Tarca (település)

község Szlovákiában

Tarca (szlovákul: Torysa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Tarca (Torysa)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rangközség
Első írásos említés1265
PolgármesterJozef Stedina
Irányítószám082 76
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Teljes népesség1559 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség142 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság420 m
Terület10,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 09′ 40″, k. h. 20° 52′ 40″49.161111°N 20.877778°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 40″, k. h. 20° 52′ 40″49.161111°N 20.877778°E
Tarca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarca témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisszebentől közúton 19 km-re északnyugatra, a Tarca folyó partján fekszik.

Története

szerkesztés

A települést 1265-ben „Tharcza” alakban említik először. 1270-ben „Tarcha” néven említik, ekkor plébániája a szepesi prépostsághoz tartozott. Birtokosa Szász Detrik szepesi gróf volt. 1274-től a Berzeviczy család birtoka. A 13. században uradalmi központ, a tarcai uradalom központja, melyhez 12 falu tartozott. 1370-ben „Tarcha utraque”, 1374-ben „Tharcha et altera Tharcha”, 1408-ban „Kistharcha” néven szerepel a korabeli forrásokban. A 14. és 16. század között két faluból, Kis- és Nagytarcából állt. 1427-ben 17 portája a Berzeviczyeknek, 22 portája a Perényieknek adózott.

A 16. században a Péchy és Dessewffy családok tulajdonában találjuk. A középkorban területén vár is állt, a 16. században a Tarczay-család várkastélya állott itt. 1685-ben Dessewffy István kastélyát említik. A 18. századtól a Szirmay család birtoka. Mezőváros, mely hetipiac és vásártartási joggal rendelkezett, sóhivatala is volt. 1787-ben 113 házában 924 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TARCZA. Torisza. Tót falu Sáros Várm. földes Urai Gróf Szirmay, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Héthárshoz 3/4 mértföldnyire; Sóháza, és Ispotállya is van; határja középszerű.”[2]

1828-ban 109 háza és 803 lakosa volt. Lakói főként zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, fuvarozással, gabonakereskedelemmel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tarcza, Torissa, tót falu, Sáros vmegyében, a hasonnevű folyam mellett, Héthárs és Berzevicze közt: 727 romai, 51 g. kath., 11 zsidó lak. Liszt- és fűrészmalom. Az 1813-iki nagy árvíz, mind a Szirmay kastélyát, mind a kath. paroch. templomot ugy elsodrotta, hogy jelenleg nyoma sem látszik. F. u. gr. Szirmay, s Dessewffy nemzetség. Ut. p. Eperjes.”[3]

1850 és 1914 között sokan kivándoroltak a tengerentúlra. A település mezőgazdasági jellegét később is megőrizte. 1874-tól papírmalom működött a területén. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 576, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1381 lakosából 1361 szlovák volt.

2011-ben 1505 lakosából 1372 szlovák.

Nevezetességei

szerkesztés

További információk

szerkesztés