Szerkesztő:TyBoR/Iskolai szociális munka

Az Amerikai Egyesült Államokban az iskolai szociális munkának már nagy hagyománya van, Magyarországon ugyanakkor az iskolai szociális munka az új típusú szolgáltatások közé tartozik. Az iskolai szociális munka elnevezés az amerikai school social work kifejezésből származik. Mára az iskolai szociális munka világszerte elterjedt hivatás. Az Iskolai Szociális Munkások Nemzetközi Hálózata (International Network for School Social Work) szerint 2008-ban az alábbi 42 országban végeznek iskolai szociális munkát: Argentína, Ausztrália, Ausztria, Bahama-szigetek, Kanada, Kína, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Ghánai Köztársaság, Magyarország, Izland, India, Japán, Dél-Korea, Litvánia, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Málta, Mauritius Köztársaság, Mongólia, Hollandia, Új-Zéland, Norvégia, Pakisztán, Lengyelország, Oroszország, Srí Lanka, Svédország, Svájc, Tajvan, Egyesült Arab Emirátusok, Egyesült Királyság, Amerikai Egyesült Államok és Vietnam.

Története

Amerikai Egyesült Államok

Az USA három városában, Bostonban, Hartfordban és New Yorkban a nehezedő szociális körülmények ellensúlyozására 1906-ban kialakult az iskolai szociális munka. A bevándorlás, a gyermekmunka ellenes törvény, az egyéni körülmények okozta esélyegyenlőtlenségek felismerése hívta életre az ún. látogató tanárok munkakört. Feladatuk az iskola, a család és a közösség közötti kapcsolattartás volt. 1916-ra már egyesületet hoztak létre. Egy, az iskolakerülésről szóló 1917-es chicagói tanulmány szerint "szükség van olyan iskolalátogatási felelősökre, akik tisztában vannak a közösség szociális problémáival, és erre a feladatra a szociális munkások voltak a legalkalmasabbak"

Az 1920-as években, a mentálhigiénés mozgalom volt a jellemző, az idegrendszeri betegségekben érintett gyermekek és a viselkedésbeli problémák kezelésén volt a hangsúly. 1922-ben Mary Richmond, az amerikai szociális munka egyik "alapítója", a Mi a szociális esetvezetés? című munkájában dolgozta ki részletesen a "látogató tanárok" fő feladatait: figyelemmel kísérni és segíteni azokat a gyermekeket, akik szociális nehézségekkel küzdenek, betegek, csavarognak, családi problémáik vannak. "Eszközként a személyes ráhatást, a szülőkkel való kooperációt, a segítő intézmények és szolgáltatások beavatkozását, és akut esetben a gyermek környezetéből való kiemelését ajánlja".

Az 1930-as években az iskolai tanácsadáshoz hasonlóan az iskolai szociális munka is háttérbe szorult. Az 1940-1960-as években, mint speciális szakmát kezdték hangsúlyozni, melynek lényege az együttműködés és a kommunikáció a tanárokkal és egyéb iskolai személyzettel a pszicho-szociális kérdések kezelése érdekében. Az 1960-as években az iskolai szociális munkások szerepet játszottak a kutatásokban és az oktatási reformokban.

Az 1970-es években az infláció és a költségvetési problémák fenyegetik a szakmát. A National Association of Social Work (NASW) kutatást végzett és az eredmények alátámasztották az iskolai szociális munkások szükségességét. Az 1970-es években az iskolai szociális munkát hivatalosan is elismerték, amikor beiktatták az 1975-ös, a fogyatékos gyermekek kötelező oktatásáról szóló törvényt (A törvény nevét 1990-ben módosították, most Fogyatékossággal élő személyek oktatására vonatkozó törvénynek hívják).

Az 1980-as években egyre nagyobb figyelmet kap a szakma és az igények kielégítése érdekében integrált együttműködési szolgáltatásokat hoznak létre. Ekkor már több modell ismert: a hagyományos klinikai modell , a közösségi iskola modell, iskola-változtató modell, társadalmi interakció modell stb.

A Szociális Munkások Országos Szövetsége (NASW) munkájának az eredménye az iskolai szociális munkás oklevél bevezetése lett 1992-ben, amikor először tartottak iskolai szociális munkás államvizsgát. 1994 júliusában az illinoisi Edwardsville-ben, hogy kidolgozzák az iskolai szociális munka protokollját. Megalapították az Amerikai Iskolai Szociális Munkások Szövetségét, és kidolgozták az alapszabályát.

Németország

A 20.század elejétől nyugat-európai országokban is megjelent az iskolai szociális munka, de kevésbé olyan intézményesült formában, mint a tengerentúlon. Németországban az amerikaitól eltérő hagyomány alakult ki: a szociálpedagógiáé, amely inkább az ifjúsági mozgalmakhoz áll közel, és különösen a szabadidős tevékenységek által nyújtott elsődleges prevenció révén kívánja biztosítani az iskolás gyermekek és fiatalok jó minőségű, társas kapcsolatait, megfelelő társadalmi beilleszkedését.

A szociálpedagógia kialakulása a 18. század végére tehető Németországban. Ekkor jöttek létre az első ipari- és szegényiskolák, amelyek az elszegényedett családok gyermekeinek gondozását, oktatását és nevelését vállalták fel. Alapvető céljuk volt a tanulók felkészítése a munkavállalásra, amely mellett megjelent kultúraközvetítő és -átadó funkciójuk is. A német pedagógiában megjelent az az igény, hogy a nevelést az egész életre kiterjesszék, különös tekintettel a társadalom alsó rétegeire, és ebben a társadalmi indíttatást hangsúlyozták. Kezdetben az iskola "normális tanulóival" és a gyermekvédelmi rendszer által definiált "eltérő gyermekekkel" szigorúan elhatároltan, egymás mellett zajlott a foglalkozás. Majd a hatvanas évek végén a két tevékenységet összekapcsolva kívánták tovább folytatni, amelynek következtében megjelentek az első segítő szakemberek az iskolákban.

Napjainkban Németországban tartományonként némileg eltérő modellek vannak, de döntő többségében az iskolai szociális munkásokat az iskolától független külső szervezet (önkormányzat vagy civil szervezet) alkalmazza oly módon, hogy az iskolai szociális munkás(ok) kizárólag egy iskolában, főállásban dolgoznak.

Talán a leggyakoribb modell az ún. Schulstation (iskola-állomás, megálló) program, amely Németország-szerte számos városban működik. Egy 1991-ben alapított civil szervezet, a Jugendwerk Aufbau Ost 2002 óta működtet ilyen iskola-állomást két berlini általános iskolában. Iskolánként az iskolai szociális munkásnak, illetve a munkáját segítő asszisztensnek jól felszerelt iroda, közösségi szoba, "lazító szoba", valamint mediációs terem áll rendelkezésére. A modern iskolai szociális munka egyik kiindulópontja, hogy az egyre gyakoribb iskolai problémák okai (tanulási- és magatartási zavarok) komplexek, gyakran korábbi élmények kifejeződései. Az iskolai szociális szakembernek a családra egységként kell tekintenie, ahol a gyermek mint többnyire "tünethordozó" segít meglátni, hogy milyen - sokszor igen sokszínű -, akár a gyermek iskolai kiilleszkedéséhez is vezető problémák vannak a családi rendszerben. Éppen ezért az iskolai szociális munka az iskolát nem pusztán a diákok oktatási tereként, hanem mint élet- és tapasztalati tereként szemléli, amiben a tanulók nemcsak a biztatás és bizalom légkörét tapasztalják meg, hanem egy gyakorlati és életközeli támogatást is kaphatnak a problémáik rendezéséhez, hogy az életkoruknak megfelelően ki tudjanak bontakozni.

Nagy-Britannia

Az iskolai szociális munka sajátos magyarországi fejlődése szempontjából meg kell említenünk az 90-es évek eleji Nagy-Britannia több városában - így a skóciai Perth-ben is - honos educational social worker (oktatási szociális munkás) szolgáltatásokat. Ezeket a szociális munkásokat a helyi önkormányzat oktatási osztálya alkalmazta, és leginkább olyan esetekkel dolgoztak, amikor az iskolalátogatási kötelezettség megszegése jelentette a kezdeti problémát. Egy szociális munkáshoz az adott körzet néhány iskolája tartozott. Az oktatási szociális munkáson kívül tantárgyi szaktanácsadók és pszichológusok voltak tagjai a teamnek. A szolgáltatásaik nem kötelezőek, és nem alkalmaztak hatósági intézkedéseket sem. Munkájukhoz igénybe vehették az adott iskoláktól független fejlesztő tanárok segítségét, például olyan esetekben, amikor a gyerekek saját erejükből nem tudtak lépést tartani társaikkal, esetleg egy hosszú betegség után kellett felzárkóztatni őket. Az oktatási szociális munkások esetkonferenciákat szerveztek például annak érdekében, hogy a problémás gyerek számára saját órarendet állítsanak össze, amely révén egy ideig külön tanulhatta azokat a tárgyakat, amelyekkel gondja volt. Ezeken a tanácskozásokon az oktatási szociális munkás mellett maga a gyerek, a szülő(k), a fejlesztő tanár, az iskola képviselője, illetve az adott esetben érintett más szakember is részt vett a problémamegoldás egyenrangú szereplőjeként. A szociális munkások a családgondozás mellett szerveztek iskolai programokat is, többek között tanköteleskorú várandós lányoknak csoportfoglalkozásokat, ahol gyermekápolási ismereteket is tanulhattak.

Magyarország

Magyarországon a két világháború között létezett hasonló munkakör, a zöldkeresztes nővérek végeztek olyan tevékenységet, amit fejlett országokban szociális munkának tituláltak. Hazánkban 1989-ben elsőként Szekszárdon kezdődött meg a szociális munkások főiskolai szintű képzése.

1994-től a szekszárdi szociális munkás képzésbe beépül az iskolai szociális munka elméleti tantárgy, majd 1997-től a Pécsi Egyetemen szociálpolitikus, szociális munkás képzésén is hirdeti Jankó Judit a kurzust, valamint a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola szociálpedagógia szakán.

1998. november 24-én Szekszárdon az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola Szociálpolitikai Tanszékén kerül megrendezésre Jankó Judit szervezésében az Iskolai Szociális Munkások I. Országos Konferenciája.

2007. november 30-án Székesfehérváron Jankó Judit kezdeményezésére - az iskolai szociális munka iránt elkötelezett körrel - 22 alapító taggal létrejött a Magyarországi Iskolai Szociális Munkások Egyesülete (MISZME).

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium kérésére 2010 decemberében munkacsoport alakult, mely elkészítette a "Koncepció az iskolai szociális munka jogi szabályozására és országos kiterjesztésére" című vitaanyagot. A vitaanyag alapján készült el a Kormány 1430/2011. (XII. 13.) Korm. határozata a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiáról, valamint végrehajtásának a 2012–2014. évekre szóló kormányzati intézkedési tervéről, mely szerint 2012 végéig ki kell dolgozni az iskolai szociális munka rendszerét, 2013-ban pedig be kell vezetni a gyermekjóléti alapszolgáltatások rendszerébe.

Az iskolai szociális munka modelljei

Az iskolai szociális munka különböző modellekkel dolgozik a gyermek, az iskola és a környezet viszonyrendszerében. Az iskolai szociális munkás összekötő az otthon, az iskola és a közösség között, és mint az iskola tagja speciális szolgáltatásokkal tudja segíteni és támogatni a diákokat a tanulás és a szocializáció folyamatában. Már a hatvanas évek végén Anderson - az USA-ban folyó iskolai szociális munka elméletével és gyakorlatával foglalkozó szakember - tipizálja az iskolai szociális munka megjelenési formáit, és az alábbi négy modellt különbözteti meg:

Hagyományos klinikai modell

A legismertebb és legszélesebb körben használt modell. A figyelem fókuszában a gyerek van, akit érzelmi, szociális vagy családi problémái akadályoznak a megfelelő iskolai teljesítményben. Egyéni esetkezelésben részesítik a gyereket és/vagy családját pszichoanalízis és individuál-pszichológia módszerével. A szociális munkás figyelmének középpontjában nem maga az iskolarendszer áll. Az iskola társadalma csak részt vesz a gyerek haladását segítő folyamatban. A segítő szakember szerepe a tanuló és közvetlen környezetének ösztönzése, támogatása.

Iskolaváltoztató modell

A középpontjában az iskola miliője, az iskola intézményes politikája és gyakorlata, az iskolai normák és körülmények állnak. Az iskola személyzetét és a gyermekeket egyaránt kliensnek tekinti. A tevékenység célja a diszfunkcionális iskolai körülmények és normák megváltoztatása, mivel ezeket tekinti a problémák forrásainak. Módszere a csoportmunka a tanulókkal, konzultáció a tanárokkal és az intézmény többi dolgozójával.

Közösségi iskolai modell

A beavatkozás célpontja a hátrányos helyzetű iskolás gyerekek csoportja. Célja, hogy az iskolában kifejlődjön a közösségi megértés és támogatás. Jöjjenek létre és működjenek a szegénység áldozatául esett tanulók segítésére programok. A hangsúlyt a közösségre helyezi. A szociális munkás szerepe a közbenjárás, a támogatás, a közvetítés és az érdekképviselet. Feladatai közé tartozik a közösségi tevékenységekben való részvétel. A módszere a közösségfejlesztés.

Társadalmi kölcsönhatás modell

Elsősorban az egyének és a csoportok tetteinek kölcsönhatására helyezi a hangsúlyt. A beavatkozás célpontja a tanulók, a tanuló csoportok, a családok, a tanárok és az iskolai közösségek közötti kölcsönhatások vizsgálata, befolyásolása. A szociális munkás közvetítő szerepet tölt be, a kialakult konfliktusok feltárását, tisztázását segíti elő, és a problémamegoldások folyamatát koordinálja. Ezenkívül a feladatai közé tartozik még a közbenjárás, a konzultáció és az ösztönzés. Elméleti alapja a rendszerszemlélet.

Valamennyi modell nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a gyerekeken kívül a család, az iskola, a közösség és az iskolai kapcsolatokat kiépítsék, használják. Az iskolai szociális munkás nemcsak segít a gyerekeknek, hanem a család és a közösség bevonásával az iskola helyét, valamint szerepét is megerősíti, növeli társadalmi kompetenciáját.

Az iskolai szociális munka nemzetközi standardjai

1978-ban a NASW kidolgozta az Iskolai Szociális Szolgáltatások Alapelveit, amelyek iránymutatásul szolgáltak az iskolai szociális munka fejlesztéséhez. Fontos, hogy ezek az alapelvek tükrözzék és előmozdítsák a szakmailag eredményes gyakorlatot, így át is dolgozták, először 1992-ben, majd 2002-ben, hogy megfeleljen a gyakorlati és a politikai változásoknak. Ezek az alapelvek csak az érintett oktatók, iskolai szociális munkások, szakmai vezetők együttes erőfeszítéseinek hatására fognak érvényesülni, akik készek biztosítani a vezetéshez és a csapamunkához szükséges magas színvonalú szakmai szolgáltatásokat az iskolának, diákoknak és családoknak. A jelenlegi feladat sok iskolai rendszerben ezen normák megerősítése. Másoknál ez kihívást jelent, annak érdekében, hogy elérjék céljukat. Az iskolai szociális munkások érvényesítik az egyediséget és sokféleséget az iskolai szociális munka speciális területén. Az iskolai szociális munka megerősíti az értékeket, lehetővé téve, hogy a diákok a maximális hasznát élvezhessék ki az oktatásnak.

Hivatkozások

További információk

Iskolai szociális munka szakirányú továbbképzés