Főmenü megnyitása

A Szivárvány 19801998 között megjelent irodalmi, művészeti és kritikai szemle, negyedévi irodalmi folyóirat. A szerkesztés és kiadás székhelyei: 1980–1998 között Chicago, 1993–1998 között Chicago-Budapest.

TörténeteSzerkesztés

Alapítója Mózsi Ferenc János (1947–2007) költő, aki Kontra Györggyel (1948–1988), majd a 3. számtól Horváth Elemérrel (1933–) szerkesztette a lapot, főmunkatárs Kabdebó Tamás (1934–) volt. A 12. szám után Mózsi egymaga volt a szerkesztő és a kiadó is egyben. A folyóirat amerikai és nyugat-európai magyar írókat juttatott nyilvánossághoz. 1980-tól 1998-ig adták ki a – hosszú ideig Chicagóban és Budapesten szerkesztett – Szivárvány folyóiratot, melynek összesen 54 száma jelent meg.

1982-ben indult meg könyvkiadási programja, amelynek során a Szivárvány Könyvek sorozatban több mint 30 kötet jelent meg. 1992-től a Szivárvány második megjelenési helye Budapest; a Chicagóban maradt Mózsi Ferenc budapesti társszerkesztője Zalán Tibor (1954–). A kibővült szerkesztőség tagjai: főmunkatárs Jankovics József irodalomtörténész (1949–), munkatársak Szűgyi Zoltán költő (1953–) és Grausz Péter tipográfus, arculattervező (1946–1996). Ettől kezdve a nyomtatást és a kézbesítést is Magyarországon végezték.

A folyóirat régi szerkesztői elképzeléseket valósított meg, amikor túllépett a nyomtatott forma biztosította határokon. 1991-től, nyaranként, Csobánkán irodalmi találkozókat rendezett hazai és külföldi magyar vendégekkel és fellépőkkel. Nagy érdeklődésre tartott számot a magyar irodalom teljes palettáját fölvonultató esemény – a magyarországi szerzők és folyóiratok mellett részt vettek és felléptek rajta a nyugati magyar irodalom, valamint a kisebbségi irodalmak legjelentősebb képviselői is. Ezen felül, negyedévi rendszerességgel, a várbéli Litea Könyvszalonban folyóirat-bemutató szeánszokat tartottak – állandó törzsközönség és alkalomról alkalomra gyarapodó érdeklődő előtt.

Az irodalmi folyóirat kétszer is elnyerte az Amerikai Művészeti Akadémia (American Academy of Arts and Letters) támogatását. Munkatársai és olvasói azonban idők folyamán, a magyarországi politikai viszonyok fellazulásával párhuzamosan, megritkultak, végül a veszteségessé váló folyóirat – az itthoni támogatás teljes hiányát, valamint az irodalmi intézményrendszer közönyét és belterjességét, szolidaritásképtelenségét megtapasztalva és -szenvedve – megszűnt.

Leggyakoribb szerzőiSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

Jegyzetek és forrásokSzerkesztés