Seduxen

Köszöntünk a magyar Wikipédiában, kedves Seduxen!

A Wikipédia szerkesztésének fortélyaihoz az első lépések oldalon találsz bevezetőt. A szerkesztést a homokozóban gyakorolhatod. A Wikipédiában folyó társalgások jobb megértéséhez a wikifogalmak és rövidítések (szó)jegyzékében találsz segítséget. Kérjük, különösen ügyelj a felküldött szövegek és képek jogtisztaságára és forrásaid pontos megjelölésére! Kezdő szerkesztőként személyes segítőt, mentort is kaphatsz magad mellé, vele megtárgyalhatod a szerkesztéssel kapcsolatos problémáidat. Ehhez jelentkezz be (ha eddig nem tetted volna), és kattints ide! Bonyolultabb szerkesztési ügyekben a kocsmafalra írhatsz kérdéseket, ha egy szerkesztőtársad tudja a választ, ugyanott fog válaszolni. Egy közismereti tudakozót is működtetünk, ha valamit nem találtál. Ha van kedved, írhatsz magadról pár szót a szerkesztői lapodon, melynek kialakításához segítséget itt találsz. (Itt írhatsz például érdeklődési körödről, nyelvtudásodról). A személyes vitalapokat üzenőfalként használjuk, ezen üdvözlet is példa rá. Kérünk, hogy a vitalapokon így írd alá hozzászólásaidat: ~~~~. Jó szerkesztést és tartalmas szórakozást kívánunk! Cassandro Ħelyőrség 2008. szeptember 12., 14:22 (CEST) If you don't speak Hungarian, please click here.

Elektromos áram

Az iparban használatos 400 V vagy főleg a 10 000 V, a feszültség nagysága miatt veszélyes, mert ekkora feszültség alatt lévő vezeték a levegőben lévő páratartalom miatt villamos ívet húzhat a vezeték és az emberi test között.

Ezt miért húztad ki a cikkből? misibacsi*^üzenet 2008. szeptember 12., 21:10 (CEST)

Köszönöm a választ, mindjárt reagálok is rá:

A 232 V feletti feszültség elméletben már átívelhet és húzhat ívet (ha elég közel mégy hozzá), de ez (mármint az ívhúzás) semmi esetre sem függ a levegőben lévő páratartalomtól. (Emiatt Nagyfeszültségtechnika vizsgán kirúgnak)

Ilyenem nekem nem volt, mivel "gyengeáram"-ra jártam... :-) (a páratartalmat csak a paraszti ész alapján tettem oda)

Arról nem is beszélve, hogy ilyen nagy feszültség "az iparban" csak kellően elzárt, "laikus" számára hozzáférhetetlen helyen alkalmaznak.

Ez nem baj! Úgy kezdődik a mondat, hogy: "Az iparban használatos 400 V..."

Általános lexikon vagyunk, itt mindenről lehet (és sok mindenről kell!) írni, az igényesebb cikkek nincsenek "lebutítva" az átlagolvasók szintjére (=hogy mindenki megértse). Illetve tartalmazhatnak olyan információt is, ami csak a szakmailag műveltebb közönségnek szól.

Tehát ami szakmailag megalapozott, fontos és helytálló, az legyen benne a cikkekben, függetlenül attól, hogy azzal pl. otthon a háztartásban a hétköznapi ember soha nem találkozik. (ezzel az erővel az űrhajózásról se írjunk részletesen? Nézd csak meg akármelyik űrhajós cikket, tele vannak adatokkal, amik az átlagembert vagy érdeklik vagy nem, de akit érdekel, az megtalálja, hogy mondjuk 30-40 évvel ezelőtt egy űrszonda percre pontosan mikor indult, addig, hogy a Holdon milyen szélességi fokon szállt le, milyen műszerek voltak rajta, és hány kiló volt a hasznos teher).

Ne vezessen félre a szigetelők mentén párás, ködös időben fellépő "zizegés": az egy másik jelenség.

Ha erről tudsz bővebbet, bele kellene írni a megfelelő cikkbe! Azt hiszem, nincs még nagyfeszültség szócikk (ha piros a link, akkor nincs), abba például (gondolom, elsősorban arra jellemző ez a zizegéssel járó jelenség, de ha nem, a megfelelő szócikkben írni kellene róla!) Ezért éreztem úgy, hogy a mondat ilyen megfogalmazásban "laikus lexikonolvasók" számára félrevezető. Illett volna törlés helyett módosítani, de hirtelen más nem jutott eszembe.

Igen, az átírás mindenképpen jobb, pl. a "a páratartalom miatt" kifejezés törlésével meg kellett volna hagyni a többi infót. Valóban félreérthetően fogalmaztam, mert kár volt így összevonni a 400 V-ot a 10 kV-al.

Mondatokat (vagy hosszabb szakaszokat) csak akkor szoktunk törölni, ha marhaság az egész, illetve, ha az új szerkesztő átírja, átfogalmazza azt a részt.

Én is amiatt maradtam itt a Wikipédián, mert nagyon sok tévesztés is van benne, amiket nem szabad a cikkekben hagyni. Ezek többségét névtelen beírók, ún. "anonok" követik el, akik ugyan végeznek hasznos javítást is, de igen sokszor csak a téves információk számát szaporítják. Na, ezeket egy mozdulattal szoktam törölni, mert általában értelmetlen, nem a szócikkhez kapcsolódik, amit oda írnak (és gyakran trágárság).

Ha úgy érzed, bizonytalan az infó, amit olvasol, a mondat végére lehet biggyeszteni egy ilyet: {{forrás}}. Ez megjelenik a cikkben, és arra hívja fel a többi szerkesztők figyelmét, hogy az adott állításhoz forrást kellene megadni, mert a valóságtartalma kérdéses. Erre sokszor nem jön reakció, ilyenkor jön az, hogy a cikktörténetben meg kell nézni, kik szerkesztették addig a cikket, és jó esetben ki lehet bogarászni, hogy ki írta bele az adott mondatot (ez a keresés elég macerás...). Annak a szerkesztőnek lehet üzenni a vitalapján, illetve a cikk vitalapján is lehet, de jobb megoldás, ha az ember ebben a fázisban már inkább saját maga néz utána a dolgoknak, és átírja, átfogalmazza az adott szöveget, majd a cikk végére (vagy a mondat után) megadja a forrást, ahol az az állítás megtalálható.

Remélem, nem hangzik nagyon riasztóan bonyolultnak ez az egész... :-)

Sok cikk így fejlődik, apránként, kisebb-nagyobb pontatlanságok javítgatásával, bár a jellemzőbb az, ha valaki az elejétől a végéig megír egy cikket, mert akkor az lesz a cikkben, amit ő fontosnak tart, és a megjelenéstől kezdve az ábrákig mindent az az egy szerkesztő befolyásolhat. Persze később mások még módosíthatják a cikket, de ezek általában azok a helyesírási, formai javítások, amik a cikk tartalmi részét nem érintik. (ha a cikk már eleve minden lényeges dolgot tartalmaz, új infó olyasmi szokott lenni, ha a cikk témája kapcsán felbukkan egy újsághír, megépül valami, vagy egy új könyv címe, vagy egy nagyon jó, összefoglaló weboldal URL-je kerül bele...). misibacsi*^üzenet 2008. szeptember 15., 13:51 (CEST)