Főmenü megnyitása

Az új EU-tagállamok közül a kis Szlovénia csatlakozott a legmagasabb életszínvonallal. Az országban alig két-három nagyobb város található, ezek közé tartozik Maribor és Ljubljana. Szlovénia egyik fő jelentőségét a koperi kikötő forgalma adja, továbbá jelentős a szerepe a Nyugat-Európa és Horvátország közötti kereskedelemben. Vasúthálózatának hossza 1228 km, normál nyomtávú, 503 km hosszan villamosítva.[2]

Szlovénia
Zidani Most állomása, fontos vasúti csomópont
Zidani Most állomása, fontos vasúti csomópont
Működtetés
Nemzeti vasúttársaság Slovenske železnice logo.svg
Szlovén Vasutak
(Slovenske železnice)
Statisztika
Utasok száma16,1 millió[1] évente
Utaskilométer793 millió[1] évente
Felmérés éve [[2006, 2007]]
Teherszállítás18,8 millió tonna[1] évente
A hálózat hossza
Teljes hossz1228[2] km
Villamosított vonalak503[2] km
Nyomtávok
Fő nyomtáv 1435 mm
1435 mm1228 km[2] km
Áramrendszer
Fő áramrendszer 3000 V egyenáram
3000 V DC493 km
15kV 16,7 Hz AC7 km
25 kV 50 Hz AC3 km
A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovénia témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

A szlovén vasúti liberalizációSzerkesztés

A Szlovén Vasutak holdinggá alakítása 2003-ban történt meg, mindössze három leányvállalatot hoztak létre: személyszállító, áruszállító és infrastruktúra társaságot. Létrehozták az engedélyező és tanúsító szervezetet is. Az engedélyekért azonban nem tolong egyelőre senki. A szlovén vasút ugyanis jól, hatékonyan és versenyképesen dolgozik. Noha a teherszállítás 92%-a tranzit, e piacra önmagában aligha startol rá bárki is. A viszonylag rövid szlovén szakaszra önálló céget kiépíteni nem lenne hatékony. A Szlovén Vasutak még nyitott bármely társasággal együttműködni.

Szlovénia vasúti helyzeteSzerkesztés

A szlovén személyszállító vonatok 2003-ban 15,1 millió utast szállítottak, ami 4%-kal múlja felül a 2002-es szintet. A társaság 1990-ig stabil 1,5 milliárd utaskilométert teljesített. Ez hirtelen harmadára csökkent az ország függetlenné válásakor. Azóta ha nagyon lassan is, de 15 éve töretlenül fejlődik a cég, és soha nem csökken. A személyszállítást szinte kizárólag dízel és villany motorvonatokkal bonyolítják. A Jugoszláviából „átmentett” járművek cseréje szinte egyszerre történt meg. A kis távolságok és a viszonylag magas pályasebesség miatt a Desiro motorvonat mindenütt megállja a helyét.

Noha a vonatok kihasználtsága nem mindig magas, azért a vasúti szolgáltatás megbízható, kulturált és színvonalas. A személyszállító cég – a térségben szokatlan módon – vélhetően így sem fogja romokba dönteni az államháztartást. Vasárnap – a turisztikai nevezetességekhez menő, továbbá az IC és ICS vonatok kivételével – szinte teljesen leáll a vasúti személyforgalom.

A szlovén vasút igazi énje a teherszállítás. A vonalak bővítése, villamosítása mind ennek van alárendelve, joggal. A 15,8 millió tonna áru elszállítása közel 60%-os piaci részesedésnek felel meg. (Ezt az unióban csak a posztszovjet Észtország 74,3%-a múlja felül.) A forgalom 92%-a nemzetközi forgalomban történik, és mindezt – Svájccal és Szlovákiával ellentétben – nem az útépítések elhanyagolásával vagy jogszabályi korlátozással, hanem magas szolgáltatási színvonallal érte el.

Vasúti kapcsolata más országokkalSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Szlovénia vasúti közlekedése témájú médiaállományokat.

ForrásokSzerkesztés

  1. a b c www.uic.org - 2006-os statisztika
  2. a b c d CIA - The World Factbook. cia.gov. (Hozzáférés: 2010. szeptember 28.)