Főmenü megnyitása

Magyarországi nemesi család, amely a Bars vármegyei Tajnáról származik. Ott épült a család kastélya (1840), és ott található a család temetkezési kápolnája.

TörténeteSzerkesztés

A Bars-várbeli népből (várjobbágyok) voltak, akik – feltehetőleg már a 13. század előtt – kitelepültek Tajnába (később Nemes-Tajna, Nagy-Tajna településrész). A királyi vár birtokából földet kaptak. A család őseinek Ivánka fiait Lukát és Zohovot tartják (Okleveles említés: 1275). Tajna várjobbágyi birtokai kikerültek a várszervezetből, s a nemesi vármegye kialakulásával a Tajnán birtokos várjobbágyok kisnemesi jogállásba jutottak (Okleveles említés: I. Lajos donációs levele (1357?). Tajnay Orbán és Mihály valamint fiai birtokaikért pereskedtek a Garamszentbenedeki apátsággal (1467/1471;1493)). A „Tajnán illetékes nemesek” egyezséget kötöttek a Tajnay családnév kizárólagos használatára. (1519) – I. Ferdinánd, majd I. Miksa megerősítette a Tajnayakat birtokukban, nemességükben és címert adományozott a családnak (1564/1568/1569).

A 17. században a kisnemesi családból házasságok, főúri családoknál familiaritási szolgálatok és iskolai tanulmányok következtében ifjabb Tajnay György, majd fia János egyre nagyobb vagyonnal rendelkezett, főnemesi kapcsolatokra tettek szert. Az 1748 illetve 1776-ban kihalt Tajnay György és Tajnay János családi ága is. Nyitra vármegyében a Tajnai másképp Fornószegi családnevű és a család egyéb ágai éltek. A szakolcai ág a 18. század elején halt ki.

A Bars vármegyébe visszatelepült Tajnay Pál utódai a 18. század új gazdasági helyzetében a folyamatosan gyarapodó birtokaikon korszerűbb gazdálkodást folytattak, nagybirtokossá lettek és kiemelkedtek a kisnemességből. A megyében köznemesi feladatokat láttak el, hivatalokat viseltek (szolgabíró, alispán, később főispán), a köznemességre jellemző életet éltek, politikai-közéleti szerepet vállaltak. A 18 és 19. század fordulóján Tajnay János és testvére Tajnay Antal megvásárolta a Torontál vármegyei tiszahegyes/szajáni földeket és ezzel a Tajnayak valóságos nagybirtokossá váltak. A tajnai-tiszahegyesi feudális latifundium a 19. századi Magyarország ismert és elismert gazdasága volt, a megnövekedett birtokra utalás a család előnevébe is bekerült: Tajnai és tiszahegyesi Tajnay.

Tajnai és tiszahegyesi Tajnay János fia, ifjabb Tajnay János Csongrád vármegye és Bars vármegye főispánja volt. Rövid ideig irányította a Maros alsó-szakaszának szabályozási munkálatait. Hirtelen halálával (1840) azonban fiágon kihalt a Tajnay családnak ezen ága és birtoka lánya Tajnay Ilona, Szklabinai és blathniczai báró Révay Simonnal történt házassága révén a Révay család birtokának része lett. A házassággal a Tajnay család a magyarországi arisztokrata családok közé került. Révay Simon és Tajnay Ilona fia gróf Révay Simon Tajnán, a család kastélyában élt, és a családja emlékezetében tartotta, ápolta a Tajnay ág történetét is. Ott született és nevelkedett három fia is (Révay István, Révay János, Révay József).

Jelentősebb tagjaiSzerkesztés

  • Tajnay György (1598–?)
  • Tajnay Pál (?–?)
  • Tajnay András (1736–1804)
  • Tajnay Antal (?–?)
  • Tajnay János (?–1833)
  • Tajnay János (1795–1840)
  • Tajnay Ilona (1823–1912)

ForrásokSzerkesztés

  • Keresteš, P. 2010: Lexikón erbov šľachty na Slovensku IV - Nitrianska stolica. Bratislava, 235-236
  • A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája – szerk.: Gudenus János József – I–V. kötet – Natura, Heraldika, Budapest, 1990–1999 – Az I., III., IV. kötetre: ISBN 963 234 3131
  • Bálint Sándor: A szögedi nemzet. – A szegedi nagytáj népélete. Első rész – A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve – Szeged, 1974–1975/2 – ISBN 963-01-1005-9 – Hozzáférés ideje: 2010. november 7. 20:00
  • Reizner János: Szeged története I–IV. – Szeged szab. kir. város közössége, Szeged, 1899–1900 – II. kötet: A XVIII. század végétől az 1879 évi árvízig – Hozzáférés ideje: 2010. november 7. 20:00
  • Révay József: Kisnemesek Tajnán: Adatok egy felvidéki falu és egy társadalmi réteg történeti monográfiájához. – Magyar Egyetemista és Főiskolai Hallgatok Országos Szövetsége, Budapest, 1942 – In: Révay József: Mások megértéséről: esszék, tanulmányok; Kisnemesek Tajnán: Adatok egy felvidéki falu és egy társadalmi réteg történeti monográfiájához. – Vál. Filep Tamás Gusztáv; a bev. tanulmányt írta Perecz László – Ister, Budapest, 1999, 293 o. – ISBN 963-85953-1-0
  • Nagy Iván 1865: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal XIV. Pest, 12-17.

IrodalomSzerkesztés