Wikipédia

Titin

a legnagyobb ismert fehérje az emberben

A titin[1] (a titan protein szavakból szóösszevonással; más néven konnektin) az emberekben a TTN gén által kódolt fehérje.[2][3] A titin óriási, 1 µm-nél is hosszabb fehérje,[4] amely rugóként funkcionál, amely az izomszövet passzív rugalmasságáért felel. 244 különálló fehérjedoménből áll, melyeket szerkezet nélküli peptidsorozatok kapcsolnak össze.[5] E domének denaturálódnak, ha a fehérje megnyúlik, és visszanyerik szerkezetüket, ha visszaáll korábbi állapotára.[6]

Titin
Azonosítók
JelTTN
Egyéb adatok
Lokusz2. krom. q31.2
Szívszarkomer szerkezete, melynek része a titin

A titin fontos a harántcsíkolt izomszövet összehúzódásában. Ez köti össze a szarkomer Z-lemezét az M-szakasszal. A fehérje részt vesz a Z-lemezben az erőátvitelben és az I-szakasz nyugalmi feszültségének biztosításában.[7] Korlátozza a szarkomer mozgástartományát feszülés esetén, ezzel részt vesz az izom passzív feszességében. A titin szekvenciájának eltérése a különböző harántcsíkoltizomszövet-típusokban (szív- vagy vázizom) összefügghet ezen izmok mechanikai tulajdonságaival.[2][8]

A titin a harmadik legnagyobb mennyiségben előforduló fehérje a miozin és aktin után: egy felnőtt körülbelül 0,5 kg titint tartalmaz.[9] Izoformától függően 27-35 ezer aminosavból álló szerkezetével a titin a legnagyobb ismert fehérje.[10] Továbbá a titint kódoló gén tartalmazza a legtöbb exont (363), amit valaha felfedeztek egyetlen génben,[11] továbbá itt van a legnagyobb exon (17 106 bp).

Felfedezése szerkesztés

1954-ben Natori Reidzsi feltételezte, hogy az izomszövetben van egy rugalmas szerkezet, mely a nyugalmi állapotba való visszatérést szolgálja, amikor az izmokra ható erő megszűnik.[12] 1977-ben Koscak Maruyama és társai izoláltak egy rugalmas fehérjét izomszövetből, melyet konnektinnek neveztek.[13] Két évvel később Kuan Wang és társai duplett sávot azonosítottak az elektroforézishez használt gélen, mely nagy molekulatömegű, rugalmas fehérjére utal. Ezt titinnek nevezték el.[1][14]

1990-ben Siegfried Labeit izolálta at titin részleges cDNS-klónját.[3] Öt évvel később Labeit és Bernhard Kolmerer meghatározta a humán szívtitin cDNS-szekvenciáját.[5] 2001-ben Labeit és társai meghatározták a humán titingén teljes szekvenciáját.[11][15]

Genetika szerkesztés

A humán titint kódoló gén a 2-es kromoszóma hosszú karján található, és 363 exont tartalmaz, melyek együtt 38 138 aminosavat kódolnak (4200 kDa).[11] A génben nagy számú PEVK-ban (prolin–glutamát–valin–lizin) gazdag szerkezeti részletet, 84–99 nukleotidot tartalmazó exont találtak, melyek konzervált 28–33 aminosavat tartalmazó részleteket kódolnak, melyek a titin PEVK rugójának szerkezeti egységeit kódolják. A PEVK részletek száma az evolúció során nőhetett, feltehetően módosítva a genomnak a titin tulajdonságaiért felelős régióit.[16]

Izoformák szerkesztés

Számos titinizoforma termelődik a különböző harántcsíkolt izomszövetekben az alternatív splicing révén.[17] Egy kivétellel mindegyik 27–36 ezer aminosavból áll. A kivétel az 5604 aminosavas kis szív-novex-3 izoforma. Az alábbi táblázatban az ismert titinizoformák szerepelnek:

Izoforma Más néven/Leírás Hossz Molekulatömeg
Q8WZ42-1 „Kanonikus” szekvencia
34 350
3 816 030
Q8WZ42-2
34 258
3 805 708
Q8WZ42-3 Kis szív-N2-B
26 926
2 992 939
Q8WZ42-4 Soleus
33 445
3 716 027
Q8WZ42-5
32 900
3 653 085
Q8WZ42-6 Kis szív-novex-3
5 604
631 567
Q8WZ42-7 Szív-novex-2
33 615
3 734 648
Q8WZ42-8 Szív-novex-1
34 475
3 829 846
Q8WZ42-9
27 118
3 013 957
Q8WZ42-10
27 051
3 006 755
Q8WZ42-11
33 423
3 713 600
Q8WZ42-12
35 991
3 994 625
Q8WZ42-13
34 484
3 831 069

Szerkezet szerkesztés

A titin a legnagyobb ismert fehérje, a humán változata 34 350 aminosavból áll, Az érett „kanonikus” izoforma tömege körülbelül 3 816 030,05 Da.[18] Az egérhomológ még nagyobb 35 213 aminosavval és 3 906 487,6 Da-os tömeggel.[19] Elméleti izoelektromos pontja 6,02.[18] A fehérje tapasztalati képlete C169 719H270 466N45 688O52 238S911.[18] Elméleti instabilitási mutatója (II) 42,38, eszerint a fehérje instabil.[18] In vivo felezési ideje becslések szerint körülbelül 30 h (emlősök retikulocitáiban).[17]

 
Titin Ig-domének. a) Szarkomerrészlet sematikus ábrája. b) Ig-domének szerkezete. c) Ig-domének topológiája.[20]

A titin a vastag miozinszál és a Z-lemez között található.[21] A titin elsősorban két modultípus – más néven fehérjedomének – sorozatából áll (összesen 244-ből): I-es típusú fibronektin III-doménből (132) és II-es típusú immunglobulin-doménből (112).[9][5] Azonban e domének pontos száma eltér az egyes fajok közt. E sorozat tovább osztható két régióra:

  • N-terminális I-sáv: a molekula rugalmas része, és nagyrészt II-es típusú modulokból áll. Ezenkívül az I-sáv két tandem II-es típusú immunglobulindomént tartalmaz a PEVK-régió oldalain.[21]
  • C-terminális A-sáv: feltehetően fehérjeszabályzó, felváltva áll I-es (Fn3) és II-es típusú (Ig) részekből szuperismétlődő szakaszokkal. Ezekről kimutatták, hogy a vastag miozinrostok 43 nm-es axiális ismétlődéseinek felelnek meg; a miozinvégeknek felelnek meg az immunglobulindomének.[22]

A C-terminális rész is tartalmaz szerinkinázdomént,[23][24] mely az izom adaptálását szolgálja a mechanikai feszültségre.[25] „Nyúlásérzékeny”, és segít a szarkomer túlnyúlásának javításában.[26] Az N-terminus (a Z-lemezbeli vég) is tartalmaz Z-ismétlődést, mely az aktinin-α-2-t ismeri fel.[27]

 
A titin A-sávjának fehérjedoménjei. Fehér: Fn3-domének, vörös: Ig-domének, sárga: AVNKYG részsorozatot tartalmazó Fn3-domének, fekete: fehérjekináz-domén.[28]


A PEVK-régió rugalmasságához az entrópia és entalpia is hozzájárul, és sajátos polimer-perzisztenciahossza és Young-modulusa van.[29] Kis vagy közepes nyúlásnál a PEVK rugalmassága az entropikus rugalmasság féregszerűlánc-modelljével (WLC) modellezhető. Nagy nyúlás esetén entalpikus rugalmassággal módosított WLC-modellel modellezhető a rugalmasság. A kis és nagy nyúlás esetén létező rugalmasság különbségének okai az elektrosztatikus feszülés és a hidrofób hatások.

A PEVK és Ig részek közt vannak az N2A domének.[30]

Fejlődése szerkesztés

A titindomének közös ősből fejlődtek ki számos génduplikációs eseményen keresztül.[31] A doménduplikációt megkönnyítette, hogy a legtöbb domént egyetlen exon kódolja. További, Fn3/Ig-ismétlődések kódolta nagy szarkomerfehérjék például az obszkurin és a miomezin. Az evolúció során a titin mechanikai erőssége csökkent a diszulfidkötések elvesztésével, ahogy a szervezet egyre nehezebb lett.[32]

Az A-sávbeli titinnek vannak a gerinctelenekben homológjai, például a tvicsin (unc-22) és a projektin, melyek szintén Ig-, FNIII-ismétlődéseket és proteinkináz-domént tartalmaznak.[26] A génduplikációk függetlenül következtek be, de egyazon ősi Ig és FNIII doménből eredtek. Feltehetően a titin vált ki először e családból.[24] A Drosophila-projektin, hivatalos nevén bent (bt) egyes mutációit a petéből való sikertelen távozás okozta letalitással és a szárnyszögek domináns változásaival is társították.[33][34][35] A Drosophila-titin, más néven kettin vagy sallimus (sls) kinázmentes. Az izmok és a kromoszómák rugalmasságában is szerepet játszik. Homológ a gerinces titin I-sávjával és tartalmaz Ig PEVK-doméneket, a sok ismétlődés a splicing fontos célpontja.[36] Van ezenkívül a C. elegansban is titinhomológ, ez a ttn-1.[37] Kinázdoménnel, néhány Ig/Fn3-ismétlődéssel, valamint hasonlóan rugalmas PEVK-ismétlődésekkel rendelkezik.[38]

Funkciója szerkesztés

 
Izomkontrakció csúszórost-modellje (a titin jobboldalt fent található).

A titin nagy és a harántcsíkolt izmokban nagy mennyiségben jelen lévő fehérje. Elsődleges funkciói a vastag izomrost stabilizálása, a vékony rostok közti helyzetének megőrzése, a szarkomer túlnyúlásának megakadályozása és annak visszahúzása az azt megnyújtó hatás megszűnte után.[39] A szarkomer Z- és M-szakaszához rendre egy Z- és egy M-szakaszbeli régió kapcsolódik, így egy titinmolekula a szarkomer hosszának felét teszi ki. A titin ezenkívül izomasszociált fehérjék kötőhelyeit is tartalmazza, így az izomsejtek kontraktilis szerkezetének adhéziós templátjaként is funkciónál. Továbbá kromoszómák szerkezeti fehérjéjeként is azonosították.[40][41] A titin I-sávhoz, valamint az M- és Z-lemezhez tartozó régiói is jelentős változékonyságot mutatnak. Az I-sávhoz tartozó régió változékonysága a különböző titinizoformák eltérő rugalmasságában működik közre, ami az eltérő izomtípusok eltérő rugalmasságát okozza. A számos azonosított titinváltozat közül öt ismert teljes transzkripciós információval.[2][3]

Egy domináns TTN-mutáció sérvhajlamot okoz.[42]

A titin számos szarkomerfehérjével kapcsolatba lép, például:[11]

Klinikai jelentősége szerkesztés

E különösen hosszú génben végbemenő mutációk idő előtti stop kodonokat vagy más hibákat okozhatnak. A titin mutációit összefüggésbe hozták a korai légzési elégtelenséggel járó örökletes miopátiával,[43][44] szívizomelhalással járó korai miopátiával,[45] szívbetegséggel járó központi miopátiával, centronuclearis miopátiával, 2J típusú végtag–függesztőövi izomdisztrófiával,[46] 9-es típusú familialis dilatatív kardiomiopátiával,[7][47] hipertrófiás szívizomelhalással és tibialis izomdisztrófiával.[48] További kutatások szerint nem zárható ki egyetlen genetikai okú disztrófia okai közül se a TTN gén mutációja.[46] A dilatatív kardiomiopátiát okozó rövidítő mutációk nagyrészt az A régióban találhatók, azonban a felső I régió mutációi is akadályozhatják az A régió teljes transzlációját, és az alternatív splicing készíthet olyan transzkriptumokat, melyekben nincs jelen az idő előtti stop kodon, javítva a hatását.[49] A mRNS-splicing-faktorok, például az RBM20 és a SLM2 (KHDRBS3) pedig közvetíthetik az alternatív mRNS-splicingot, mely a szívizomelhalások okozta szívelégtelenségekhez vezethet.[50][51]

Titinnel szemben keletkeznek autoantitestek myasthenia gravis esetén.[52]

Kölcsönhatások szerkesztés

A titinről kimutatták, hogy az alábbi fehérjékkel lép kölcsönhatásba:

Nyelvészeti jelentősége szerkesztés

A titin elnevezés a görög titán (óriási isten, nagy méretű dolog) nevéből származik.[1]

Mivel a titin a legnagyobb ismert fehérje, kémiai neve közülük a leghosszabb. A humán kanonikus forma teljes angol kémiai neve, melynek eleje „methionyl…”, vége „…isoleucine”, 189 819 betűs, és néha ezt nevezik a leghosszabb angol szónak, vagy akár a leghosszabb szónak bármely nyelvből.[63] Azonban a lexikográfusok a vegyületek kémiai neveit „verbális képleteknek” tekintik, nem szavaknak.[64]

Megjegyzések szerkesztés

Hivatkozások szerkesztés

  1. ↑ a b c (1979. augusztus 1.) „Titin: major myofibrillar components of striated muscle”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 76 (8), 3698–3702. o. DOI:10.1073/pnas.76.8.3698. PMID 291034.  
  2. ↑ a b c TTN, the human gene for Titin. National Library of Medicine; National Center for Biotechnology Information , 2018. április 1. [2010. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. ↑ a b c (1990. május 1.) „A regular pattern of two types of 100-residue motif in the sequence of titin”. Nature 345 (6272), 273–276. o. DOI:10.1038/345273a0. PMID 2129545. (Hozzáférés: 2022. május 8.)  
  4. ↑ The Chain-like Elasticity of Titin. Theoretical and Computational Biophysics Group, University of Illinois. [2021. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 25.)
  5. ↑ a b c (1995. október 1.) „Titins: giant proteins in charge of muscle ultrastructure and elasticity”. Science 270 (5234), 293–296. o. DOI:10.1126/science.270.5234.293. PMID 7569978. (Hozzáférés: 2022. május 8.)  
  6. ↑ (2001. március 1.) „Unfolding of titin domains explains the viscoelastic behavior of skeletal myofibrils”. Biophysical Journal 80 (3), 1442–1451. o. DOI:10.1016/S0006-3495(01)76116-4. PMID 11222304.  
  7. ↑ a b (2002. február 1.) „Titin mutations as the molecular basis for dilated cardiomyopathy”. Biochemical and Biophysical Research Communications 291 (2), 385–393. o. DOI:10.1006/bbrc.2002.6448. PMID 11846417.  
  8. ↑ OMIM 188840
  9. ↑ a b (1997. február 1.) „The giant protein titin. Emerging roles in physiology and pathophysiology”. Circulation Research 80 (2), 290–294. o. DOI:10.1161/01.RES.80.2.290. PMID 9012751.  
  10. ↑ (2003. október 1.) „Damped elastic recoil of the titin spring in myofibrils of human myocardium”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 100 (22), 12688–12693. o. DOI:10.1073/pnas.2133733100. PMID 14563922.  
  11. ↑ a b c d (2001. november 1.) „The complete gene sequence of titin, expression of an unusual approximately 700-kDa titin isoform, and its interaction with obscurin identify a novel Z-line to I-band linking system”. Circulation Research 89 (11), 1065–1072. o. DOI:10.1161/hh2301.100981. PMID 11717165.  
  12. ↑ (1954) „Skinned Fibres of Skeletal Muscle and the Mechanism of Muscle Contraction－A Chronological Account of the Author's Investigations into Muscle Physiology”. Jikeikai Medical Journal 54 (1). [2016. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 12.)  
  13. ↑ (1977. augusztus 1.) „Connectin, an elastic protein of muscle. Characterization and Function”. Journal of Biochemistry 82 (2), 317–337. o. PMID 914784.  
  14. ↑ (1994. május 1.) „Connectin, an elastic protein of striated muscle”. Biophysical Chemistry 50 (1–2), 73–85. o. DOI:10.1016/0301-4622(94)85021-6. PMID 8011942.  
  15. ↑ OMIM 188840
  16. ↑ (2000. június 1.) „Series of exon-skipping events in the elastic spring region of titin as the structural basis for myofibrillar elastic diversity”. Circulation Research 86 (11), 1114–1121. o. DOI:10.1161/01.res.86.11.1114. PMID 10850961.  
  17. ↑ a b Titin - Homo sapiens (Human). Universal Protein Resource. UniProt Consortium, 2010. október 5. [2021. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 15.)
  18. ↑ a b c d ProtParam for human titin. ExPASy Proteomics Server. Swiss Institute of Bioinformatics. [2019. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 25.)
  19. ↑ ProtParam for mouse titin. ExPASy Proteomics Server. Swiss Institute of Bioinformatics. (Hozzáférés: 2010. május 6.)
  20. ↑ Giganti D, Yan K, Badilla CL, Fernandez JM, Alegre-Cebollada J (2018. január 1.). „Disulfide isomerization reactions in titin immunoglobulin domains enable a mode of protein elasticity”. Nature Communications 9 (1), 185. o. DOI:10.1038/s41467-017-02528-7. PMID 29330363.  
  21. ↑ a b (1991. augusztus 1.) „Regulation of skeletal muscle stiffness and elasticity by titin isoforms: a test of the segmental extension model of resting tension”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 88 (16), 7101–7105. o. DOI:10.1073/pnas.88.16.7101. PMID 1714586.  
  22. ↑ (1996. június 1.) „Titin domain patterns correlate with the axial disposition of myosin at the end of the thick filament”. Journal of Molecular Biology 259 (5), 896–903. o. DOI:10.1006/jmbi.1996.0367. PMID 8683592.  
  23. ↑ a b (1998. október 1.) „Structural basis for activation of the titin kinase domain during myofibrillogenesis”. Nature 395 (6705), 863–869. o. DOI:10.1038/27603. PMID 9804419.  
  24. ↑ a b (1994. április 1.) „The evolution of titin and related giant muscle proteins”. Journal of Molecular Evolution 38 (4), 395–404. o. DOI:10.1007/BF00163156. PMID 8007007.  
  25. ↑ (2008. szeptember 1.) „Mechanoenzymatics of titin kinase”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 105 (36), 13385–13390. o. DOI:10.1073/pnas.0805034105. PMID 18765796.  
  26. ↑ a b (2014. szeptember 1.) „A Titan but not necessarily a ruler: assessing the role of titin during thick filament patterning and assembly”. Anatomical Record 297 (9), 1604–1614. o. DOI:10.1002/ar.22987. PMID 25125174.  
  27. ↑ Titin, Z repeat (IPR015129) < InterPro < EMBL-EBI. [2021. február 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 13.)
  28. ↑ (2012. szeptember 1.) „Epitope of titin A-band-specific monoclonal antibody Tit1 5 H1.1 is highly conserved in several Fn3 domains of the titin molecule. Centriole staining in human, mouse and zebrafish cells”. Cell Division 7 (1), 21. o. DOI:10.1186/1747-1028-7-21. PMID 22985877.  
  29. ↑ (1998. július 1.) „Nature of PEVK-titin elasticity in skeletal muscle”. Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 95 (14), 8052–8057. o. DOI:10.1073/pnas.95.14.8052. PMID 9653138.  
  30. ↑ (2014. február 1.) „Removal of immunoglobulin-like domains from titin's spring segment alters titin splicing in mouse skeletal muscle and causes myopathy”. The Journal of General Physiology 143 (2), 215–230. o. DOI:10.1085/jgp.201311129. PMID 24470489.  
  31. ↑ (2004. november 1.) „Properties of titin immunoglobulin and fibronectin-3 domains”. The Journal of Biological Chemistry 279 (45), 46351–46354. o. DOI:10.1074/jbc.r400023200. PMID 15322090. (Hozzáférés: 2018. december 16.)  
  32. ↑ (2017. augusztus 1.) „Mechanochemical evolution of the giant muscle protein titin as inferred from resurrected proteins”. Nature Structural & Molecular Biology 24 (8), 652–657. o. DOI:10.1038/nsmb.3426. PMID 28671667.  
  33. ↑ (1992. július 1.) „Drosophila projectin: relatedness to titin and twitchin and correlation with lethal(4) 102 CDa and bent-dominant mutants”. Proceedings. Biological Sciences 249 (1324), 33–40. o. DOI:10.1098/rspb.1992.0080. PMID 1359548.  
  34. ↑ bent phenotype. Classical Genetics Simulator . [2019. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 13.)
  35. ↑ FlyBase Gene Report: Dmel\bt. flybase.org . [2019. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 13.)
  36. ↑ (2000. október 1.) „D-Titin: a giant protein with dual roles in chromosomes and muscles”. The Journal of Cell Biology 151 (3), 639–652. o. DOI:10.1083/jcb.151.3.639. PMID 11062264. (Hozzáférés: 2019. szeptember 4.)  
  37. ↑ ttn-1 (gene). WormBase: Nematode Information Resource . [2018. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 13.)
  38. ↑ (2010. május 1.) „Extensive and modular intrinsically disordered segments in C. elegans TTN-1 and implications in filament binding, elasticity and oblique striation”. Journal of Molecular Biology 398 (5), 672–689. o. DOI:10.1016/j.jmb.2010.03.032. PMID 20346955.  
  39. ↑ Anatomy & Physiology, 7th, McGraw Hill, 401. o. (2015. április 25.). ISBN 978-0-07-340371-7 
  40. ↑ (1998. április 1.) „Human autoantibodies reveal titin as a chromosomal protein”. The Journal of Cell Biology 141 (2), 321–333. o. DOI:10.1083/jcb.141.2.321. PMID 9548712.  
  41. ↑ Titin as a chromosomal protein, Elastic Filaments of the Cell, 221–32; discussion 232–6. o.. DOI: 10.1007/978-1-4615-4267-4_13 (2000). ISBN 978-1-4613-6916-5 
  42. ↑ (2017. február) „Whole-exome sequencing identifies a potential TTN mutation in a multiplex family with inguinal hernia”. Hernia 21 (1), 95–100. o. DOI:10.1007/s10029-016-1491-9. PMID 27115767.  
  43. ↑ (2012. június 1.) „Titin mutation segregates with hereditary myopathy with early respiratory failure”. Brain 135 (Pt 6), 1695–1713. o. DOI:10.1093/brain/aws102. PMID 22577215.  
  44. ↑ (2012. június 1.) „Hereditary myopathy with early respiratory failure associated with a mutation in A-band titin”. Brain 135 (Pt 6), 1682–1694. o. DOI:10.1093/brain/aws103. PMID 22577218. (Hozzáférés: 2021. szeptember 11.)  
  45. ↑ (2007. április 1.) „C-terminal titin deletions cause a novel early-onset myopathy with fatal cardiomyopathy”. Annals of Neurology 61 (4), 340–351. o. DOI:10.1002/ana.21089. PMID 17444505.  
  46. ↑ a b (2005. február 1.) „Titinopathies and extension of the M-line mutation phenotype beyond distal myopathy and LGMD2J”. Neurology 64 (4), 636–642. o. DOI:10.1212/01.WNL.0000151853.50144.82. PMID 15728284.  
  47. ↑ (1999. március 1.) „Familial dilated cardiomyopathy locus maps to chromosome 2q31”. Circulation 99 (8), 1022–1026. o. DOI:10.1161/01.cir.99.8.1022. PMID 10051295.  
  48. ↑ (2002. szeptember 1.) „Tibial muscular dystrophy is a titinopathy caused by mutations in TTN, the gene encoding the giant skeletal-muscle protein titin”. American Journal of Human Genetics 71 (3), 492–500. o. DOI:10.1086/342380. PMID 12145747.  
  49. ↑ (2015. augusztus 1.) „HEART DISEASE. Titin mutations in iPS cells define sarcomere insufficiency as a cause of dilated cardiomyopathy”. Science 349 (6251), 982–986. o. DOI:10.1126/science.aaa5458. PMID 26315439.  
  50. ↑ (2013. február 1.) „Rbm20 regulates titin alternative splicing as a splicing repressor”. Nucleic Acids Research 41 (4), 2659–2672. o. DOI:10.1093/nar/gks1362. PMID 23307558.  
  51. ↑ (2022. február 1.) „SLM2 Is A Novel Cardiac Splicing Factor Involved in Heart Failure due to Dilated Cardiomyopathy”. Genomics, Proteomics & Bioinformatics 20 (1), 129–146. o. DOI:10.1016/j.gpb.2021.01.006. PMID 34273561.  
  52. ↑ (2006. április 25.) „Titin and ryanodine receptor antibodies in myasthenia gravis”. Acta Neurologica Scandinavica. Supplementum 183, 19–23. o. DOI:10.1111/j.1600-0404.2006.00608.x. PMID 16637922.  
  53. ↑ (2003. február 1.) „The hydrophilic domain of small ankyrin-1 interacts with the two N-terminal immunoglobulin domains of titin”. The Journal of Biological Chemistry 278 (6), 3985–3991. o. DOI:10.1074/jbc.M209012200. PMID 12444090.  
  54. ↑ a b (2003. november 1.) „The muscle ankyrin repeat proteins: CARP, ankrd2/Arpp and DARP as a family of titin filament-based stress response molecules”. Journal of Molecular Biology 333 (5), 951–964. o. DOI:10.1016/j.jmb.2003.09.012. PMID 14583192.  
  55. ↑ (1998. július 1.) „Functional defects of a muscle-specific calpain, p94, caused by mutations associated with limb-girdle muscular dystrophy type 2A”. The Journal of Biological Chemistry 273 (27), 17073–17078. o. DOI:10.1074/jbc.273.27.17073. PMID 9642272.  
  56. ↑ (1995. december 1.) „Muscle-specific calpain, p94, responsible for limb girdle muscular dystrophy type 2A, associates with connectin through IS2, a p94-specific sequence”. The Journal of Biological Chemistry 270 (52), 31158–31162. o. DOI:10.1074/jbc.270.52.31158. PMID 8537379.  
  57. ↑ (2002. december 1.) „Subcellular targeting of metabolic enzymes to titin in heart muscle may be mediated by DRAL/FHL-2”. Journal of Cell Science 115 (Pt 24), 4925–4936. o. DOI:10.1242/jcs.00181. PMID 12432079.  
  58. ↑ (2001. július 1.) „Obscurin, a giant sarcomeric Rho guanine nucleotide exchange factor protein involved in sarcomere assembly”. The Journal of Cell Biology 154 (1), 123–136. o. DOI:10.1083/jcb.200102110. PMID 11448995.  
  59. ↑ (1998. november 1.) „The NH2 terminus of titin spans the Z-disc: its interaction with a novel 19-kD ligand (T-cap) is required for sarcomeric integrity”. The Journal of Cell Biology 143 (4), 1013–1027. o. DOI:10.1083/jcb.143.4.1013. PMID 9817758.  
  60. ↑ (2003. január 1.) „Solution scattering suggests cross-linking function of telethonin in the complex with titin”. The Journal of Biological Chemistry 278 (4), 2636–2644. o. DOI:10.1074/jbc.M210217200. PMID 12446666.  
  61. ↑ (1998. május 1.) „Two immunoglobulin-like domains of the Z-disc portion of titin interact in a conformation-dependent way with telethonin”. FEBS Letters 428 (1–2), 111–114. o. DOI:10.1016/S0014-5793(98)00501-8. PMID 9645487.  
  62. ↑ (2001. március 1.) „Identification of muscle specific ring finger proteins as potential regulators of the titin kinase domain”. Journal of Molecular Biology 306 (4), 717–726. o. DOI:10.1006/jmbi.2001.4448. PMID 11243782.  
  63. ↑ Longest word in English. Sarah McCulloch.com, 2009. december 1. [2010. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 12.)
  64. ↑ Oxford Word and Language Service team: Ask the experts - What is the longest English word?. AskOxford.com / Oxford University Press. [2008. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 13.)

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Titin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

  • (2003. szeptember 1.) „Titin: properties and family relationships”. Nature Reviews. Molecular Cell Biology 4 (9), 679–689. o. DOI:10.1038/nrm1198. PMID 14506471.  
  • (1998. augusztus 1.) „Skeletal muscle-specific calpain, p49: structure and physiological function”. Biochemical Pharmacology 56 (4), 415–420. o. DOI:10.1016/S0006-2952(98)00095-1. PMID 9763216.  
  • (1999) „The titin cDNA sequence and partial genomic sequences: insights into the molecular genetics, cell biology and physiology of the titin filament system”. Reviews of Physiology, Biochemistry and Pharmacology 138, 19–55. o. DOI:10.1007/BF02346659. PMID 10396137.  
  • (1999. október 1.) „Titin: a molecular control freak”. Trends in Cell Biology 9 (10), 377–380. o. DOI:10.1016/S0962-8924(99)01641-4. PMID 10481174.  
  • Skeletal muscle-specific calpain, p94, and connectin/titin: their physiological functions and relationship to limb-girdle muscular dystrophy type 2A, Elastic Filaments of the Cell, 383–95; discussion 395–7. o.. DOI: 10.1007/978-1-4615-4267-4_23 (2000). ISBN 978-1-4613-6916-5 
  • (2002. február 1.) „Role of titin in vertebrate striated muscle”. Philosophical Transactions of the Royal Society of London. Series B, Biological Sciences 357 (1418), 199–206. o. DOI:10.1098/rstb.2001.1028. PMID 11911777.  
  • (2002. július 1.) „[Titin: some aspects of the largest protein in the body]”. Harefuah 141 (7), 631–5, 665. o. PMID 12187564.  
  • (2004. november 1.) „Properties of titin immunoglobulin and fibronectin-3 domains”. The Journal of Biological Chemistry 279 (45), 46351–46354. o. DOI:10.1074/jbc.R400023200. PMID 15322090.  
  • (2002. december 1.) „Titin: an endosarcomeric protein that modulates myocardial stiffness in DCM”. Journal of Cardiac Failure 8 (6 Suppl), S276–S286. o. DOI:10.1054/jcaf.2002.129278. PMID 12555133.  

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Titin&oldid=26856503”