Wikipédia

Szerkesztő:Pataki Márta/Reitzer Béla

< Szerkesztő:Pataki Márta
Reitzer Béla fényképe, Bibó István legjobb barátja volt.(1940)

Reitzer Béla (Szeged, 1911. december 5. – Szovjetunió, 1942.) jogász, szociológus.

Ígéretes szociológiai írónak indult, pályája a faji üldöztetés és a II. világháború miatt fiatalon megszakadt. Bibó István egyik legjobb barátja volt a szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban és a Ferenc József Tudományegyetem jogtudományi karán. Barátságuk Reitzer Béla haláláig tartott, sőt halála után is Bibó kapcsolatokat ápolt barátja megmaradt családtagjával, Reitzer Béla édesanyjával.

Életpályája szerkesztés

Felső középosztálybeli zsidó családban született. Apja, Reitzer Mihály magántisztviselő volt egy fakereskedelmi cégnél, anyja, Harczos Melly, Erdélyből származott. Nagybátyja, Reitzer Béla neves ügyvéd volt Budapesten, a rokonsághoz tartozott József Attila egyik szerelme, Vágó Márta is. A család anyagi helyzete és lehetőségei az egyre szigorúbb zsidótörvények által a II. világháborúhoz közeledve ellehetetlenült.

Az 1920-as évek második felében a szegedi piarista gimnáziumba járt Reitzer Béla ifj. Bibó Istvánnal, itt a gimnáziumban kötöttek életre szóló barátságot. Számos jeles tudós ember és közéleti szereplő járt a szegedi piarista gimnáziumba, az 1904-es születésű Bálint Sándor, az 1910-beli Ortutay Gyula.

A szegedi egyetem jogi karán tanult 1929-1935 között ifj. Bibó Istvánnal együtt. Áthallgató tanuló volt, a jogi kari stúdiumok mellett a bölcsészettudományi karon görög irodalmi, filozófiai, pedagógiai és lélektani tanulmányokat folytatott, sokszor Bibó István is vele tartott. Reitzer tudta, hogy számára nem lehetséges állami állásba kerülni, kereste az útját, ahol ő hasznossá teheti magát. Nagyon hamar megtalálta a Kolozsvárról áttelepült Bethlen Gábor Kört az egyetemen, majd 1930-ban részt vett a Szegedi Fiatalok Művészeti kollégiumának megalakításában. Szervezői és nevelői feladatokat látott el a szegedi munkásotthonban. Munkásságára az angol settlement mozgalom volt hatással, mely a külvárosi nyomornegyedekben szociális központokat működtetett.

A társadalomból fokozatosan kirekesztődő Reitzer együttérzést tudott tanúsítani a társadalom peremén élő munkás- és agrárproletárokkal, jó barátságba került Erdei Ferenccel, aki naponta Makóról járt be a jogi egyetemre tanulni. Erdei gyakran vacsoravendég, sőt szállóvendég volt a nyitott Reitzer családnál. Ekkor Reitzer, Erdei, Ortutay Gyula, Bibó István, Tomori Viola mind jó barátok voltak, útjaik később váltak szét. Ekkor Tomorit, Erdeit a falukutatás, Reitzert a munkásszociográfia foglalkoztatta, Ortutay Gyula érdeklődése a néprajzkutatás felé fordult. Bibó István a művészeti kollégiumtól távolságot tartott, jogi tanulmányaiba merült, külföldi tanulmányutakat tett, hogy egyetemi oktatói egzisztenciát teremthessen, melynek biztonságából a közélet szabad, demokratikus képviselője lehet.

Reitzer első könyve Szegeden, 1935-ben jelent meg A proletárnevelés kérdéséhez : nevelésszociológiai bírálat címen, melyhez Várkonyi Hildebrand Dezső írta az előszót, s Tomori Viola ismertette a Málnási Bartók György által alapított és szerkesztett Szellem és Élet[1] c. általános tudományos folyóiratban. A nevelésszociológiai mű Imre Sándor és Várkonyi Hildebrand Dezső doktori iskolájában készült.

Reitzer Budapesten kapott munkát, a Kereskedelmi és Iparkamara fogalmazója lett 1935-ben, de továbbra is tartotta a kapcsolatot fiatal szegedi barátaival. 1936 májusában Buday Györggyel, Hont Ferenccel[2] Tolnai Gáborral, Tomori Violával és Radnóti Miklóssal együtt részt vett a Színháztudományi és Színpadművészeti Társaság megalakításában.

1940-ben Rostás Ilona társszerzővel megírta Ezer munkás a szabad időről c. tanulmányát, mely a Munkaügyi Szemlében jelent meg. E mű a hazai szociológiai irodalom egyik úttörő vállalkozása.[3]

Fordítói tevékenysége is figyelemre méltó. A II. világháború kitörésekor Svájcban tartózkodott.[4], tartózkodási engedélyét nem hosszabitották meg a svájciak, hazajött, s 1941-ben behívták munkaszolgálatra, egyszer hazaengedték, akkor megnősült, de újra behívták munkaszolgálatra, 1942-ben a Don-kanyar közelében veszett nyoma, halálának hónapja, napja nem ismeretes.

Művei (válogatás) szerkesztés

Szociológiai írások szerkesztés

  • A szociográfia módszertani problémája. Fiatal Magyarság, 1934/9. sz.
  • A proletárnevelés kérdéséhez. Szeged, Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, 1935. p. 103
  • Szociálpolitika a felfegyverkezés és a háború között. Budapest, 1939. pp. 962-971. p. Klny. a Közgazdasági Szemléből.
  • Ezer munkás a szabad idejéről. Rostás Ilona társszerzővel. Budapest : Athenaeum Nyomda és Kiadó Rt., 1940. p. Különlenyomat a Munkaügyi Szemléből: 1940 : 5-6.
  • A munkapiac helyzete a munkaközvetítés reformja előtt. Budapest, 1941.
  • Reitzer Béla válogatott írásai / [szerk. és a bevezetőt írta Lengyel András] ; [közread. az] Országos Közművelődési Központ. Budapest : OKK, 1986 [!1987] 2 db.(Szociográfiai munkafüzetek / Országos Közművelődési Központ, 0237-2479) Oktatási segédanyag. ISBN 963-651-325-2

Fordítások szerkesztés

  • Alexander von Gleichen-Russwurm: A barokk. Ford. Radnóti Miklóssal. Budapest : Athenaeum, [1940]. 308 p., 8 t. Ill.[5]
  • Max Silberschmidt: Lincolntól Rooseveltig : hogyan lett az USA világhatalom. (Der Aufstieg der Vereingten Staaten von Amerika zur Weltmacht). Ford. Horváth Zoltánnal. [Budapest] : Barkóczy, [1943?] 468 p.

Irodalom szerkesztés

  • Bibó István: Reitzer Béla: A proletárnevelés kérdéséhez. Szeged, 1935. (Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. 14. sz.) – Athenaeum, XXI. köt. 5–6. sz. (1935), 312. l. (ismertetés)[6]
  • Buday György: Az agrársettlement mozgalom útja, Nyugat, 1933.
  • Ortutay Gyula: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, Magyar Szemle, 1934.
  • Csaplár Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. Budapest, 1967.
  • Bibó István életművének aktualitása. Konferencia a Friedrich Stiftung támogatásával. Szeged, 1992. november 5-7. /szerk. Dénes István Zoltán. Budapest : A Friedrich Ebert alapítvány budapesti képviselete, 1993. 315 p.
  • Belényi Gyula: Bibó-Erdei kapcsolat és a vármegyés reformterv. In Bibó István életművének aktualitása. i.m. pp. 229-235.
  • Biró Judit: Reitzer Béláról. In Bibó István életművének aktualitása. i.m. pp. 236-248.
  • Rézler Gyula: Munkásszociográfiák a két világháború között. Szociológiai Szemle 1994/1. 155-160.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ 1936/3. sz.
  2. ↑ Hont Ferenc (1907-1979) színész, rendező, MÉL
  3. ↑ Rézler Gyula: Munkásszociográfiák a két világháború közt.
  4. ↑ Talán éppen Bibó István jóvoltából, Reitzer Béla családjának ekkor már nem volt ehhez anyagi fedezete.
  5. ↑ A kötet XVII. századi Európa barokk művelődési anyagát tartalmazza.
  6. ↑ Bibó István nyomtatásban megjelent művei

Külső hivatkozások szerkesztés

Lásd még szerkesztés

Szegedi Pszichológiai Intézet

[[Kategória:Magyar jogászok]] [[Kategória:Magyar szociológusok]]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Pataki_Márta/Reitzer_Béla&oldid=8625565”