Szerkesztő:L.Adam2005/Szaidzsó
| Szaidzsó (西条市) | |||
 | |||
| A város nevezetes temploma (Nisijama Korjudzsi) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Japán | ||
| Régió | Sikoku | ||
| Prefektúra | Ehime prefektúra | ||
| Körzet | Tojo | ||
| Rang | város | ||
| Kerületei | Ijo-Szaidzsó Isizucsijama Ijo-Himi Ijo-Komacu Tamanoe Nyúgava Ijo-Mijosi | ||
| Alapítás éve | 2004 | ||
| Polgármester | Tamai Tosihisza | ||
| Irányítószám | 〒793-8601 | ||
| Testvérvárosok | Lista Paoting,  Kína | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | Az értéket a szócikknévtérbe mozgatás után adhatod meg. | ||
| Népsűrűség | 199 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 509,98 km² | ||
| Időzóna | JST, UTC+9 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Szaidzsó weboldala | |||
![L.Adam2005/Szaidzsó zászlaja]]](/wiki/F%C3%A1jl:Flag_of_Saij%C5%8D,_Ehime.svg)
Szaidzsó, (Hepburn-átírásban: Saijō), (japánul:西条市) egy város Japánban, Sikoku szigetén, Ehime prefektúrában, melyet nyugatról a Szeto-beltenger határol, keleti irányból pedig Nyugat-Japán legmagasabb helycsúcsa az Isizucsi magasodik fölé.
Története szerkesztés
2004 után szerkesztés
Modern kori története mindössze 2004. november 1-ig nyúlik vissza, mikor is a közigazgatási rendeletek értelmében e név alatt egyesítették a korábbi Szaidzsó, Tojo, Komacu, Suszo, és Tanbara városokat.
2004 előtt szerkesztés
Az város területén számos évezredes sír található, melyek hozzávetőlegesen nagyjából a 20 ezer éves korhoz közelítenek. A középkorban már feltehetőleg hasonlóan neveztetett a település elődje, méghozzá a helyi hűbérúr családneve után. A Meidzsi-restauráció után a város is a fokozatos modernizáció útjára lépett, és 1921-ben megnyílt a helyi vasútállomás. Az település azonos nevű jogelődje 1941. április 29-én nyert városi rangot, melynek nyomán a következő évtizedekben vasútállomás.
Földajzi adottságok, éghajlat szerkesztés
Az éghajlat egész évben párás (szubtrópusi), emellett rengeteg csapadék hull az esős évszakon (梅雨) kívül is, főleg szeptemberben. Nyáron az átlagos napi középhőmérséklet elérheti a 27°C-os is. Télen a tenger közelsége miatt erős széllökések jellemzőek, és a nem ritka a havazás sem.
| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rekord max. hőmérséklet (°C) | 19,0 | 23,1 | 27,9 | 32,0 | 34,3 | 36,8 | 37,5 | 37,8 | 36,7 | 32,9 | 25,6 | 21,3 | 37,8 |
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 9,6 | 10,1 | 13,6 | 19,0 | 24,0 | 26,6 | 30,8 | 31,8 | 27,7 | 22,6 | 17,2 | 12,0 | 20,5 |
| Átlaghőmérséklet (°C) | 5,7 | 6,0 | 9,1 | 14,0 | 18,9 | 22,5 | 26,6 | 27,4 | 23,7 | 18,4 | 12,9 | 7,9 | 16,2 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 1,9 | 1,9 | 4,6 | 9,1 | 14,1 | 19,1 | 23,2 | 23,8 | 20,3 | 14,5 | 8,8 | 4,0 | 12,2 |
| Rekord min. hőmérséklet (°C) | −4,5 | −7,7 | −3,3 | 0,4 | 5,3 | 10,2 | 16,4 | 17,9 | 11,4 | 4,7 | 0,4 | −3,2 | −7,7 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 53 | 69 | 110 | 103 | 127 | 209 | 186 | 125 | 230 | 152 | 71 | 59 | 1494 |
| Havi napsütéses órák száma | 125 | 132 | 163 | 186 | 201 | 140 | 177 | 204 | 140 | 150 | 128 | 120 | 1866 |
A várost keletről egy hegyvonulat határolja, melynek lánchegység jellegéből adódó hirtelen emelkedése nyomán a település sűrűn lakott része sík terepen helyezkedik el.
Vízrajz szerkesztés
A városban két természetes, és egy mesterséges (duzzasztógáttal létrehozott) tó található. Továbbá keresztülszeli a helységet több helyen is, a hegyekből leiramló Nakajama folyó.
Demográfia szerkesztés
A város lakossága az 1960-as évektől az ezredfordulóig nagyjából stagnált. Ekkor indult meg egy csökkenő tendencia, mely a mai napig tart.
| Népességváltozás | ||
|---|---|---|
| Év | Népesség | Vált. (%) |
| 1960 | 116 523 | — |
| 1970 | 108 270 | −7,1% |
| 1980 | 112 961 | +4,3% |
| 1990 | 115 251 | +2,0% |
| 2000 | 114 548 | −0,6% |
| 2010 | 112 134 | −2,1% |
| 2023 | 101 240 | −9,7% |
Kultúra szerkesztés
A városban számos általános,- és középiskola működik, egy Régészeti Múzeum is található a településen, a pályaudvar mellett pedig egy Vasúttörténeti Múzeum üzemel. A városmodernizációs program keretében 1996-ban egy 2000 fő befogadására alkalmas koncerttermet, és egy könyvtárat avattak fel. Minden évben ősszel megrendezésre kerül a helyi fesztivál "Szaidzsómacuri" (西条祭り), mely nagy jelentősséggel bír a város életében.
Oktatás szerkesztés
A városban 26 állami általános iskola, és 10 állami középiskola működik, melyeket az önkormányzat tart fenn. Illetve további 5 állami középiskolát a Prefektúra üzemeltet.
Nyelvjárás szerkesztés
A japán nyelv viszonylag homogén, ám bizonyos helyeken eltérő hanglejtéssel, különböző ejtéssel beszélik, esetleg helyi tájszavakat használnak. Szaidzsóban a Tojo nyelvjárás egy változatát az úgy nevezett "Szaidzsó-ben"-t (西条弁) beszélik.
Gazdaság szerkesztés
Az lokális gazdaság legjelentősebb ágazat a talán a mezőgazdaság, melynek profilja főként a gabona,- és gyümölcstermesztés. Emellett a halászat is számottevő, főként polipot és kagylót fognak a közeli vizeken.
A gyár,- és nehézipar is igen sarkalatos. Korábban egy rézbánya működött a környéken, ami mára már megszűnt, ám a vaskohászati üzemek szakadatlanul, és állhatatosan működnek tovább.
.jpg)
A legmegkerülhetetlenebb mégis talán a hajógyártás, mely a város bevételének tetemes részét adja. Valamint elektronikai cégek is itt bejegyezve működnek.
További érdekesség, hogy a jókora talajvízkészletek miatt a helyieknek nem kell fizetniük a csapvízért.
Közlekedés szerkesztés
A településnek repülőtere nincsen, de közúton, kötött pályán, és hajóval egyaránt megközelíthető.
Közút szerkesztés
Szaidzsó a prefektúra központjától, Macujamától 50 kilométerre észak-keletre terül el, mellyel számos főút köti össze.
E56-os Macujama felé vezető gyorsforgalmi út
E76-os Imabari-Komacu gyorsforgalmi út
11-es számú országos főútvonal
192-es számú országos főútvonal
194-es számú országos főútvonal
196-es számú országos főútvonal
Vasút szerkesztés
Macujama és Szaidzsó között egypályás, villamosítatlan vasúti pálya is fekszik, melyen főként személyforgalom zajlik. A város területén 6 vasúti megállóhely és 1 vasútállomás található.
Joszan-vonal: Ijo-Szaidzsó - Isizucsijama - Ijo-Himi - Ijo-Komacu - Tamanoe - Nyúgava - Ijo-Mijosi
.svg){kind=logo}
Közvetlen vasúti járat visz továbbá Takamacu és Okajama városokba, melyeket a régiós monopóliumot élvező JR Sikoku vasúti vállalat üzemeltet.
Buszjáratok szerkesztés
Közvetlen nappali és éjszakai buszjáratok közlekednek Macujamába, Hirosimába, ész Kobén át Ószakába.
Komp szerkesztés
Továbbá a tojoi kikötő és Ószaka között kompjáratot üzemeltet az Orange Ferry tengerhajózási társaság.
Kötélvasút szerkesztés
Az Isizucsi-hegy csúcsára drótkötélpályás felvonóval lehet feljutni.
Turizmus szerkesztés
Szaidzsóban számos szentély, múzeum, és kirándulásra alkalmas hely található. A téli szezonban sokan a hegyekben lévő sípályákat meglátogatni érkeznek a városba. De a nyáron és az őszi fesztivál alkalmából is sokan látogatnak a városba.
-
Kép a híres helyi fesztiválról, a "Szaidzsómacuri"-ról. -
Sintoista szentély az Isizucsi-hegy lábánál -
Aranylevelű lángvirágok tengere az Isizucsi hegy lábánál -
A város parkja cseresznyevirágzás idején -
Kiállított mozdony a Vasúttörténeti Múzeumban -
A lefelé folyó folyó -
Csöndes bevásárlónegyed -
Ősz a városi parkban
.jpg)
