Szerkesztő:Padrag/fogalmaz1
==KÉREM EZT A LAPOT NE VÁLTOZTASD.== (Ezek munkaközi anyagok!)
¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤¤
Készülő táblázat szerkesztés
Oroszország bányászatának termelése szerkesztés
| Megnevezés | Mennyiségi egység | 2002.évi termelés | 2006.évi termelés | Részarány (%)1 | Helyezés 2 |
|---|---|---|---|---|---|
| Antimon | tonna | 3.000 | 3.000 | 1,7 | 4. |
| Arany | kilogramm (fém) | 168.393 | 159.340 | 6,9 | 7. |
| Arzén. | tonna | 1.500 | 1.500 | n.a | 4. |
| Azbeszt. | ezer tonna | 785 | 925 | 40,2 | 1. |
| Barit. | tonna | 58.900 | 63.000 | 0,7 | 12. |
| Bauxit. | ezer tonna | 4.585 | 6.399 | 3,3 | 8. |
| Bentonit. | tonna | 500.000 | 500.000 | 2,6 | 6. |
| Bizmut. | tonna | 50 | 50 | 1,0 | 8. |
| Cink. | tonna | 162.000 | 178.000 | 1,7 | 13. |
| Ezüst. | kilogramm | 400.000 | 1.100.000 | 5,5 | 7. |
| Földgáz. | millió m3 | 561.000 | 656.000 | 22,1 | 1. |
| Földpátok. | tonna | 90.533 | 160.000+ | 1,0 | 20. |
| Gipsz. | tonna | 1.389.800 | 2.200.000+ | 1,5 | 9. |
| Grafit. | tonna | 14.241 | 14.000+ | 7.0 | 5. |
| Gyémánt. | karát | 20..000.000 | 38.360.820 | 21,7 | 1. |
Oroszország bányászatának termelése szerkesztés
| Megnevezés | Mennyiségi egység | 2002.évi termelés | 2006.évi termelés | Részarány (%)1 | Helyezés 2 |
|---|---|---|---|---|---|
| Antimon | tonna | 3.000 | 3.000 | 1,7 | 4. |
| Arany | kilogramm (fém) | 168.393 | 159.340 | 6,9 | 7. |
| Arzén. | tonna | 1.500 | 1.500 | n.a | 4. |
| Azbeszt. | ezer tonna | 785 | 925 | 40,2 | 1. |
| Barit. | tonna | 58.900 | 63.000 | 0,7 | 12. |
| Bauxit. | ezer tonna | 4.585 | 6.399 | 3,3 | 8. |
| Bentonit. | tonna | 500.000 | 500.000 | 2,6 | 6. |
| Bizmut. | tonna | 50 | 50 | 1,0 | 8. |
| Cink. | tonna | 162.000 | 178.000 | 1,7 | 13. |
| Ezüst. | kilogramm | 400.000 | 1.100.000 | 5,5 | 7. |
| Földgáz. | millió m3 | 561.000 | 656.000 | 22,1 | 1. |
| Földpátok. | tonna | 90.533 | 160.000+ | 1,0 | 20. |
| Gipsz. | tonna | 1.389.800 | 2.200.000+ | 1,5 | 9. |
| Grafit. | tonna | 14.241 | 14.000+ | 7.0 | 5. |
| Gyémánt. | karát | 20..000.000 | 38.360.820 | 21,7 | 1. |
| Kadmium. | tonna | 650+ | 650+ | 3,1 | 8. |
| Kaolin. | tonna | 45.000 | 45.000 | 0,2 | 35. |
| Kobalt. | tonna | 4.200 | 4.759 | 8,1 | 4. |
| Króm. | tonna | 710.000 | 966.000 | 5,0 | 4. |
| Kőolaj. | tonna | 380.000.000 | 480.000.000 | 12,3 | 2. |
| Magnezit. | tonna | 2.600.000 | 2.600.000 | 10,9 | 2. |
| Mangán. | tonna | n.a | 44.000 | 0,1 | 16. |
| Nikkel. | tonna | 267.300 | 300.000 | 19,7 | 1. |
| Ólom. | tonna | 19.000 | 34.000 | 1,0 | 14. |
| Platina csoport. | kilogramm | 105.000 | 142.000 | 28,2 | 2. |
| Urán3. | tonna | 2.900 | 3.262 | 7,1 | 5. |
Jelmagyarázat:
- +:becsült adat.
- n,a,: nincs adat
- 1: a világ összes termeléséhez viszonyítva
- 2: helyezés a termelt mennyiség alapján
- 3: uránoxid (U3O8) egyenértékben
Forrás:
- British Geological Survey: World mineral produktion 2002-2006. London. 2008.
Homokkő szerkesztés
Bátori minta szerkesztés
| Minta | Króm | Arzén | Ólom | Cink | Nikkel | Kobalt |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | 5 | 80 | 4 | - | 3 | - |
| 2 | 130 | 250 | 40 | 180 | 5 | - |
| 3 | 30 | 160 | 20 | 60 | 5 | 10 |
| 4 | 30 | - | - | 300 | 400 | 30 |
| 5 | 50 | 300 | 20 | 130 | 10 | 5 |
| 6 | 20 | 250 | 8 | 400 | 30 | 5 |
| 7 | 20 | - | - | 60 | 30 | 16 |
| 8 | 10 | - | - | - | 4 | - |
| 9 | - | 130 | 3 | 50 | 8 | 5 |
|}
Üres táblázat későbbi használatra szerkesztés
| ; | ; | ; | |
|---|---|---|---|
|}
Arany ciánlúgozása szerkesztés
Új cikk tervezet fogalmazványa szerkesztés
2000.januári ciánszennyezés szerkesztés
Romániában Nagybánya közelében egy román-ausztrál közös vállalat a környéken korábban működtetett bányák meddőhányóinak újrahasznosítását végezte, a meddőben a maradék nemesfémet (arany, ezüst) cianidos technológiával nyerték ki. A használatban lévő zagytározó gátja 2000. január 30.-án 25-30 méteres szakaszon átszakadt, 100-120 ezer m3 cianidot és nehézfémeket tartalmazó szennyezett víz folyt a Zazar- és Lápos-patakokba melyek befogadóján a Szamoson át a Tiszába került, amivel a Magyarországon eddig regisztrált legsúlyosabb vízszennyezést okozta. Ezt követően 2000. március 10.-én Borsabánya közelében működő ércfeldolgozó völgyzárógátas szennyvíz ülepítőjének gátja a gyors hóolvadás miatt bekövetkező vízszint emelkedés miatt átszakadt, és mintegy 20 ezer m3 nehézfémmel szennyezett iszap került a tározó alatti völgybe. Az iszap folyamatosan mosódott be az itt folyó Novac-patakba, ahonnan a szennyezés a Visó folyón keresztül több hullámban jutott a Tiszába. Ez az újabb szennyezés a cianid szennyezés által érintetlen Tisza, Szamos feletti szakaszát is sújtotta.
Egy svéd kisváros szerkesztés
Visby szerkesztés
| Visby | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Svédország | ||
| Megye | Gotland megye | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | Az értéket a szócikknévtérbe mozgatás után adhatod meg. | ||
| Népsűrűség | 1816[1] fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 12,44[1] km² | ||
| Összesen | 12,44[1] km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Visby város, a Svédországhoz tartozó Gotland sziget nyugati partvidékén helyezkedik el, a tartományi önkormányzat és az egyházmegye központja. A sziget egyetlen városi rangú települése, ahol legkiterjedtebben és legjobb állapotban fennmaradtak Skandinávia középkori városi jellegű létesítményei, melyek az UNESCO Világörökség védelme alatt állnak. A 22.000 főt meghaladó lakosságával Svédország kontinensen kívűli legnagyobb városu jellegű települése, mely csak vizi és légi közlekedéssel kapcsolódik az országhoz. Kedvelt turisztikai és üdülési célpont.
Történelme szerkesztés
Kedvező fekvés és a könnyen hozzáférhető ívóvíz miatt már a kőkorszakban lakott település volt. A ma is mintegy 3,0 km hosszban látható városfalának és védműveinek építését a 13.században kezdték el, katedrálisát 1225-ben szentelték fel. A város fejlődése nagyrészt annak köszönhető, hogy a Hanza- szövetséghez tartozott. 1361-ben Dánia IV.Valdemár királysága alatt elfoglalta és nagy összegű hadisarcot vetett ki a városra. A 14.században több alkalommal a Balti-tenger kalózai fosztották ki. A város tartós békéjét a német lovagrend sem tudta biztosítani, kereskedelem visszaesett a kiujuló polgárháborúk miatt hanza-városi státuszát is elvesztette. A városban tűzvész pusztított, csak a katedrális maradt fenn épségben. Svédország 1645-ben 300 éves dán uralom után hódította vissza a szigetet és a várost. A 18.század közepén a fejlődést pusztító járvány akadályozta, a kereskedelem csak a 19.században lendült fel ismét. 1808-ban néhány hónapig orosz csapatok szállták meg a várost, de a svédek visszaszerezték. A krónikákben feljegyezték, hogy a megszállás alatt a székesegyházban ortodox liturgia szerint tartották meg a húsvéti ünnepeket.
Vendégforgalom szerkesztés
A kereskedelem szerepét 1950 után a vendégforgalom és a üdülő turizmus vette át, a "rózsák és romok városa" rendezvényekkel csábítja az érdeklődőket. Julius első hetében az "Almedalan-hét" rebdezvényen a városi parkban a svéd politikai pártok tartanak nagygyűléseket. 1984 óta minden évben a 32.héten augusztusban a turistazezon csúcsidején megtartják a "Középkor-hete" rendezvénysorozatot, amikor jelmezes felvonulásokat, lovagi tornákat, bemutatókat, látványos vásárokat és színielőadásokat tartanak.
Közlekedés szerkesztés
A város kikötőjét Stockholmmal és több nagyvárossal komphajó járatok kötik össze. Nyáron a várostól mintegy 5 km-re fekvő repülőtérnek is nagy forgalma van. A szigeten belüli közlekedésre kiterjedt autóbusz hálózatot üzemeltetnek.
Emlékeztető szerkesztés
Tisztelt Valaki(k)! Gondjaim miatt az utóbbi időben nagyon ritkán tudtam előfordulni. Találtam néhány újdonságot, illetve felmerültek olyan dolgok, melyekre (lehet, hogy lustaságom miatt) nem találtam választ, kérek ezekben segítséget.
Mitől és miért zöldül be néhány link? Mi a jelentése a szövegkiemelővel jelölt linknek? Gond az ha HTML sortörést alkalmazok? Szabad-e más wikiből átvenni, fordítani és/vagy kivonatolni szócikket? Szabad-e Googl-térkép kivonatot alkalmazni? Saját rajzolású ábrát szabad-e alkalmazni? Ha csak a válaszok helyének megjelölését kapom, az is segít. Előre is köszönetem, üdvözlettel:Padrag 2013. május 5., 15:59 (CEST)
Kedves Padrag! Haladjunk akkor sorban:
Azt jelenti, hogy a link átirányításra mutat, vagyis nem közvetlenül a hivatkozni kívánt cikkre. Ezt általában kékíteni szokás (vagy a teljes átírással, vagy a zárójelen belül egy | jel elé írva a helyeset), ha mondjuk csak különböző névalakokról van szó. De ha csak azért irányították át, mert ott van róla valami, de amúgy önálló cikket is megérhet, akkor nem kell vele semmit kezdeni. A szövegkiemelővel kiemelt link azt jelenti, hogy egyértelműsítő lapra mutat. Ilyenkor rá kell kattintani és a megfelelő egyértelműsítést kiválasztva átírni a linket. Igen, ezt külön jelzi a Friss változtatások járőrei számára a rendszer. Cikken belül csak az infoboxokban van megengedve a HTML törés. Szabad, hiszen a wiki minden nyelven szabadon felhasználható. A cikk végén ilyenkor fel kell tüntetni az eredeti szöveg helyét a Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) [[:{{{1}}}:{{{2}}}|{{{2}}}]] című Hiba! Ezt a nyelvkódot nem támogatja az ISO 639 sablon! Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.(?) sablon segítségével, a cikkfelépítésnek megfelelő helyen és módon. Ebben sajnos nem vagyok biztos. Saját készítésű képet, ábrát stb. szabad használni, sőt, ha valamiről nincs más ábrázolás, akkor meg kifejezetten bátorított dolog. – Laci.d vita 2013. május 5., 16:53 (CEST)
A Google térkép jogvédett alkotás, így bármelyik része csak jogtulajdonosuk vagy az általuk megbízott személy vagy személyek engedélyével használható fel a Wikipédián. Hungarikusz Firkász Ide írkássz! 2013. május 5., 17:48 (CEST)
A Google maga is különféle kereskedelmi szolgáltatóktól vásárolja a térképeit, azok nem használhatóak fel. Megpróbálhatod helyette az OpenStreetMap képeit használni, azok ingyenesek (viszont kevésbé szépek). --Tgrvita 2013. május 5., 18:37 (CEST)
PRÓBA szerkesztés
A VILÁG BAUXITTERMELÉSE 2007 – 2011 KÖZÖTT szerkesztés
| Ország | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|
| Bosznia - Hercegovina | 866.933 | 1.018.333 | 555.820 | 827.909 | 707.712. |
| Franciaország | 160.000 | (×) -- | (×) -- | (×) -- | (×) -- |
| Görögország | 2.125.900 | 2.174.000 | 1.935.000 | 1.902.000 | 2.324.000 |
| Magyarország | 540.310 | 511.337 | 317.000 | 365.000 | 277.800 |
| Montenegro | 667.053 | 671.811 | 45.779 | 61.205 | 158.614 |
| Oroszország | 6.053.900 | 5.675.000 | 5.300.000 | 5.035.000 | 5.380.000 |
| Törökország | 863.404 | 818.928 | 406.700 | 855.000 | (×) 600.000 |
- ↑ a b [http://www.scb.se/statistik/MI/MI0810/2005A01B/T %E4torternami0810tab1.xls Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005] (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)