Temesforgács

Temesforgács, románul: Ohaba-Forgaci, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Temesforgács (Ohaba-Forgaci)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Boldor
Rang	falu
Községközpont	Boldor
Irányítószám	307082
SIRUTA-kód	156133
Népesség
Népesség	798 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	107 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 43′ 08″, k. h. 21° 44′ 29″45.718834, 21.741304
A Wikimédia Commons tartalmaz Temesforgács témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Buziásfürdőtől északkeletre, a Temes bal partjának közelében fekvő település.

Története

Temesforgács, Forgács nevét 1369-ben említette először oklevél Forgachfalva néven. 1442-ben Kisforgach, Nagyforgach, 1467-ben Kysforgach, Nagforgach, 1808-ban Ohába, 1913-ban Temesforgács néven írták.

1369-ben Forgáchfalva falut I. Lajos király Remetei Himfi Benedeknek adományozta. Kisforgáchon Hollódi Fülöp volt a birtokos, aki itteni részeit Temeshelyi Dési Péternek zálogosította el. 1482-ben Nagyforgách a Belinczi Bésán család birtoka volt.

Ezen a tájon feküdt egykor Csév-Ohába is. I. Ulászló király 1442. évi oklevelében meghagyta az aradi káptalannak, hogy Gamzai Turcsin Miklóst és Komethi Mihályt Chewhaba részbirtokába iktassa be. 1470-ben Sisman Sandriané birtoka volt Óhába, aki azt Margai Jakab volt szörényi várnagynak zálogosította el.

Az 1723-1725-ös gróf Mercy térképén, valamint az 1761. évi térképeken lakott helységként, a lugosi kerületben feküdt. 1779-ben Temes vármegyéhez csatolták. 1807-ben Temesforgács a kincstártól a vallás- és tanulmányi közalapítványi uradalom kezelése alá került. A 19. század közepe táján gróf Forgách Antal helytartósági tanácsos tiszteletére Forgách-nak nevezték el.

1851-ben Fényes Elek így írt a településről:

Ohába-Forgács, oláh falu, Temes vármegyében... Van 1748 óhitü lakosa, anyaegyháza. Határa 2308 hold,... Földe jó buzatermő; rétjei kövérek. Birja a királyi alapitvány.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott.

1910-ben 1646 lakosából 1600 román, 24 német, 7 magyar volt. Ebből 1146 görögkeleti ortodox, 468 görögkatolikus, 18 római katolikus volt.

Nevezetességek

• Görögkeleti temploma 1905-ben épült.

Források

• Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.