Szmrecsán
Szmrecsán (szlovákul Smrečany) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban.
| Szmrecsán (Smrečany) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Liptószentmiklósi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1272 | ||
| Polgármester | Vladimír Šiarnik | ||
| Irányítószám | 032 05 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | LM | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 696 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 78 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 701 m | ||
| Terület | 8,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 07′ 10″, k. h. 19° 39′ 06″Koordináták: é. sz. 49° 07′ 10″, k. h. 19° 39′ 06″ | |||
| Szmrecsán weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szmrecsán témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése szerkesztés
Liptószentmiklóstól 5 km-re északra, a Nyugati-Tátra lábánál, a Szmrecsányi-patak partján fekszik. A szomszédos Zsárral teljesen egybeépült.
Története szerkesztés
Környéke már a vaskorban is lakott volt, a közeli Hrádok-dombon kora vaskori erődítmény maradványaira bukkantak, leletei az i.e. 5.-6. századból valók és a lausitzi kultúrához tartoznak.
A mai település a 13. században keletkezett, Bohumir és Szerafin comes birtoka, majd utódaiké a Szmrecsányi családé. A család Liptó vármegye egyik legjelentősebb családja volt, az évszázadok során is birtokos maradt a vármegyében. A község első temploma a 13. században még fából épült. 1272-1290-ben és 1299-ben „Zemerchen” alakban jegyzik. 1299-ben „Zemerchen” néven egy birtokvita kapcsán említik először. Az oklevél a Szentiványi család levéltárából származik. A 14. század közepén épült fel a Szűz Mária tiszteletére szentelt gótikus templom, mely ma is dísze a községnek. A templom Simon nevű papját 1346-ban említik. 1349-ben „Szmercen”, „Szmrchan”, „Szmrecsan”, „Szemeretsen”, 1352-ben „Scemerchen”, 1422-ben „Zemrechan”, „Zemrechen”, 1447-ben „Szmreczano”, 1460-ban „Smereczany” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1574-ben a templom az evangélikusoké lett és csak 1707-ben szerezték vissza a katolikusok. 1588-ban 14, 1596-ban 20 ház állt a faluban. A 16. század végén 16 lakóházán kívül nemesi kúria, uradalmi malom, templom és plébánia állt a községben. Ezzel Szmrecsány akkoriban a környék legnagyobb településének számított. A 18. században határában vasat bányásztak, a falu lakói vászonszövéssel is foglalkoztak. 1715-ben 23 adózója volt. 1784-ben 66 házában 526 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZMERCSÁN. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Szmercsányi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik N. Bobróczhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja jó, fele soványabb, javai külömbfélék.”[2]
A 19. században sokan dolgoztak kőművesként nagy magyarországi építkezéseken, főként Budapesten. 1828-ban 65 háza volt 614 lakossal. Lakói főként a közeli vasérc bányákban dolgoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szmrecsán, tót falu, Liptó vármegyében, 93 kath., 521 evang. lak. Kath. filial. templom. Van 2 kastélya, savanyuviz forrása a Kárpátok tövében; s nevezetes vászonszövése. F. u. Szmrecsányi család. Ut. p. Okolicsna.”[3]
1900 és 1906 között Szmrecsányi Arisztid Liptó vármegye főispáni tisztségét töltötte be. A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.
1944. október 28-án a németek a falu egy részét felégették és még 1945 elején is ádáz harcok dúltak birtoklásáért.
Népessége szerkesztés
1910-ben 553, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 616 lakosából 609 szlovák volt.
2011-ben 625 lakosából 604 szlovák volt.
Neves személyek szerkesztés
- Itt született 1880-ban Vladimír Pavel Čobrda szlovákiai evangélikus püspök.
Nevezetességei szerkesztés
- Római katolikus temploma a Gyertyaszentelő Boldogasszonynak van szentelve, már a 13. században állott, ekkor még fatemplom volt. A 14. század közepén kőből építették fel; a 15. században, az 1517 előtti években, majd a 20. század közepén átépítették. Egyhajós templom sokszögzáródású szentéllyel. Középkori freskók díszítik, melyek a 14. század második feléből származnak. Késő gótikus szárnyasoltára 1480 körül készült, mellékoltárai 1510 körül készültek. A templomot 1954-55-ben restaurálták. Keresztelőmedencéje gótikus, kórusát népi festmények díszítik. Barokk orgonája 1750 körül készült. Harangját 1509-ben öntötték. 1574 és 1707 között evangélikus templomként szolgált.
- Evangélikus temploma 1880-ban épült.
- A Szmrecsányi család kastélya a 18. század közepén épült barokk stílusban, 1810-ben klasszicista stílusban átépítették, ma szociális otthon.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Irodalom szerkesztés
- Zolnay László 1977: A régi Zólyomi Ispánság építkezéseinek történetéhez 2/IV Szmrecsány és a Bogomérfiak templomai. Arc Hungarica 1977, 203-222.
