Termésezüst

A termésezüst a terméselemek ásványosztály, fémek alosztályon belül az aranycsoport szabályos kristályrendszerben megjelenő tagja. Összetétele szerint tiszta ezüst. Megjelenésére az ágas-bogas (dendrides), a páfrányszerűen elágazó és fonalas, köteges alak jellemző, torzultan kockaszerű kristályos előfordulása ritka. Szabad levegőn a levegőben lévő kén-hidrogén hatására szulfidbevonat képződik a felületén, mely feketésre színezi. Gyakran jelenik meg más terméselem társaságában. Ha termésarannyal 20%-ot meghaladó arányban keveredik, elegyásványként elektrumnak nevezik, ami elkülönült ásvány.

Termésezüst
Általános adatok
Kémiai név	ezüst
Képlet	Ag
Kristályrendszer	köbös
Ásványrendszertani besorolás
Osztály	Terméselemek
Alosztály	Fémek és fémötvözetek
Csoport	Rézcsoport
Azonosítás
Megjelenés	dendrides, torzult kockák, páfrányszerű
Szín	ezüstfehér, feketén futtatott
Porszín	ezüstfehér
Fény	fémes
Átlátszóság	opak
Keménység	2,5-3,0
Hasadás	nem hasad
Törés	horgas
Oldhatóság	a salétromsav oldja
Különleges tulajdonság	oxidálódva feketés bevonatú
A Wikimédia Commons tartalmaz Termésezüst témájú médiaállományokat.

Elnevezése

Latin elnevezése az argentum a szanszkrit argunas (fénylő) szóra vezethető vissza. A több nyelven átvett nativ silver angol elnevezést norvég eredetűnek tartják.

Keletkezése

Másodlagosan képződik ezüsttartalmú ércesedések oxidációs zónájában, ritkán hidrotermásan képződve is megtalálható.

Előfordulásai

Képződéséből adódóan a nagy ezüstérc-előfordulásokban gyakran található termésezüst.

A legnagyobb termésezüst példányokat Norvégiában, Kongsberg bányájában találták, méretük méteres nagyságrendű. Nagy leletek fordultak elő ezen kívül Szlovákiában, Selmecbányán (Banská Stiavnica) és Németországban, Freiberg ércbányáiban. A legnagyobb előfordulások Peru, Mexikó területén, az Amerikai Egyesült Államok több szövetségi államában és Kanada területén találhatók más fémércesedésekkel együtt.

Hasonló ásvány: antimonit.

Hazai előfordulások

Recsk, Rudabánya, Gyöngyösoroszi és Telkibánya ércesedéseiben a bányák működésekor több esetben találtak termésezüstöt. Telkibányán a kutatófúrások alapján kimutatták a telérek nagyobb mélységeiben az ezüst feldúsulását.

Felhasználása

Jó hő- és elektromos vezetőképességű, fényvisszaverő képessége igen magas, könnyen megmunkálható mechanikai szilárdsága az aranynál kedvezőbb.

Korai felhasználása elterjedt volt már az ókori kultúrákban is ékszerek, dísztárgyak, edények, fegyverek (vértezetek) készítésénél.

Jelenkori felhasználása a fotokémiai iparban, ékszerészetben, elektronikai iparágakban, a gyógyszeriparban, műszeriparban és katalizátorként a vegyiparban más ezüstércekből kinyert fémmel egyenértékű.

Kísérő ásványok

Gyakori kísérő ásványai: termésarany, termésréz, galenit, barit, sziderit, pirargirit és a kvarc.

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Termésezüst témájú médiaállományokat.

• Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
• Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
• Simon and Schuster's: Rock and minerals. Milano. 1978.
• Walter Schumann: Minerals of the World. New York. 1998.
• Petr Korbel - Milan Novák: Ásványok enciklopédiája, Kossuth Kiadó Rt., 2006
• http://webmineral.com