Főmenü megnyitása

Tarca (település)

település Szlovákiában

Tarca (szlovákul: Torysa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Tarca (Torysa)
Slovakia Torysa 2.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Turisztikai régióSáros
Rang község
Első írásos említés 1265
Polgármester Jozef Stedina
Irányítószám 082 76
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám SB
Népesség
Teljes népesség1544 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség142 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság420 m
Terület10,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tarca (Szlovákia)
Tarca
Tarca
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 09′ 30″, k. h. 20° 52′ 45″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 30″, k. h. 20° 52′ 45″
Tarca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarca témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Kisszebentől közúton 19 km-re északnyugatra a Tarca folyó partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A települést 1265-ben Tharcza alakban említik először. 1270-ben Tarcha, 1370-ben Tarcha utraque, 1374-ben Tharcha et altera Tharcha, 1408-ban Kistharcha néven szerepel a korabeli forrásokban. 1270-ben plébániája a szepesi prépostsághoz tartozott. Birtokosa Szász Detrik szepesi gróf volt. 1274-től a Berzeviczy család birtoka. A 13. században uradalmi központ, a tarcai uradalom központja, melyhez 12 falu tartozott.

A középkorban területén vár is állt, a 16. században a Tarczay-család várkastélya állott itt. 1685-ben Dessewffy István kastélyát említik. 1427-ben 17 portája a Berzeviczyeknek, 22 portája a Perényieknek adózott. A 14. és 16. század között két faluból, Kis- és Nagytarcából állt. A 16. században a Péchy és Dessewffy, a 18. századtól a Szirmay család birtoka. Mezőváros, mely hetipiac és vásártartási joggal rendelkezett. A 18. században sóhivatal, 1874-tól papírmalom működött a területén. 1787-ben 113 házában 924 lakos élt. 1828-ban 109 háza és 803 lakosa volt. Lakói főként zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, fuvarozással, gabonakereskedelemmel foglalkoztak. 1850 és 1914 között sokan kivándoroltak a tengerentúlra. A település mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.

Vályi András szerint „TARCZA. Torisza. Tót falu Sáros Várm. földes Urai Gróf Szirmay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Héthárshoz 3/4 mértföldnyire; Sóháza, és Ispotállya is van; határja középszerű.”[2]

Fényes Elek szerint „Tarcza, Torissa, tót falu, Sáros vmegyében, a hasonnevű folyam mellett, Héthárs és Berzevicze közt: 727 romai, 51 g. kath., 11 zsidó lak. Liszt- és fűrészmalom. Az 1813-iki nagy árvíz, mind a Szirmay kastélyát, mind a kath. paroch. templomot ugy elsodrotta, hogy jelenleg nyoma sem látszik. F. u. gr. Szirmay, s Dessewffy nemzetség. Ut. p. Eperjes.”[3]

A trianoni békeszerződés előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 576, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1381 lakosából 1361 szlovák volt.

2011-ben 1505 lakosából 1372 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés