Főmenü megnyitása

Tamás Tímea

erdélyi magyar költő

Tamás Tímea (leányneve Vofkori Mária; Zetelaka, 1962. szeptember 8.) erdélyi magyar költő, esszéíró, történettudományi szakíró; Vofkori György lánya.

Tamás Tímea
Született Vofkori Tímea
1962. szeptember 8. (56 éves)
Zetelaka
Állampolgársága magyar
SzüleiVofkori György
Foglalkozása költő,
esszéíró,
történész
Iskolái Babeș–Bolyai Tudományegyetem (–1984)

Tartalomjegyzék

Életútja, munkásságaSzerkesztés

Középiskoláit Székelyudvarhelyen, a Dr. Petru Groza Líceumban végezte (1980), majd a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen szerzett oklevelet történelemfilozófia szakon (1984); ugyanott doktorált történettudományból (1997). 1990-ig Székely­udvar­helyen tanított, részt vett a Hídfő címmel indított művelődési lap alapításában. Még abban az évben Kolozsvárra került, a Kriterion Könyvkiadó szerkesztője, majd az 1992-ben indult Polis Könyvkiadó alapító tagja. 1994–2000 között Kanadában élt, itteni tapasztalatait A Hétnek hazaküldött (és a lap nívódíjával kitüntetett) jegyzetekben rögzítette, a megismert új világ jó szemű, kritikus megfigyelőjeként. Kanadai útja után áttelepült Magyarországra, ahol a kisvárdai Rétközi Múzeum igazgatója.

Versekkel 1988-ban jelentkezett az Igaz Szó és az Utunk hasábjain; 1992-ben megjelent s a Romániai Írók Szövetsége debütdíjával kitüntetett önálló kötete (körÉvek) fülszövegében magáról így vall: „A versre véletlenül bukkantam rá, mint hangszereikre a dalnokok, rég elfelejtett vagy még élő mitológiai időben.” Következő verskötetét (A madárijesztő panaszai. Kolozsvár, 1996) a hozzá írt kísérőszövegben Kovács András Ferenc így jellemzi: „Tamás Tímea új kötetében valahol a keresés és a sajgó fölsejlés közt bontakozik ki s teljesedik be a változás és a változatlanság örök törvénye, amely parányokat mozgat, fölemel, lesújt és időről időre megsemmisít az évszakok visszatérő miserendjében.” Harmadik verskötete, A hetedik törpe (Kolozsvár, 2005) egyre ritkább megszólalása ellenére, költészetének további interiorizálódását jelzi.

A versekkel párhuzamosan 1990-től esszéket, jegyzeteket kezdett közölni A Hétben és a Korunkban, ezekből állt össze tempus fugit c., 1994-ben megjelent kötete, majd ugyanebben a műfajban az immár zömmel kanadai tapasztalatait hazai olvasóival megosztó Egy kelet-európai (Kolozsvár, 2002; újbóli kiadása Egy kelet-európai Kanadában címmel, Csíkszereda, 2008).

Történészként munkáit polgári nevén (Vofkori Mária) publikálja. Imreh István tanítványa: a 16–19. századi erdélyi társadalom- és gazdaságtörténet kutatója. E tárgykörből több tanulmánya jelent meg az Agrártörténeti Szemle, Erdélyi Múzeum, Korunk, Studia Universitatis Babeş–Bolyai, Századok c. folyóiratokban, a Jósa András Múzeum Évkönyvében, az Imreh István-emlékkönyvben (Kolozsvár, 1999), az Erdélyi gazdaságtörténeti tanulmányok II. kötetében (Kolozsvár, 2004), utóbbi helyen Imreh István tanár- és tudósegyéniségét idézve fel. Doktori disszertációja Társadalmi és gazdasági változások az udvar­helyszéki Havasalján a 17–18. században címmel jelent meg (Kolozsvár, 1999. Erdélyi Tudományos Füzetek).

MűveiSzerkesztés

  • Körévek; Kriterion, Bukarest, 1992 (Forrás)
  • Tempus fugit; Komp-Press, Kolozsvár, 1994 (Ariadné könyvek)
  • Vofkori Mária: Társadalmi és gazdasági változások az udvarhelyszéki Havasalján a 17-18. században; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 1999 (Erdélyi tudományos füzetek)
  • Egy kelet-európai. Esszék, jegyzetek; utószó Kovács András Ferenc; Polis, Kolozsvár, 2002
  • A hetedik törpe. Versek; Polis, Kolozsvár, 2005
  • Egy kelet-európai Torontóban. Esszék, jegyzetek; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2008
  • Csillagmese; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2009 (Mesevonat)
  • Hangyalkák. Versek; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2010
  • A karácsonyi hangyalka. Kesernyés mese, édeskés rajzokkal; Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2012
  • A kisvárdai múzeum 50 éve; bev., függelék, jegyz., szöveggond. Vofkori Mária; Rétközi Múzeum–Rétközi Múzeum Baráti Köre Egyesület, Kisvárda, 2011 (A Rétközi Múzeum füzetei)
  • Ahol szétoszlik a világosság. Zsidó temetők képekben; fotó Csutkai Csaba, szerk., bev., szöveggond. Vofkori Mária, függelék Néző István; Rétközi Múzeum–Rétközi Múzeum Baráti Köre Egyesület, Kisvárda, 2016 (A Rétközi Múzeum füzetei)
  • Ikermondák. Gyerekmesék felnőtteknek; ill. Szurcsik József; Rétközi Múzeum Baráti Köre Egyesület, Kisvárda, 2017

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Borcsa János: Olvasónapló. Látó, 1993/5.
  • E. Fehér Pál: Sakkban tartva. Népszabadság, 1993. máj. 17.
  • Szász János: Fiatalok a gáton. A Hét, 1993/28;
  • Szász János: Tavalyi maradék. A Hét, 1997/3–4.
  • Berszán István: Első kötetek (b)irodalma. Korunk, 1994/8;
  • Berszán István: Útkereső. Kolozsvár, 2001. 31–35.
  • Cseresznyés Dóra: Álmok nélkül. Magyar Napló, 1996/12.
  • Bertha Zoltán: „Isten se tudja, megvagyunk-e még? (A fiatal líráról). In: Sorstükör. Miskolc 2001. 210–211;
  • Bertha Zoltán: Erdélyiség és modernség. Csíkszereda, 2006. 143.
  • Osváth Annamária: Átívelés [Tamás Tímea: Egy kelet-európai]. A Hét, 2003/19. *Antall István: Álomvonat. Tamás Tímea versei elé. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2005/4.
  • Szabó László: Szelíden. Látó, 2007/1.