Pelmatolapia mariae

csontoshal-faj
(Tilapia mariae szócikkből átirányítva)

A Pelmatolapia mariae a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a bölcsőszájúhal-félék (Cichlidae) családjába tartozó faj.

Pelmatolapia mariae
Akváriumi példány
Akváriumi példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Tüskésúszójúak (Acanthopterygii)
Csoport: Percomorpha
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Alrend: Labroidei
Család: Bölcsőszájúhal-félék (Cichlidae)
Alcsalád: Pseudocrenilabrinae
Nemzetség: Pelmatolapiini
Nem: Pelmatolapia
Thys van den Audenaerde, 1969
Faj: P. mariae
Tudományos név
Pelmatolapia mariae
(Boulenger, 1899)
Szinonimák
  • Tilapia dubia Lönnberg, 1904
  • Tilapia heudeloti (non Duméril, 1861)
  • Tilapia mariae Boulenger, 1899
  • Tilapia mariae dubia Lönnberg, 1904
  • Tilapia mariae mariae Boulenger, 1899
  • Tilapia meeki Pellegrin, 1911
  • Tilapia melanopleura (non Duméril, 1861)
  • Tilapia microcephala (non Günther, 1862)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Pelmatolapia mariae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pelmatolapia mariae témájú kategóriát.

Nemének a típusfaja. 2013-ig a Tilapia nembe volt besorolva.

Előfordulása

szerkesztés

A Pelmatolapia mariae előfordulási területe Afrika nyugati partmentén van; az Elefántcsontpart és Kamerun között levő lagúnákban és folyók alsó szakaszaiban. Azonban Beninből és Ghánából hiányzik.

Megjelenése

szerkesztés

Az átlagos hossza 17,5 centiméter, de elérheti a 32,3 centiméteres hosszúságot is. Testtömege 1,4 kilogramm is lehet. A hátúszóján 15-17 tüske és 13-15 sugár van, míg a farok alatti úszóján 3 tüske és 10-11 sugár látható. A feje oldalról nézve kerekített. A 15 centiméteres felnőttnél az oldalvonal mentén egy sornyi sötét folt jelenik meg. A fiatal testén 7-9 vastag függőleges sáv látható.

Életmódja

szerkesztés

Trópusi halfaj, amely a brakkvízben és az édesvízben is megél. A 6-8 pH értékű, valamint a 20-25 Celsius-fokos hőmérsékletű vizeket kedveli. Egyaránt megél a folyóvízben, de az állottban is; főleg a meder közelében tartózkodik. Laza rajokban él; a rajok állhatnak különböző korú halakból, vagy akár más halfajokkal való társulásból is. Tápláléka főleg algákból és más növényekből áll, de kisebb rákokat és azok lárváit, illetve petéit is fogyaszthatja.

Szaporodása

szerkesztés

Az ivarérettséget 10-15 centiméteresen éri el. A hím és a nőstény, csak az ívási időszak alatt marad együtt. A fészket kidőlt fák alá, vagy törmelék közé készítik. A nőstény méretétől függően az ikrák száma 600-3300 közötti - az átlag körülbelül 2000 ikra. A kikeléshez 1-3 nap kell, az ivadék kikelése után 6-8 napot még a fészekben tölt. Mindkét szülő őrzi az ikráját és ivadékát, mígnem az eléri az 1,5-3 centiméteres hosszúságot.

Felhasználása

szerkesztés

A helybéli emberek valószínűleg halásszák táplálkozási célokból. Az akváriumok részére ipari mértékben fogják be, illetve tenyésztik.

  • Pelmatolapia mariae (Boulenger, 1899) FishBase
  • Dunz, A.R. and U.K. Schliewen, 2013. Molecular phylogeny and revised classification of the haplotilapiine cichlid fishes formerly referred to as "Tilapia". Mol. Phylogenet. Evol. 68(1):64-80.