SZTE Pszichológiai Intézet (1928-2009) vezetői,s a pszichológiai oktatáshoz, kutatáshoz kapcsolódó filozófusok, pedagógusok, pszichológusok, doktoranduszok, tanítványok, társaságok és szakfolyóiratok.

  • Böhm Károly (1846-1911) filozófia professzor a kolozsvári egyetemen 1896-1911-ig, iskolateremtő filozófus, a MTA tagja. Tanítványa többek közt Málnási Bartók György. (Megírt szócikk).
  • Málnási Bartók György (1882-1970) filozófus tanszékvezető filozófia professzor a szegedi egyetemen 1921-1940. okt. 19. (Megírt szócikk).
  • Schneller István (1847-1939) pedagógus, a Pedagógia Intézet vezetője 1921-1923-ig a szegedi egyetemen, előtte 1894-től a kolozsvári egyetemen volt pedagógiai tanszékvezető 1919-ig, az utolső évben rektor is, a vesztes háború miatt neki kellett átadni az egyetemet a román hatóságoknak. 1913-tól az MTA tagja. (Megírt szócikk).
  • Imre Sándor (1877-1945) magyar pedagógus, 1925-1934-ig volt a szegedi egyetem Pedagógiai Intézetének (1929-től I. számú Pedagógiai Intézet) tanszékvezető egyetemi tanára. (Megírt szócikk, fénykép van).
  • Várkonyi Hildebrand Dezső (1948-1971) bencés szerzetestanár, filozófus, pedagógus, pszichológus, 1929. december 27-én habilitálták egyetemi tanárrá, ettől kezdve az 1929. december 18-án megalapított II. számú Pedagógiai Lélektani Intézet tanszékvezető egyetemi tanára a szegedi egyetemen 1940. október 19-ig. (Megírt szócikk a wikipédiába, PhD hallgató írja).
  • Várkonyi Hildebrand Dezső által szakmailag segített és támogatott doktori értekezések.(Megírandó szócikk).
    • Reitzer Béla: A proletárnevelés kérdéséhez, 1933. (megírt szócikk, fénykép van hozzá Bibó István galériájából)
    • Tomori Viola: A parasztság szemléletének alakulása, 1935. (megírt szócikk, fénykép van hozzá a Bibó István galériából).
    • Berend Klára: Az ifjúság irodalmi érdeklődése. Doktori ért. (Nincs további nyom).
    • Dolch Erzsébet: (később Dombrádi) Az „Új Nevelés” elméleti és gyakorlati megvalósulásai, 1938. megírt szócikk.
    • Zentai Károly: A nemek együttes nevelésének kérdése. 1936, főleg a főiskolán tanított, átoktatott a JATÉ-ra (megírt szócikk, nincs fénykép)
    • Békési Gizella: A gyermek erkölcsi fejlődése és az erkölcsiség kísérleti vizsgálata, 1936.

Lásd még Domokos Lászlóné és Blaskovich Edith dr.: Az alkotó munka az új iskolában. Ism: Békési Gizella. In A Cselekvés Iskolája, 4. évfolyam 1935-36. 82. (Nincs több nyom).

    • Bárány Irén: A gyermek lényeg ismeretének fejlődése, 1937. Nincs nyoma.
    • Buzás László: A munkaiskola lényege, 1937. Nincs nyoma.
    • Bassola Zoltán: Decroly pedagógiai rendszere. 1937. Megírt szócikk, fénykép nincs. Bassola Zoltán (1902-1968) VKM adminisztratív államtitkár 1945-1948. Várkonyihoz írta a doktoriját.
    • Sáray Julianna: A gyermekrajzok lélektani vizsgálata, 1937. Nincs nyoma.
    • Dér Miklós: Schneller István pályája és pedagógiai munkássága, 1937. Nincs nyom.
    • Márkus Arthur: A matematikai képesség lélektana, 1937. (megírt cikk, alig van adat).
    • Pettendi Gizella: Kifáradás, fáradtság, túlterhelés, 1937. Nincs nyom.
    • Szántó Károly: A szokás lélektana és pedagógiája, 1938. (megírt szócikk, fénykép nincs)
    • Szegedi Janka: Típustan és nevelés, 1938. Nincs nyoma

Ezen adatokat lásd Pukánszky Béla: Reformpedagógiai irányzatok: http://209.85.129.132/search?q=cache:f88jbQRK_ekJ:www.staff.u-szeged.hu/~comenius/Refszeg.doc+Tomory+Viola&hl=hu&ct=clnk&cd=5&gl=hu&lr=lang_hu&client=firefox-a

  • Boda István (1894-1979) magyar pszichológus. Magántanári képesítést szerzett a szegedi egyetemen (1932 körül) neveléslélektan tárgykörből, majd 1935-ben az értelmiség lélektan tárgykörből. Mint a szegedi egyetem magántanára előadást hirdetett hat szemeszteren keresztül az értelmiségvizsgálat és a személyiségfejlesztés gyakorlati pszichológiai kérdéseiről, 1933-1937-ig. (Megírt szócikk, fénykép nincs).
  • Mester János (1879-1954) magyar filozófus, pedagógus, pszichológus, pápai prelátus.

Teológiai tanárkodás után 1930. április 2-án nevezték ki nyilvános rendkívüli tanárnak, majd 1934. július 18-tól nyilvános rendes egyetemi tanárnak a II. számú Filozófia Tanszék élére a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen. Az egyetemi tanárság mellett szentszéki tanácsos és a Csanádi Egyházmegye áldozó papja volt. 1930-tól 1940-ig vezette a II. sz. Filozófiai Tanszéket, 1940-1949-ig a Neveléstudományi és Lélektani Tanszéket. (Megírt szócikk, fénykép nincs).

  • Bognár Cecil Pál (1883-1967) bencés szerzetestanár, pszichológus és egyetemi tanár.

1941-1950-ig a Lélektani Intézet vezetője volt a szegedi egyetemen. (Megírt szócikk, fénykép van.).

  • Baranyai Erzsébet (1894-1976) pszichológus és neveléslélektan kutató. (Megírt szócikk, nincs fénykép).
  • Tettamanti Béla (1884-1959) magyar pedagógus. 1932-től 1942-ig egyetemi magántanárként neveléstudomány történetet oktatott a szegedi egyetemen. 1949-1959-ben bekövetkezett haláláig a Nevelés Lélektani Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt a szegedi egyetemen. (Megírt szócikk, fénykép van).
  • Zentai Károly Várkonyi tanítvány volt, pszichológiát oktatott az egyetemen (1960-as évek), Duró Lajossal együtt dolgozott Ágoston György vezetése alatt. Főállásban a főiskolán volt, megírt szócikk, Várkonyi tanítvány volt.
  • Somogyi József (1898-1948) filozófus, pedagógus, pszichológus, 1930-tól tanított a főiskola filozófia-pedagógia tanszékén, 1936-tól címzetes rendkívüli egyetemi tanár. A Klebelsberg Kunó által eszközölt iskolaátszervezés révén került Szegedre.

Várkonyi Hildebrand Dezső 1948-ban három tanítványát javasolta a Vallás- és Közoktatási Minisztériumnak a tanárképző főiskolák pszichológiai tanszékeinek élére, Kelemen Lászlót, Nagy Sándort, Geréb Györgyöt. Lásd Zentai Károly: Emlékezés Várkonyi professzorra. In Várkonyi Hildebrand Dezső emlékkötet. Szeged, 1988. 189. o.

  • 1. Kelemen László (1919-1984) magyar pszichológus, a pszichológia tudományok doktora. Megírt szócikk.
  • 2. Nagy Sándor (1916-1994) pedagógus, legutóbb ELTE 1986-ig. A neveléstudományok nagydoktora. Megírt szócikk.
  • 3. Geréb György (1923-1982) pszichológus, megírt szócikk, hiányos, Várkonyi Hildebrand Dezső ajánlotta főiskolai tanszékvezetőnek, mint tanítványát. Várkonyi tanítvány volt Kolozsvárott? Vagy Várkonyi jött vissza Szegedre is Kolozsvárról?
  • Ortutay Gyula Várkonyi hatott az ő néprajzi munkásságára. Néprajztudós, politikus.
  • Baróti Dezső (1911-1994) Várkonyi hatott munkásságára, irodalomtörténész, irodalomtörténei tanszékvezető egyetemi tanár Szegeden, 1956-os forradalmár, 1956-ban éppen ő volt a szegedi egyetem rektora, börtönbüntetést kapott, pályáját kettétörték.
  • Duró Lajos megírt szócikk.
  • Keményné Gyimes Erzsébet mb. tanszékvezető 1990/91-1991/92. Megírt szócikk, fénykép nincs, adathiányos. Még nem sikerült a kapcsolatfelvétel.
  • Erős Ferenc (1946-) magyar szociálpszichológus és pszichoanalitikus.

Főállásban az MTA Pszichológiai Kutatóintézetben dolgozik 1973 óta. Mint kandidátus és mint egyetemi docens félállásban 1992-1996 között a szegedi Pszichológia Tanszéken oktatott. 1992-1994 között ő látta el a tanszékvezetői teendőket, mint tanszékvezető egyetemi docens. (Megírt szócikk, fénykép van).

  • Vajda Zsuzsanna 1994/95-2005/2006 között a szegedi egyetemen tanszékvezető, intézetvezető, a pszichológusképzés szervezője. (Megírt szócikk.)
  • Pléh Csaba megírt szócikk, lásd wikipédia
  • Szokolszky Ágnes magyar pszichológus, amerikai PhD, intézetvezető. (Megírt szócikk.)
  • Winkler István (1958-) magyar pszichológus, az MTA doktora, az MTA Pszichológiai Kutatóintézet osztályvezetője, 2008-től a szegedi Pszichológiai Intézet egyetemi tanára. (Megírt szócikk, még bővíteni és pontosítani kell, fénykép van.)