Tikal

maja romváros

Tikal (vagy Tik’al) az egyik legnagyobb a közép-amerikai maja civilizáció városai közül. Guatemalában, Petén megye területén található. A romváros Guatemala Tikal Nemzeti Parkjában található, az UNESCO világörökség része és népszerű turistalátványosság. A legközelebbi jelentősebb városok, Flores és a mellette levő Santa Elena közúton kb. 65 kilométerre találhatók.

Tikal
Világörökség
Tikali látkép
Tikali látkép
Adatok
OrszágGuatemala
Típuskulturális/természeti
KritériumokI, III, IV, IX, X
Felvétel éve1979
Elhelyezkedése
Tikal (Guatemala)
Tikal
Tikal
Pozíció Guatemala térképén
é. sz. 17° 13′, ny. h. 89° 37′Koordináták: é. sz. 17° 13′, ny. h. 89° 37′
A Wikimédia Commons tartalmaz Tikal témájú médiaállományokat.

Természeti környezete

szerkesztés

A romok mélyen az esőerdőben állnak. A Tikal Parkban megtalálható a hatalmas gyapotfa (Ceiba pentandra), amely a maják szent fája volt; a trópusi cédrus (Cedrela odorata) és a mahagóni (Swietenia). Az állatvilág jellegzetes képviselői az agutik, a pókmajomfélék, a bőgőmajomformák, a pávaszemes pulykák, a tukánfélék, a zöld papagájalakúak és levélvágó hangyák, továbbá előfordulnak jaguárok és ormányos medvék is.

Nevének etimológiája

szerkesztés
 
Tikal (Mutal) hieroglifája

Tikal neve a modern jukaték-maja nyelvű ti ak'al szóból származtatható, ami víznyerő helyet jelent.[1] Ezt a nevet a romváros azonban csak az 1840-es években történt felfedezése után kapta.[2] A maja írással rögzített feliratok szerint a korabeli Yax Mutal vagy Yax Mutul, azaz „első mutal” volt.[1] Ezt a nevet megkülönböztetésül használhatták, mivel Dos Pilas maja városa ugyancsak a „mutal” hieroglifát használta neveként.[3][4] A mutal vagy mutul hangzású hieroglifa jelentése egyébként hajfonat, hajcsomó.[1]

Tikal története

szerkesztés

A preklasszikus kori Tikal is jelentős település volt, de messze elmaradt a kor nagyvárosától, El Miradortól. A későbbi nagy építmények elődei gyakran ebből a korból származnak. Az északi akropolisz templomegyüttes építése már i. e. 350 körül elkezdődött. Az 1. században megindult nagy építkezések Yax Ehb Xook dinasztiaalapítóhoz köthetőek.[5]

A település 8. századi fénykorában egyike volt a maja civilizáció legfontosabb központjainak. tucatnyi vörös piramis emelkedett a 60 ezer lakosú város fölé. A tikali dinasztia 33 uralkodóból állt, történelme 8 évszázadra nyúlt vissza, sorsa a több maja központhoz hasonlóan a dicsőség és bukás között váltakozott.[6]

A preklasszikus maja kort lezáró összeomlást túlélő Tikal nagy szerepet játszott az új síkvidéki klasszikus maja hagyomány kialakításában. Dinasztiáját az I. században alapította Yax Ehb Xook. A városállam a 4. században sok más maja központhoz hasonlóan a mexikói nagyhatalom, Teotihuacan befolyása alá került. A feliratokon sok más maja állam szerepel, amelyekkel Tikal háborúzott vagy szövetséget kötött, többek között Uaxactún, Caracol, Dos Pilas, Naranjo és Calakmul. A 6. században a város elbukott Caracollal szemben, hódítók vették át a hatalmat. Az úgynevezett sötét kor 130 évig tartott, egészen I. Jasaw Chan K'awiil apjának, K'inich Wayaan feltűnéséig, aki visszatért Tikalba és számos államot uralma alá hajtott, sikeresen legyőzve Dos Pilas-t, Caracolt, Waka't és Calakmult. A 7. század végén a város így újra felvirágzott és visszaszerezte vezető szerepét a térségben, és azt meg is tartotta a klasszikus kor 150 évvel későbbi lezárulásáig.[6]

 
Tikal az esőerdő mélyén
 
Sztéle részlete (1996)

A hely jelentős épületek százainak ad otthont. A hat hatalmas lépcsős piramis tetején templomok vannak. Ezek a késői 7. század és a kora 9. század között épültek. Tikal 1. számú temploma (más néven „Ah Cacau (vagy a Kakaócserjék Urának) Temploma” vagy a „Nagy Jaguár Temploma”) 695 körül épült; a 2. számú templom vagy a Hold Temploma 702-ben, a 3. számú templom 810-ben épült; A legnagyobb a 4. számú templompiramis vagy a Kétfejű Kígyó Temploma 72 méter magas és 720-ra datálják. Az 5. számú templom körülbelül 750-ből származik és ez az egyetlen, amelyben sírokat találtak. A 6. számú templom vagy a Feliratok Temploma 766-ban épülhetett.

Az városban királyi paloták is megtalálhatók, továbbá van néhány kisebb piramis, paloták, lakóhelyek és feliratozott kőemlékművek. Még egy olyan épület is látható, mely valószínűleg börtön lehetett, mert eredetileg fa rácsok voltak az ablakokban és ajtókban. Van továbbá hét pálya is, ahol a mezoamerikai labdajátékokat játszották.

Tikal lakónegyede körülbelül 60 km² területet ölel fel, melynek nagy részét még nem tisztították meg vagy tárták fel.

Tikal piramisai közül néhány meghaladja a 60 méteres magasságot.

Hatalmas méretű földmunkák nyomait fedezték fel, melyek 6 méter széles árok formájában ölelik körbe Tikalt a védősánc mögött. Ebből csupán 9 km-nyit térképeztek fel; ez az árok körülbelül 125 km²-nyi területet zárhatott körül.

Korábban a földmunkákat felfedező projekt kimutatta azt, hogy a földmunkák aránya nagyon eltérő és azok sok helyen jelentéktelenek voltak védelmi szempontból. Emellett a földmunkák egy része csatornarendszerbe torkollt.

Uralkodók

szerkesztés

Tikal ismert uralkodói a következők:

  • Yax Ehb Xook az 1. század második felében, dinasztiaalapító
  • Siyaj Chan K'awil Chak Ich'aak („I. Viharos Égbolt”) 2. század
  • Yax Ch’aktel Xok 200 körül
  • Balam Ajaw („Tetovált Jaguár”) 292
  • K'inich Ehb' 300 körül
  • Ix Une' B'alam („Jaguár Király”) 317
  • „Leida Medál Uralkodó” 320
  • K'inich Muwaan Jol – 359-ben meghalt
  • Chak Toh Ich’ak I („I. Jaguár Mancs”) kb. 360–378 – Palotáját szokatlan módon soha nem építették át a későbbi uralkodók és évszázadokon keresztül javítgatták a tiszteletadás szemmel látható jeléül. Ugyanazon a napon halt meg, mint amikor Siyah K'ak' Tikalba érkezett.
  • Nun Yax Ayin nemes Teotihuacanból. 379-ben Siyah K'ak' juttatta Tikal trónjára és 411-ig uralkodott
  • II. Siyah Chan K'awil („II. Viharos Égbolt”) 411–456
  • K'an-Ak („Kígyó Vadkan”) 458–486
  • Ma'Kin-na Chan késő 5. század
  • Chak Tok Ich'aak („Jaguár Mancs Koponya”) 486–508 feleségül vette „Kéz Úrnőjét”
  • Ix Yo K'in („Tikal Úrnője”) 511–527
  • Kalomte' Balam („Göndör Fej”, „19. Úr”) kb. 511–527
  • Wak Chan K'awil („Kettős Madár”) – 537–562
  • „II. Gyík Fej” – 562-ben eltűnt egy Caracollal vívott csatában
  • K'inich Waaw 593–628
  • K'inich Wayaan – 7. század eleje/közepe
  • II. K'inich Muwaan Jol – 7. század eleje/közepe
  • I. Jasaw Chan K'awiil (vagyis Kakaócserjék Ura) 682–734 – az 1. számú piramis nagytemplomában temették el, királynőjét „Húsz Arapapagáj Úrnőjét” (704-ben meghalt) a 2. számú piramis templomában temették el. Diadalt aratott a Carakmullal vívott csatában 711-ben.
  • Yik’in Chan Kawil; felesége Shana'Kin Yaxchel Pacal volt, vagyis lakamhai „Zöld Madár a Falon” 734–766
  • „4. számú templom Uralkodója” 766–768
  • II. Yax Nuun Ayiin („Chitam”) 768–790
  • „Sötét Nap” 810 körül
  • „Jewel K'awil” 849
  • II. Jasaw Chan K'awiil 869–889

(Az angol nevek (amiből magyarra lett fordítva) ideiglenes „becenevek” azon hieroglifák azonosítása alapján, ahol az uralkodók maja nyelvű neveit fonetikusan még nem fejtették meg véglegesen.)

Tikal feltárása

szerkesztés
 
Tikal királya egy fagerendán a 3. számú templomban
Valószínűleg „II. Yax Nuun Ayin”-t vagy „Sötét Nap”-ot ábrázolja

Tikal néhány másod- vagy harmadkézből származó említése már a 17. századtól megjelent nyomtatásban, majd John Lloyd Stephens írásaiban. Az első tudományos expedíció azonban csak 1848-ban jutott el Tikalba. Ezután már igen sok utat szerveztek ide.

1951-ben egy kis repteret építettek a romok közelében. 1956-tól 1970-ig a nagyszabású Tikal projekt keretében a Pennsylvaniai Egyetem végzett régészeti ásatásokat, több mint 200 épületet térképeztek fel. 1979-től a guatemalai kormány folytatta Tikalban a feltáró munkát.[6]

Populáris kultúra

szerkesztés
  • Tikalt háttérként használták a Yavin 4-en lévő lázadók bázisához, a Csillagok háborúja című filmben.
  • Tikal, a hangyászsün karakterét a Sonic Kalandjai videójátékban a romok után nevezték el.
  • Tikal egy szint a „Fantastic Four” játékban
  • Tikal a neve a Rio Grande Games által gyártott társasjátéknak.
  • Arjen Anthony Lucassen „A Macskák Temploma” című dala a Jaguár Templomára és Tikal városára utal. A dal alapja egy maja fesztiválról ered.
  • Tikal megjelenik az „Indiana Jones és Atlantisz pusztulása” című videójátékban.
  • Tikal néven stratégiai társasjáték is készült. 2007-ben az Év játékának választották.
  1. a b c Martin & Grube 2000, p.30.
  2. Drew 1999, p.136.
  3. Schele & Mathews 1999, p.64.
  4. Sharer & Traxler 2006, p.1.
  5. Martin–Grube
  6. a b c Martin–Grube 25. o.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tikal című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés