanárként dolgozott a Müncheni Egyetemen 1958-as nyugdíjazásáig. 1957-ben a romániai zsidók elleni német atrocitások mellett tanúskodott. Haláláig folytatta a munkáját, és adott ki publikációkat. 1967. június 23-án szerencsétlen baleset folytán vízbe fulladt Albániában.