Török Lajos (bőrgyógyász)

(1863–1945) bőrgyógyász, egyetemi tanár

Török Lajos, született Taub[3] (Buda, 1863. szeptember 3.[4]Budapest, 1945. január 25.)[5] orvos, bőrgyógyász, egyetemi rendkívüli tanár. Delli Emma színésznő férje.

Török Lajos
Született Taub Lajos
1863. szeptember 3.[1][2]
Buda
Elhunyt 1945. január 15. (81 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Delli Emma
Foglalkozása
  • akadémikus
  • bőrgyógyász
Sírhely Kozma utcai izraelita temető (4-20-8)
A Wikimédia Commons tartalmaz Török Lajos témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Török (Taub) Vilmos és Grünhut Mária fiaként született. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte, ahol 1887-ben orvosdoktorrá avatták. 1885-ben egyetemi pályadíjat nyert egy az élet- és kórvegytan köréből való munkájával. 1886-tól 1888-ig gyakornok volt a kórbonctani tanszéken. 1888-tól 1891-ig Bécsben, Kielben, Londonban, Párizsban és Hamburgban tartózkodott, főleg bőrgyógyászati tanulmányokkal foglalkozva; ez utóbbi helyen Unna bőrgyógyászai klinikáján két évig (1888–1890) mint segédorvos működött. 1891-ben a párizsi, 1897-ben az olasz és 1899-ben a bécsi dermatológiai társulat választotta meg levelező tagnak. 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen a bőr- és bujakórtanból magántanári képesítést szerzett. 1898. december 15-én Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött Delli Emma színésznővel.[6] 1898-tól a Szent Rókus Kórház XI. k. fiókosztályának és a budapesti poliklinikájának rendelő orvosa és 1908-tól egyetemi rendkívüli tanár volt. 1919-ben az egyetemi bőrklinika előadója lett. Halálát tüdőgyulladás okozta.

Cikkeit, amelyek magyarul, németül, franciául és olaszul jelentek meg, felsorolja Hőgyes.

MunkáiSzerkesztés

  • Az ekzema kór- és gyógytana. Budapest, 1892. (Klinikai Füzetek II. 12.).
  • A syphilis gyógykezelése. Budapest, 1893. (Klinikai Füzetek III. 5.).
  • Allgemeine Diagnostik der Hautkrankheiten begründet auf pathologische Anatomie. 1895.
  • Die eiternden Hautkrankheiten. Budapest, 1897. (Különnyomat a Pester med.-chirurg. Presseből).
  • A bőrkórtan kézikönyve. I. Általános rész. Budapest, 1898.
  • A seborrhoa corporis (Duhring) és annak viszonya a sporiasis vulgarishoz és az exemához. Budapest, 1899. (Orvosi Hetilap Közleményei).
  • A viszketésről. Budapest, 1899. (Különny. a Gyógyászatból).
  • Az exema parasitarius eredetének kérdése. Budapest, 1899. (Különnyomat a Gyógyászathoz).
  • A bőr angioneurosisairól. Budapest, 1900. (Különnyomat a Gyógyászatból).
  • A himlő erythrodermiákról. Budapest, 1900. (Orvosi Hetilap Közleményei).
  • A bőrhólyagok savójának fehérnyetartalma, különös tekintettel az angioneurosisok tanára. Budapest, 1900. (Vas Bernáttal. Különny. az Orvosi Hetilapból).
  • A kritikus izzadás magyarázata. Budapest, 1901. (Különnyomat a Gyógyászatból).
  • Bőrbetegségek kezelése Röntgen-fénynyel és Fiuren módszere szerint. Budapest, 1901. (Orvosi Hetilap Közleményei).
  • Milyen bőrelváltozások idézhető elő a bőr előművi ingerlése által? Budapest, 1902. (Orvosi Hetilap Közleményei).
  • Spezielle Diagnostik der Hautkrankheiten. 1906.
  • A bőrbetegségek felismerése és gyógyítása. 1907.
  • Klinikai észleletek az emborliás bőrtuberkulózisról. Budapest, 1908.
  • Epidermolysis hereditaria buliosa. (Köbner). Budapest, 1908. (Különnyomat a Pester med.-chirurg. Presseből).

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. Budapest, Makkabi, 2001.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt. (1937)
  • A budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja az 19.. tanévre. Lezáratott 19.. aug. 31-én. Bp., 1921-1949. Egyetemi ny.