Szojuz–18

kétszemélyes szállító űrhajó

A Szojuz–18 (oroszul: Союз 18) háromszemélyes, kétszemélyessé átalakított, szkafanderes személyszállító, szabványos rendszerben épített Szojuz űrhajó. Az űrhajó vitte fel a Szaljut–4 űrállomás második személyzetét.

Szojuz–18
Repülésadatok
Ország Szovjetunió
Űrügynökség Szovjet űrprogram
Hívójel Kavkaz (Кавказ)
Hordozórakéta Szojuz hordozórakéta
A repülés paraméterei
Start 1975. május 24.
14:58:10 UTC
Starthely Bajkonur, LC1
Keringések száma 993
Leszállás
ideje 1975. július 26.
14:18:18 UTC
helye 51° É, 68° K
Időtartam 62 nap 23 óra 20 perc 8 mp
Űrhajó tömege 6825 kg
Pálya
Pályamagasság
Föld körül 186 / 230 km
Pályahajlás
Föld körül 51,7°
Periódus
Föld körül 88,6 perc

KüldetésSzerkesztés

Feladat volt, az űrállomásra tervezett szakmai program: orvosi, csillagászati, légkörkutatási, biológiai, navigációs, földmegfigyelési vizsgálatok végrehajtása, a hosszútávú űrrepülés idejének további (60 napra) növelése.

JellemzőiSzerkesztés

Központi tervező iroda CKBEM <= Центральное конструкторское бюро экспериментального машиностроения (ЦКБЕМ)> (OKB-1 <= ОКБ-1>, most OAO RKK Energiya im. SP Korolev <= ОАО РКК Энергия им. С. П. Королёва> – Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda). Az űrhajót kis átalakítással emberes programra, teherszállításra és mentésre (leszállásra) tervezték.

1975. május 24-én a bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Szojuz hordozórakéta (11А511) juttatta Föld körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 88.6 perces, 51.7 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 186 kilométer, apogeuma 230 kilométer volt. Hasznos tömege 6825 kilogramm. Manőverezés gyakorlása érdekében több pályamódosítást hajtott végre. Összesen 62 napot, 23 órát, 20 percet és 8 másodpercet töltött a világűrben, 993 alkalommal kerülte meg a Földet.

A küldetés ideje alatt zajlott a Szojuz–Apollo-program, a részvevők a Szojuz–19 és az Apollo–18 űrhajókkal kölcsönös rádiókapcsolatot létesítettek.

Szerkezeti felépítését tekintve megegyezik a Szojuz–17 űrhajóval. A 100 méterre történő automatikus megközelítés után Klimuk a külső televíziós kamerák bekapcsolásával kézi vezérléssel hajtotta végre a dokkolást. A hermetikusság és az űrállomás sterilizálásának ellenőrzését követően átszálltak, hogy megkezdjék a szigorú napirendet követő 9 hetes programjukat. A második legénység 63 (62,97) napos szolgálatával megdöntötte az űrben tartózkodás rekordját. A program végeztével lezárták az űrállomást, majd szétválasztották az egységeket.

július 26-án belépett a légkörbe, a leszállás hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – történt, Arkalik városától 56 kilométerre északkeletre értek Földet.

SzemélyzetSzerkesztés

Tartalék személyzetSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Szojuz–18. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
  • Szojuz–18. energia.ru. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
  • Szojuz–18. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
  • Szojuz–18. kursknet.ru. [2011. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
  • Szojuz–18. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. március 14.)
  • Szojuz–18. zarya.info. (Hozzáférés: 2013. március 14.)

Elődje:
Szojuz–18A

Szojuz-program
1967–1981

Utódja:
Szojuz–19