Szerkesztő:Szalakóta/Jézus alakja a festészetben
A kereszténység mintegy 2 milliárd követőjével a legelterjedtebb világvallás. A keresztény emberek és művészek kultúrtevékenysége szellemi értékmegvalósító tevékenység volt évszázadokon keresztül. Jézus alakja a művészetekben kiemelkedő művek sokaságának megalkotásához adott ihletet. Jézus Krisztus szenvedéstörténetének eseményeit számtalan híres alkotó megmintázta és mindig kimagasló művészeti alkotások létrehozására ösztönöztek az idők során, a különböző művészeti ágakban. Jézus parancsa „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden népnek és nemzetnek!” – a kereszténység egyetemesség-igényét fejezte ki. Az emberi kultúra múltját, jelenét, de jövőjét is alapvetően befolyásolja Jézus Krisztus alakja.
Jézus valóságos külsejéről az apostolok és az evangéliumoki nem beszélnek, és más forrásból sem maradt fönn adat. Az egyházatyák a 2. századtól kezdődően jelentkező utalásai már teológiai jellegűek. A legkorábbi, 3. századi ábrázolások Dura Europoszban, valamint a római katakombákban és szarkofágokon láthatóak, amelyeken Jézust rövid, göndörhajú ifjúként ábrázolták. Később Rómában a megdicsőült Krisztust már szakállas férfiként ábrázolták.[1]
A keresztény Szentírás sajátossága, hogy az Ószövetség első parancsolata alapján szigorúan megtiltotta minden „szent”, azaz Isten minden tárgyi és alakos ábrázolását az iszlámhoz hasonlóan. Ezt a parancsot kezdetben átvette a kereszténységség is. Mivel azonban a megtestesülés titka által Isten Fia Jézus, a valóságos ember láthatóvá tette magát, ez fölbátorította a korai egyházat arra, hogy a művészi tehetséget, amit az ember a művészi képességeiben kapott Istentől azt kamatoztassa a liturgikus és a hitélet adott keretei között is. [2]
Jézus élete képekben
szerkesztésA Munkácsy-trilógia Munkácsy ezzel a trilógiával fejezte ki a keresztény Európához való tartozásunkat |
|||
---|---|---|---|
Angyali üdvözlet
|
|||
Immakuláta | |||
Vizitáció | |||
A pásztorok imádása
|
|||
A Háromkirályok imádása | |||
"Nézzétek, az Isten Báránya! Ő veszi el a világ bűneit"
– Keresztelő János (Jn 1,29) |
|||
A prédikáló Krisztus | |||
A jó pásztor "Bizony, bizony, mondom nektek: Én vagyok a juhok számára a kapu. Azok, akik előttem jöttek, tolvajok és rablók. Nem is hallgattak rájuk a juhok. Én vagyok a kapu. Aki rajtam keresztül megy be, üdvözül, ki-be jár és legelőt talál. A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen. Én vagyok a jó pásztor. A jó pásztor életét adja juhaiért. A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem sajátjai, otthagyja a juhokat és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas. A farkas aztán elragadja és szétkergeti őket." |
|||
Az utolsó vacsora | |||
Gecsemáné kert | |||
Jézus szenvedése | |||
Jézus és a két lator | |||
A megfeszített Jézus |
|||
Pieta | |||
Krisztus sírbatétele | |||
Agnus Dei A bárány az, ki nem fél közülünk, egyedül ő, a bárány, kit megöltek.
|
|||
Jézus feltámadása Krisztus feltámadt! Halandó emberek, mind örvendezzetek, lemosta vétketek: az ősi átkot! |
|||
Jézus mennybemenetele | |||
A Megváltó Krisztus | |||
Az utolsó Ítélet Szent Mihály arkangyal megméri lelkeket és a kárhozottakat a Pokolba irányítja |
Jegyzetek
szerkesztésLásd még
szerkesztésIrodalom
szerkesztés- Lőrincz Zoltán: Jézus példázatai a magyar festészetben