Főmenü megnyitása
Kálvin-könyvének bemutatója a debreceni Déri Múzeumban, 2017

Tóth-Máthé Miklós (Tiszalúc, 1936 –) magyar író, színművész.

Tiszalúcon született 1936. július 7-én, Tóth Miklós Gyulaként. Tóth Albert református lelkész és Máthé Izabella első gyermekeként. Három testvére követte. Mártika, Albert és Izabella. Mártika súlyos betegségben hétesztendős korában elhunyt. Az elemi iskola négy osztályának elvégzése után a Sárospataki Református Gimnáziumban 1946-ban kezdte meg középiskolai tanulmányait az angol internátus bentlakó növendékeként. Erről az időszakról évtizedekkel később megírta Pecúrok című regényét, mely ma már kötelező vagy ajánlott olvasmány a református általános iskolákban. Sárospatakon öt évet töltött el, majd a Debreceni Református Gimnáziumban tanult tovább, ott is kollégistaként. Nem igazán „mélyedt el” a reál tantárgyak megismerésében, főleg a matematikában és a fizikában. Inkább vonzotta a Csokonai Színház, mely akkoriban jó társulattal és a közönség számára színes repertoárral rendelkezett. Ha csak tehette, egy-egy előadás megtekintése végett kiszökött még a szigorú fegyelmű kollégiumból is. Nem csoda hát, ha két kudarcokkal teli iskolai év után búcsút kellett mondania Debrecennek, és Miskolcon próbált szerencsét, de ott már a Kilián-gimnázium esti tagozatán folytatva és fejezve be középiskolai „hányattatásait”. Közben a Betonútépítő Vállalatnál figuránsként tevékenykedett, mely cég a Lenin Kohászati Művek területén építette az utakat. Azonkívül heti egy-két alkalommal hősünk délutánonként még a Miskolci Déryné Színház színészképző stúdiójába is járt, hiszen feltett szándéka volt, hogy színésznek álljon. Ekkor már 1956-ot mutatott a naptár, és októberben szinte váratlanul kitört a forradalom. Mely meghatározó jelentőségűvé vált Tóth-Máthé Miklós életében is. Részt vett az eseményekben, saját versét olvasta fel a miskolci Petőfi-szobornál, egy tanár barátja le is fotózta szereplését, de szerencsére a képet nem adta ki a kezéből. Nem tudott erről a megörökített sem. Csak valamikor a rendszerváltozás után derült erre fény egy kiállításon – ugyanis időközben fotós lett a barátból –, ahol egy tiszalúci asszony felismerte az egyik képen a versét felolvasó falubelijét. De hát ezen meg sem lepődött, hiszen emlékezett rá, hogy az 56-os tiszalúci tüntetésen is az akkor színésznek készülődő fiatalember szavalta el a Szózatot és a Nemzeti dalt. Mindez elegendőnek bizonyulhatott volna, hogy a szovjet segítséggel levert forradalom utáni retorzióban rá is sor kerüljön, de ez nem következett be. Erről így beszélt Tóth-Máthé Miklós egy interjúban: „Ma már biztosan tudom, hogy abban a bosszúért lihegő sátáni önkényben, amikor több falumbeli fiatalembert is börtönbe hurcoltak, engem az Isten mentett meg. Négyszer is, mely eseteket később novellában is feldolgoztam, ahogy Figuránsok címmel megírtam az 56-os regényemet is. Két kiadásban is megjelent ez a művem, mely tisztelgés az egyszer volt »magyar októberi tavasz« előtt, amit ugyan hamar befagyasztott a szovjet tél, de a szívünkben mi győztünk.”

1956, Miskolc

1957-ben legalább háromezer jelentkező közül – 56-ban nem indult évfolyam – felvették Tóth-Máthé Miklóst a Színház- és Filmművészeti Főiskola színész tanszakára. Huszonkilencen kezdték két osztályban és tízzel kevesebben diplomáztak 1961-ben. Többek között évfolyamtársai voltak Sztankay István, Petényi Ilona, Majczen Mária, Linka György, Szilágyi István, Mécs Károly, Szokolay Ottó, Pap Éva, Sólyom Ildikó. Tanárai közül Sulyok Máriára, Pártos Gézára, Básti Lajosra és az intézmény főigazgatójára, Olty Magdára gondol vissza jó szívvel, szeretettel.

Kilenc esztendeig vidéki és fővárosi színházakban játszott (Veszprém, Békéscsaba, Győr, Thália és Vígszínház), majd pályát módosítva az írásra tért át. Tóth Miklós színművészből – hiszen a diplomájában és a plakátokon is így szerepelt – Tóth-Máthé Miklós író lett. Mi indokolta valójában ezt a névváltással is járó pályaelhagyást? – kérdezett rá ugyancsak egy interjúban az újságíró. „A névváltozásra könnyen válaszolhatok – mondta Tóth-Máthé Miklós –, mert az eredeti, színészként használt nevem már egy idősebb író által foglalt volt. Nekem kellett hát más néven publikálnom, és már az első megjelent novellámat is Tóth-Máthé Miklósként jegyeztem. Évekig csak írói névként, később azonban azonban felvettem hivatalosan is. Adózva ezáltal a Máthé-ágon megannyi prédikátor ősöm emlékének is. A lényeget tekintve azonban és ma már meggyőződésem, Isten akarta, hogy íróvá váljak. Mintha azt sugalmazta volna, hogy elég volt a komédiázásból, fiam, valami mást, inkább nekem tetszőbbet bíznék rád, amiben nagyobb hasznodat veszik mások is. Ha rám hallgatsz, nem csinálsz rossz cserét. Istennek mint mindig, ebben is igaza volt! De azért a bennem lévő színészt sem tagadtam meg, hiszen nagy segítségemre van, különösen a drámáimnál. Melyekben már nemcsak egy-egy szerepbe kell »belebújnom«, átélnem, de mindegyikbe. Hogy ha mások által is, de hitelesen szólaljanak meg a színpadon.”

1964-ben még színészként változás állt be a magánéletében is. Feleségül vette Bakó Évát, akitől egy lánya, Mártika született. Házasságuk tizenhárom év múltán válással végződött, és ekkor Isten elküldte neki második feleségét, dr. Kováts Enikőt, kiben igazi társra, egyben múzsára is talált. Három gyermekkel ajándékozta meg, Miklóssal, Imolával, Mátéval, de megajándékozta azzal is, hogy mellette teljesedhetett ki írói munkássága. Pedig asszonya gyermekorvosként, gyermekpszichiáterként önmagában is felelősségteljes hivatással bírt, de mégis mindig lelki készenlétben állt férje segítségére. Tóth-Máthé Miklós életének legnagyobb tragédiája, hogy Enikő 2003-ban ötvenhat évesen visszaadta lelkét Teremtőjének. Az író Hiányod hűsége című verseskönyvével és Az angyalokat hajnalban visszahívják (életünk könyve) visszaemlékezésével állított emléket neki. Egyik írásában így szólva felejthetetlen hitveséről: „Senki se higyje, hogy halálával távol kerültünk egymástól, hiszen lelki jelenlétét változatlanul érzem. Ahogy életében, most is a segítségemre van odaátról, ezért minden alkotásomat azóta is neki ajánlom. Neki, akiről most már nagyon is tudom, hogy az egyetlen nő volt az életemben, aki önmagánál is jobban szeretett.”

Tóth-Máthé Miklós írói munkásságáról már eddig is sokszor és sokat írtak. Az életrajzi áttekintés után közöljük műveinek, bemutatott drámáinak adattárát, most csak egy rövid tematikai összefoglalót adunk. Elsősorban írói többarcúságáról. Cáfolva azt, hogy vele kapcsolatosan mindig a protestáns hátteret felidéző, abból táplálkozó, veretesen szép, magyar nyelven megírt történelmi regényei és drámái jutnak csak az eszünkbe. Méliuszról, Károliról, Szenciről, Ráday Pálról vagy éppen Könyves Tóth Mihályról szóló alkotásai. De ide sorolhatnánk a bibliai témákra írt novelláit is. Az nem kétséges, hogy ebben valóban egyedülálló a mai magyar irodalomban. Nagyítóval sem találni követőit, akiknél a hit és a magyarság ennyire összehajoljon, mint az írónak ezekben a műveiben. De nagyon őszintén és igazul dolgozza fel életének személyes eseményeit is regénnyé, novellává vagy visszaemlékezéssé. Az Enikőhöz írottakról már szóltunk, de ide sorlható az Anyám könyve, Gyermekeim könyve, Múlt időben vagy A pap fia is. Azonkívül említsük meg a számos kötetet kitevő változatos témájú, a realista hagyományokat követő novelláit is, mely műformának is egyik legjelentősebb képviselője. (A csokornyakkendős, Világszám, Szekérsirató, Hamu a sörben című köteteket kiemelve.) Utoljára, de nem utolsósorban Tóth-Máthé Miklós humoráról is szólnunk kell. Már csak azért is, mert ezeket a leginkább szatirikus, olykor groteszkbe hajló műveit ő is fontosnak tartja. Őt idézzük most erről: „Humorral még a humortalanokat is könnyebb elviselni.” (Tapshoz kérem a szereplőket, Dobszóló a naprendszerben, A csalódott Lebernyegi kötetei vagy éppen hat komédiáját is magába foglaló A rögöcsei csoda című könyve.)

Befejezésül meg kell említenünk külön is Tóth-Máthé Miklós legújabb regényét, mely 2017-ben jelent meg: Számadással Istennek tartozom. Ez az első magyar regény Kálvin Jánosról, amiről már a megjelent méltatásokban is nagy elismeréssel szólnak, méltó megkoronázásának tekintve az író eddigi életművének. 

Tartalomjegyzék

Színházi szerepeibőlSzerkesztés

Csehov: Három nővér – Soljonij; Jókai–Földes: A kőszívű ember fiai – Haynau; Mesterházi: A tizenegyedik parancsolat – tanító; Goldoni: A fogadósné – Ripafratta lovag; Miller: Édes fiaim – dr. Jim Baylis; Victor Hugo: Marion de Lorme – XIII. lajos; Nyíri Tibor: Alacsony mennyezet – Sondor Andris; Fejes: Rozsdatemető – Sápadt Béla; Vörösmarty: Csongor és Tünde – tudós; Jókai–Török: A fekete gyémántok – Szaffrán Péter; Felkai: Madách – vizsgálóbíró.

Filmekben is játszott: Lássátok feleim; Fény a redőny mögött; A múmia közbeszól; Hamis Izabella.  

MűveiSzerkesztés

A csokornyakkendős (novellák) 1980

Isten trombitája, „Megszámlálta futásodat” (kisregények) 1981

Nábót szőlője (novellák) 1985

A szabadság nótáriusa (történelmi regény) 1987

Tapshoz kérem a szereplőket (novellafüzér) 1988

Világszám (novellák) 1988

Pecúrok (regény) 1989

Az igazságtevő (novellák) 1989

A fekete ember (három dráma) 1989

Élet zsoltárhangra (történelmi regény) 1990

Szekérsirató (novellák Vencsellei István fotóival) 1991

Hamu a sörben (novellák) 1991

Dobszóló a naprendszerben (szatirikus írások) 1992

Méliusz (történelmi dráma) 1994

Figuránsok (regény) 1994

A csalódott Lebvnyegi (humoreszkek, jelenetek) 1994

Krisztus-kereszt (novellák, egyfelvonásosok) 1995

Romrázók (regény) 1997

Trans la sego (A széken túl) (novellák eszperantóul Papp Tibor fordításában) 1997

Anyám könyve (visszaemlékezés) 1997

Hamlet építkezik (novellák, karcolatok) 1998

Lomtalanítás (válogatott novellák) 1998

Édenkeresők (novellák Katona Bálint fotóival) 1999

Miként a csillagok (négy történelmi regény) 2001

Megírod, apa? (gyermekeim könyve) 2001

Múlt időben (emlékkönyv Tiszalúcról) 2003

Életnek világossága (novellák bibliai témákra) 2005

Hiányod hűsége (versek) 2006

Az angyalokat hajnalban visszahívják – életünk könyve (visszaemlékezés) 2008

Tűz és kereszt (hét történelmi dráma egy kötetben) 2010

A nagyrahivatott (történelmi dráma (2010)

Öt kenyér és két hal (novellák bibliai témákra) 2012

A rögöcsei csoda (hat komédia egy kötetben) 2013

Kossuth papja (történelmi regény) 2013

A pap fia (versek és válogatott novellák) 2015

Számadással Istennek tartozom (regény Kálvin Jánosról) 2017   

Bemutatott drámáiSzerkesztés

Két nap az akácosban (színmű), Békéscsabai Jókai Színház, 1977; A fekete ember (történelmi dráma), Debreceni Csokonai Színház, 1984; A zsoltáros és a zsoldos (történelmi játék egyfelvonásban), a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozójának megnyitó ünnepségén a budapesti Kisstadionban, 1991, színházi bemutatója Budaörsi Játékszín, 2003; Méliusz (történelmi dráma), a Szenci Molnár Albert-templomszínház bemutatója Debrecenben, 1996, Négy egyfelvonásosának felolvasó színpadi bemutatója, Debreceni Csokonai Színház, 1999; Tűz és kereszt (történelmi dráma), IV. (Kun) Lászlóról, a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti-társulatának bemutatója 2000. október 15-én a kőszínház felavatásának 150. évfordulóján. A dráma a magyar nyelvű hivatásos színjátszás 200. jubileumára 1998-ban kiírt drámapályázat díjnyertes műve. Rodostó (történelmi dráma egyfelvonásban), 2003. Előbb Kassán augusztusban szabadtéri előadásban, majd októberben a Budaörsi Játékszínben párban A zsoltáros és a zsoldossal; Én, Károli Gáspár (monodráma), debreceni Csokonai Színház, 2009; A rögöcsei csoda (komédia), Debreceni Csokonai Színház, 2013; A nagyrahivatott (történelmi dráma), Esztergomi Várszínház, 2015. 

Televíziós munkáiSzerkesztés

Haláli történetek (négy novellájának televíziós változata az Új Nyitott Könyv produkcióban, M1 Televízió); Tebenned bíztunk eleitől fogva (videofilm a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozójára, forgatókönyvíró); Ady Endre ébresztése (riportfilm, amiben előadóművészként vállalt szerepet); Tűz és kereszt (történelmi drámájának televíziós változata, MTV2); A rögöcsei csoda (komédiája televíziós változatának forgatókönyvírója, Debreceni Televízió); Kossuth papja (regénye televíziós változatának forgatókönyvírója, Debreceni Televízió). 

CD-lemezeiSzerkesztés

Kín és dac (versek Ady Endrétől, szerkesztő, előadóművész),

1998; Vitéz Mihály ébresztése (Csokonai-műsora, szerkesztő, előadóművész), 2004.

Szakmai szervezetek, melyeknek tagjaSzerkesztés

Magyar Alkotók Országos Egyesülete (MAOE),

Magyar Írószövetség;

Magyar Újságírók Közössége (MUK),

Protestáns Újságírók Szövetsége (Prusz). 

ElismeréseiSzerkesztés

Nívódíjak, jutalmak mellett 1996-ban megkapta Hajdú-Bihar megye Kölcsey-díját, 2004-ben Holló László-, 2006-ban Károli Gáspár-, 2009-ben Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjjal tüntették ki, és 2015-ben a Magyar Érdemrend Tiszti-keresztjére tartották méltónak, amíg 2016-ban pedig Rát Mátyás-díjra. 2018-ban József Attila díjban részesült. Ami azonban különösen jó érzéssel tölti el, hogy 1999-től szülőfalujának, Tiszalúcnak a díszpolgára, amely mellé 2011-ben odaítélték neki a Tiszalúcért Hűség díjat is.