Vádi Natrún

(Szkétisz szócikkből átirányítva)

A Vádi Natrún (arab: وادي النطرون) Egyiptom területén, Kairótól kb. 100 km-re északnyugatra és Alexandriától hasonló távra DNy-ra, a Nyugati-sivatagban fekvő aszóvölgy. A vádi 30-40 km hosszan, 8-10 km szélesen húzódik DK-ÉNy irányban.[1] A völgy a nevét annak a számos tónak köszönheti, amely nyáron csaknem teljesen kiszárad, miközben a talajból só és nátron csapódik ki.[2]

Vádi Natrún
Deir as Suriani.jpg
Közigazgatás
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaEET (UTC+2)
Elhelyezkedése
Vádi Natrún (Egyiptom)
Vádi Natrún
Vádi Natrún
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 30° 25′, k. h. 30° 20′Koordináták: é. sz. 30° 25′, k. h. 30° 20′
A Wikimédia Commons tartalmaz Vádi Natrún témájú médiaállományokat.

KolostorokSzerkesztés

A 4. századtól kezdve több tucat keresztény kolostor épült itt. Ezek legtöbbjét a 9. században meginduló, sorozatos támadások következtében elhagyták a szerzetesek.[3] A keresztény irodalomban e terület Szkétiszként ismert (görög: Σκήτις, Σκέτη), egykori lakóinak vezetői pedig a sivatagi atyákként.

Ma négy itteni kolostor lakott:

  • Deir El-Suryani (دير العذراء - السريان) - kopt ortodox szír kolostor; a 6. században alapították.
  • Deir Baramos - Paromeosz (kopt: ⲡⲁⲣⲟⲙⲉⲟⲥ), vagy másképp Baramosz-kolostor (arab: البراموس); a 4. században alapították
  • Deir Amba Bichoï (دير الأنبا بيشوي) - kopt ortodox kolostor; a 4. században alapították. A nevét Szt Paiszioszról (koptul Pisoi) kapta.
  • Deir Abu Makar (دير الأنبا مقار) - Szent Makariosz kopt ortodox kolostor; a 4. században alapították. A nevét Egyiptomi Szent Makarioszról kapta.

FöldrajzSzerkesztés

A Vádi Natrún tengerszint alatti völgyben fekszik. [4]

ÉlővilágSzerkesztés

Mivel időszakos tavai a sivatag közepén vannak, így változatos élővilág alakult ki; a vándormadarak hosszú tavaszi és őszi útjuk során megpihennek itt. A tavak kiszáradó szélein kisebb-nagyobb csomókban előforduló növényzet is már messziről idevonzza a madarakat. [4]

Egyiptomban csak itt és a Birket Qârûn-tó környékén (Fajjúm-oázis) látható az ún. krokodilmadár (Pluvianus aegyptius).[4]

Találhatók még itt sivatagi süvöltők, kövi és széki pacsirták, továbbá a foltos pusztai tyúk, amely inkább hallható, mint látható. Viszonylag nagy méretük ellenére nehéz észrevenni őket, de repülés közben is messze hangzó énekükről lehet felismerni őket. A sivatagi holló éles károgásáról messziről felismerhető. A tavak menti bozótokban és a Nílus deltavidéki termőterületein él Afrika egyik legérdekesebb és legkülönlegesebb madara, a szenegáli kakukk. Szeret vízközelben lenni; vöröses szárnyáról és hosszú farkáról lehet felismerni. [4]

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Panoráma: Egyiptom, 1979
  2. Polyglott: Egyiptom, 1999
  3. Marco Polo: Egyiptom, 2005
  4. a b c d Nina Nelson: Egyiptom; Cartographia, 1993

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wadi El Natrun című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

  • Panoráma: Egyiptom, 1979
  • Nina Nelson: Egyiptom, 1993