Tarnó

község Szlovákiában

Tarnó (szlovákul Trnovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Tarnó (Trnovo)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Rang község
Első írásos említés 1256
Polgármester Ján Lukáč
Irányítószám 038 41
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám MT
Népesség
Teljes népesség280 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság457 m
Terület7,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tarnó (Szlovákia)
Tarnó
Tarnó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 01′ 00″, k. h. 18° 51′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 01′ 00″, k. h. 18° 51′ 30″
Tarnó weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése Szerkesztés

Turócszentmártontól 10 km-re délnyugatra, a Turóc bal oldalán fekszik.

Története Szerkesztés

1256-ban IV. Béla adománylevelében „Tarnouch” alakban említik először. 1262-ben „Tarnouc”, 1267-ben „Turnouk” néven találjuk. 1360-tól említik a források a helyi nemes családot: a Tarnóiakat. 1381-ben „Tarnouch”, 1456-ban „Tarnocz”-ként említik. A Tarnói család leghíresebb tagja 1517-ben II. Lajos király kamarása: Tarnói János, aki sok más főúrral együtt a mohácsi csatában esett el. 1573-ban „Trnov”, 1578-ban „Tarnoucz alias Trnow” néven említik. Ekkortól a zniói uradalom része. 1598-ban „Tharnow”, 1601-ben „Trnow” néven szerepel a korabeli forrásokban. A 18. századtól több nemesi család birtoka. 1785-ben 62 házában 284 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TÁRNO. Ternovo. Tót falu Túrócz Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai evangelikusok, fekszik Szent Péterhez nem meszsze, mellynek filiája; határjában vannak a’ helyekben értz erek, mellyek már régen mívelésben nintsenek; szép gyümöltsösei is vagynak.[2]

1828-ban 57 háza és 411 lakosa volt. Lakói a mezőgazdaság mellett főként erdei munkákkal foglalkoztak. Híres szűcsmesterek voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tarnó, tót falu, Thurócz vmegyében, Trencsén vmegye szélén fekvő hegyek közt. Számlál 122 kathol., 285 evang., 4 zsidó lak. Földje sovány, de erdeje szép; legelője elég; gyümölcse pedig sok. F. u. többen.[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.

Népessége Szerkesztés

1910-ben 292, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 210 lakosából 209 szlovák volt.

2011-ben 253 lakosából 245 szlovák.

2017
279
2021
280

Jegyzetek Szerkesztés

Külső hivatkozások Szerkesztés