Főmenü megnyitása

Vlagyimir Vasziljevics Kovaljonok

belorusz nemzetiségű szovjet űrhajós

Vlagyimir Vasziljevics Kovaljonok (orosz betűkkel: Владимир Васильевич Ковалёнок; Beloje, 1942. március 3. –?), belarusz névváltozatban Уладзімір Васільевіч Кавалёнак fehérorosz nemzetiségű szovjet űrhajós.

Vlagyimir Vasziljevics Kovaljonok
Kovaljonok 2011-ben
Kovaljonok 2011-ben

Született 1942. március 3. (77 éves)
Beloje (ma: Belaje)
Iskolái
  • Gagarin Légiakadémia
  • Orosz Fegyveres Erők Vezérkari Katonai Akadémiája
Nemzetiség belarusz
Űrben töltött idő 311 588 perc
Beválogatás 1967. május 7.
Repülések Szojuz–25, Szojuz–29 (Szaljut–6), Szojuz T–4 (Szaljut–6)
Kitüntetései
  • Lenin-rend
  • Szovjetunió Hőse
  • Karl Marx-rend
  • Haza Szolgálatáért Érdemrend 3. fokozata
  • Order "For Service to the Homeland in the Armed Forces of the USSR", 3rd class
  • Pilot-Cosmonaut of the USSR
  • Emlékérem Moszkva 850. évfordulójára
  • Medal "For Merit in Space Exploration"
  • Arany Csillag
  • Lenin-rend
  • Szovjetunió Hőse
  • Arany Csillag
  • Lenin-rend
  • Order of Military Merit
  • Gold medal with hero rank of GDR
  • Mongol Népköztársaság Hőse
  • Szühebátor-rend
  • Order of the Cross of Grunwald, 3rd class
  • Emlékérem a Szovjetunió Hadserege veteránjainak
  • Order of the Cross of Grunwald, 1st class
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Vasziljevics Kovaljonok témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

A katonai repülőiskola elvégzését követően 1964-től repülőtiszt volt, a légierő szállító repülőcsapatainál szolgált. An–24-es repülőgépen repült, kezdetben másodpilótaként, később parancsnokként. 1965-ben jelöltként felmerült mint űrhajós, de nem került be az űrhajós egységbe. Két évvel később azonban beválogatták, 1967. május 7-től részesült űrhajóskiképzésben. 1976-ban végzett a moszkvai Gagarin Repülőmérnöki Akadémián. Összesen 216 napot, 9 órát és 8 percet töltött a világűrben. 1984. június 23-án köszönt el az űrhajósok családjától.

ŰrrepülésekSzerkesztés

1973-ban a Szojuz–13 tartalék személyzetének parancsnok tagja. Az átalakított Szojuz űrhajó második, meghosszabbított próbaútja.

1975-ben a Szojuz–18 /Szaljut–4 űrrepülés mentőszemélyzet parancsnoka.

1977-ben a Szojuz–25 parancsnok. Az űrhajó nem tudott kikötni a Szaljut–6 űrállomáson. A Szojuz–26 űrrepülés mentőszemélyzet parancsnoka.

1978-ban a Szojuz–27 űrrepülés tartalék parancsnoka. Szojuz–29 parancsnokaként a Szaljut–6 űrállomáson dolgozott. Szolgálata végeztével a Szojuz–31 űrhajóval tért vissza.

1984-ben a Szojuz T–4-en a 14. repülés a Szaljut–6 űrállomásra.

Bélyegen is megörökítették az űrrepülését.

KitüntetésekSzerkesztés

Kétszer kapta meg a Szovjetunió Hőse kitüntetést.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés