Tóth Bálint (költő)
Tóth Bálint (Keszthely, 1929. december 17. – Budapest, 2017. március 29.) József Attila-díjas költő, író, műfordító. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja (2000).
| Tóth Bálint | |
 | |
| A Szép versek sorozatban megjelent portréinak egyike Csigó László felvétele | |
| Élete | |
| Született | 1929. december 17. Keszthely |
| Elhunyt | 2017. március 29.[1] (87 évesen) Budapest[2] |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | vers |
| Irodalmi díjai | Ő vehette át elsőként a Balassi Bálint-emlékkardot 1997-ben Budán. |
Életpályája
szerkesztésTóth Bálint 1929. december 17-én született Keszthelyen Tóth Zoltán és Bakonyi Margit házasságából. Pannonhalmán érettségizett. 1948-1949 között a budapesti egyetem hallgatója volt az Orvostudományi Karon, 1949-től 1951-ig a Bölcsészettudományi Kar magyar-történelem szakán folytatott tanulmányokat.
1951–1955 között államellenes szervezkedés vádjával szabadságvesztését töltötte (a Váci Fegyház és Börtönben tagja volt a füveskerti költők csoportosulásának[3]) 1955-ben amnesztiával szabadult. 1956 novemberében a Politikai Foglyok Forradalmi Bizottságának elnökségi tagja volt. 1957 júniusa és decembere között kémkedés gyanújával letartóztatták, vádemelés nélkül szabadult. 1955–1957 között a csepeli acélmű finom hengerművében, majd Martin-üzemében dolgozott. 1957–1962 között az építőiparban kocsikísérő, majd könyvraktári munkás és utcai könyvárus volt. 1962-től 1970-ig az Országos Széchényi Könyvtárban dolgozott könyvtárosi munkakörben. 1970 óta szabadfoglalkozású író.
Első versei és műfordításai 1957-ben jelentek meg Bécsben, majd 1959 óta Magyarországon. Héber, latin, grúz, olasz, angol, német és svéd költők verseit ültette át magyar nyelvre, közben kibontakozott az ő sajátos lírai költészete, mely a dunántúli tájköltészet, s legnagyobb költőink, köztük Ady Endre, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc hagyományaiból és saját életélményeiből táplálkozik. 2000 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
Ő vehette át elsőként a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot 1997-ben Budapesten.
Művei
szerkesztésVersei
szerkesztés- Nehéz örökség; Magvető, Budapest, 1969
- Hetedik évad; Magvető, Budapest, 1975
- Túl a veszett kert fáin; Magvető, Budapest, 1980
- Nyiss kaput angyal; Magvető, Budapest, 1988
- Krisztinavárosi körmenet. Válogatott és új versek 1946-1991; Orpheusz, Budapest, 1991
- Magyar Litánia (vers, 2011)[4]
Novellái
szerkesztés- A senki földjén; Felsőmagyarország, Miskolc, 1998
Gyermekkönyvei
szerkesztés- A ház törpéi (leporelló); ill. Kondor Lajos; Móra, Budapest, 1989
- Varázsduda; ill. Gyulai Líviusz; Littera Nova, Budapest, 2000
Díjai
szerkesztés- József Attila-díj (1984)
- Déry Tibor-díj (1987)
- clevelandi József Attila-díj (1990)
- A Giorgio La Pira költészeti és prózaírói pályázat díja (1992)
- Literatúra-díj (1994)
- Balassi Bálint-emlékkard (1997)
- Salvatore Quasimodo-díj (1997)
- Nagy Imre-emlékplakett (1997)
- Pro Literatura-díj (1999)
- A Magyar Művészetért Alapítvány díja (1999)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2009)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Meghalt Tóth Bálint költő
- ↑ http://www.mma.hu/nehai-tagok#Tóth Bálint
- ↑ A váci börtönben raboskodó füveskerti költőkről. Váci Napló, 2016. november 1. (Hozzáférés: 2017. november 26.)
- ↑ Tóth Bálint: Magyar litánia (vers)
Források
szerkesztés- Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 2116–2117. o. ISBN 963-05-6807-1
- Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 – Tóth Bálint szócikkét lásd. II. köt. 1635. p
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- Magyar Művészeti Akadémia
- A Balassi-kard hivatalos honlapja
- Tary Orsolya: Tóth Bálint; MMA, Bp., 2015 (Közelképek írókról)
