Trencsénhosszúmező

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 8.

Trencsénhosszúmező (1899-ig Dlhepole, szlovákul Dlhé Pole) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.

Trencsénhosszúmező (Dlhé Pole)
Trencsénhosszúmező zászlaja
Trencsénhosszúmező zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1320
PolgármesterDana Veveričíková
Irányítószám013 32
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség1938 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság536 m
Terület41,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 18′ 30″, k. h. 18° 37′ 55″49.308333°N 18.631944°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 30″, k. h. 18° 37′ 55″49.308333°N 18.631944°E
Trencsénhosszúmező weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsénhosszúmező témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zsolnától 17 km-re északnyugatra, a Dlhopolky-patak völgyében fekszik, több kis hegyi telep tartozik hozzá. Nevét hosszan elnyúló földjeiről kapta.

Története

szerkesztés

A 13. századtól a ricsói váruradalom része. A települést 1320-ban „Longus Campus” alakban még Csák Máté birtokaként említik először. 1385-ben „Langenfelt vel Dlwhe Pole” néven szerepel. A 16. században a nagybiccsei uradalomhoz tartozott. 1598-ban malma és 26 háza volt. Első fatemploma 1613-ban épült, önálló plébániáját 1717-ben alapították. 1720-ban 2 malma és 62 adózója volt. Fatemplomát 1733 és 1735 között kőtemplommá építették át. Ez a templom bővítve és átépítve ma is áll. 1784-ben 2865 lakos élt a településen.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HOSSZÚ MEZŐ. Dluhe Pole. Tót falu Trentsén Várm. lakosai katolikusok, fekszik Újhelyhez 1 mértföldnyire, határja közép termékenységű, vagyonnyai külömbfélék.[2]

1828-ban 404 házában 3114 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, állattartással és drótozással foglalkoztak. Számos kézműves is élt a településen, molnárok, cipészek, mészárosok, kovácsok, bognárok és szabók. Sokan foglalkoztak háziiparral, vászonszövéssel is. Az edények dróttal való javítása mintegy 300 éve kezdődött és széles körben terjedt el. Először csak a környék falvaiba, később azonban távoli vidékekre is eljutottak a vándorló drótosok. A mesterségnek komoly hagyománya alakult ki a településen, melyet többen művészi szinten műveltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dluhopole, magyarositva Hosszufalu, tót falu, Trencsén vmgyében, hegyekben, szétszórva, 4000 kath. lak., kik jobbára mint drótosok külországokba vándorolnak. – Határa csupa irtványokból áll, s legjobban burgonyát és zabot terem. A helységnek és uradalomnak van erdeje, de nem sok. Birja h. Eszterházy, s a bicsei uradalomhoz tartozik. Ut. p. Zsolna.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Nagybiccsei járásához tartozott.

A drótos mesterség a modern időkben elhalt, mivel nem volt rá igény. A régi hagyományokat 1992-ben elevenítették fel. 1996-tól a mesterséget az iskolában is elkezdték újra tanítani, az iskolánál múzeum is épült, ahol a drótosság legszebb alkotásai is láthatók. A falu központjában ma drótos restaurátor műhely működik.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 3832, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 2096 lakosából 2071 szlovák volt.

2011-ben 1961 lakosából 1920 szlovák volt.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Római katolikus temploma eredetileg 18. századi, a 19. század második felében és 1927-ben átépítették.
  • Utikápolnája és a benne álló szobor 18. századi.
  • Az iskolánál helytörténeti múzeum létesült, melyben a helyi kézművesek alkotásai is megtekinthetők.
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. május 8.)

Külső hivatkozások

szerkesztés