Szuchahora

község Szlovákiában

Szuchahora (szlovákul Suchá Hora, lengyelül Sucha Góra Orawska) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turdossini járásban.

Szuchahora (Suchá Hora)
Szuchahora főutcája
Szuchahora főutcája
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurdossini
Rang község
Első írásos említés 1566
Polgármester Miloš Šustek
Irányítószám 027 13
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám TS
Népesség
Teljes népesség1455 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság798 m
Terület21,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 21′ 56″, k. h. 19° 47′ 22″Koordináták: é. sz. 49° 21′ 56″, k. h. 19° 47′ 22″
Szuchahora weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuchahora témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Trsztenától 15 km-re keletre, a lengyel határ mellett fekszik.

Története szerkesztés

A falut a 16. század közepén a vlach jog alapján alapították, az árvai uradalomhoz tartozott. 1566-ban „Zucha” alakban említik először, 1588-ban „Sucha Hora” a neve. 1715-ben 155 lakosa volt. 1778-ban 327-en lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Szuchahora. Lengyel falu Árva Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, lakosai többfélék, fekszik Hladovkához közel, és annak filiája; határja hegyes, és sovány.[2]

1828-ban 137 házában 821 lakos élt. Földje gyenge minőségű, ezért lakosai közül sokan kivándoroltak, mások fazekassággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szuchahora, tót falu, Árva vmegyében, a gallicziai határszélen; 810 kath., 11 zsidó lak. Földje igen sovány. Sessioja: 35 2/8. Van filial. harminczadja, vendégfogadója. Vászonnal kereskedik. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.[3]

A 20. század elején nevét Aszúligetre magyarosították, de a lakosság ellenállása miatt az nem maradt fenn. A trianoni diktátumig Árva vármegye Trsztenai járásához tartozott.

Ma is gorálok lakják, kiknek hagyományait viseletük és népi együttesük őrzi.

Népessége szerkesztés

1910-ben 683, túlnyomórészt lengyel lakosa volt.

2001-ben 1256 lakosából 1226 szlovák és 28 lengyel volt.

2011-ben 1386 lakosából 1326 szlovák és 24 lengyel.

Nevezetességei szerkesztés

  • Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés