Tarnó
Tarnó (szlovákul Trnovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Tarnó (Trnovo) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Turócszentmártoni | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1256 | ||
Polgármester | Ján Lukáč | ||
Irányítószám | 038 41 | ||
Körzethívószám | 043 | ||
Forgalmi rendszám | MT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 280 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 457 m | ||
Terület | 7,44 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 00′ 54″, k. h. 18° 51′ 37″49.015019°N 18.860364°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 54″, k. h. 18° 51′ 37″49.015019°N 18.860364°E | |||
Tarnó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tarnó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésTurócszentmártontól 10 km-re délnyugatra, a Turóc bal oldalán fekszik.
Története
szerkesztés1256-ban IV. Béla adománylevelében „Tarnouch” alakban említik először. 1262-ben „Tarnouc”, 1267-ben „Turnouk” néven találjuk. 1360-tól említik a források a helyi nemes családot: a Tarnóiakat. 1381-ben „Tarnouch”, 1456-ban „Tarnocz”-ként említik. A Tarnói család leghíresebb tagja 1517-ben II. Lajos király kamarása: Tarnói János, aki sok más főúrral együtt a mohácsi csatában esett el. 1573-ban „Trnov”, 1578-ban „Tarnoucz alias Trnow” néven említik. Ekkortól a zniói uradalom része. 1598-ban „Tharnow”, 1601-ben „Trnow” néven szerepel a korabeli forrásokban. A 18. századtól több nemesi család birtoka. 1785-ben 62 házában 284 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TÁRNO. Ternovo. Tót falu Túrócz Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai evangelikusok, fekszik Szent Péterhez nem meszsze, mellynek filiája; határjában vannak a’ helyekben értz erek, mellyek már régen mívelésben nintsenek; szép gyümöltsösei is vagynak.”[2]
1828-ban 57 háza és 411 lakosa volt. Lakói a mezőgazdaság mellett főként erdei munkákkal foglalkoztak. Híres szűcsmesterek voltak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tarnó, tót falu, Thurócz vmegyében, Trencsén vmegye szélén fekvő hegyek közt. Számlál 122 kathol., 285 evang., 4 zsidó lak. Földje sovány, de erdeje szép; legelője elég; gyümölcse pedig sok. F. u. többen.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 292, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 210 lakosából 209 szlovák volt.
2011-ben 253 lakosából 245 szlovák.
2017 | 279
|
2021 | 280
|
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.