Wikipédia

Turcsányi Tihamér

(1874–1930) magyar történész, pedagógus, minisztériumi alkalmazott
(Turchányi Tihamér szócikkből átirányítva)

Turchányi Tihamér (Jászberény, 1874. május 19. – Budapest, 1930. április 24.) történész, gimnáziumi tanár

Turcsányi Tihamér
Született1874. május 19.
Jászberény
Elhunyt1930. április 24. (55 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásatörténész,
pedagógus
SírhelyeFarkasréti temető (9/3-1-15)[1][2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete szerkesztés

Apja Turchányi Gyula (1831-1883) hírlapíró, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt főhadnagy volt. Tihamér második házasságából született gyermekei: Magda (tanár), Hedvig (gyógypedagógus), György (fizikus), Ágota (tanár), Tamás (kabarészerző).

A kalocsai Jezsuita gimnáziumban figyeltek fel nyelvtehetségére. Ott lett a rend tagja, Innsbruckban is tanult, majd betegsége miatt, pappá szentelése előtt kilépett a rendből. 1900-ban indult Nyitra vármegye levéltárosi pályázatán, de munkahelyi referenciáinak hiánya miatt nem rá esett a választás.[3]

1901-ben szerzett latin-történelem szakos tanári oklevelet, és doktorált, majd Nyitrán lett tanár. 1901-ben megírta Krassó-Szörény vármegye néprajzi viszonyai a mohácsi vész előtti időkben című művét.

1902-től pedig Lugoson tanár, a Krassó-Szörényvármegyei Múzeumiegylet és az Arany János Társaság választmányi tagja.

1905-ben Lugoson megírta a Krassó-Szörény vármegye története I. részét.

1906-ban a római Magyar Történelmi Intézetben végzett kutatásokat. 1909-ben Magyarországi monostorok gazdasási viszonyai a tatárjárás előtt címmel jelent meg műve. Később a Budapest VIII. kerületi gimnázium (akkor: bencések, ma: Fazekas Mihály gimnázium) tanára lett.

Beutazta Európát, Észak-Amerikát, Észak-Afrikát, járt Ázsiában is.

Az első világháború után román-magyar határmegállapító bizottság tagja. Tagja a Nippon társaságnak (Japán-magyar Baráti társaság)

1920-ban kirúgják a határmegállapító bizottságból, mert kompromisszumkereső magatartása nem felelt meg Dormándy Géza ezredesnek, a Romániával tárgyaló magyar delegáció vezetőjének. Ezután több művet fordított angolból (például Sárga Isten, Vörös Éva), Jávai teakirály címmel regényt is írt.

1930. április 24-én Budapesten, 56 évesen érte a halál.

Munkássága szerkesztés

  • Nagy Iván Családtörténeti-értesítő (1899), Zólyom vármegye levéltárában őrzött nemeslevelek
  • temesvári Történeti és Régészeti Értesítő (1903)
  • Néhány krassómegyei kamarai község úrbéri állapota a 18. századvégén (1906)
  • Az 1738. évi tör. háború, tekintettel Rákóczi Józsefre), Budapesti Hírlap (1906, 08), Pesti Hírlap (1914)
  • VIII. kerületi főgimnáziumi értesítő (1907 Az Amerikai Egyesült Államok iskolái)
  • Budapesti Hírlap (1907 58. szám A kivándorlás és a nemzetiségek)
  • OKTEK (1908 505. Néhány szó a latin tananyagról)
  • Magyar Középisk. (1908 69. Amerikai tudósok nyelvekről), szegedi Új Élet (1922)

Főbb művei szerkesztés

  • Krassó-Szörény vármegye néprajzi viszonyai a mohácsi vész előtti időkben. (Lugos, 1901)
  • A 11. és 12. századbeli magyar királyi oklevelek alkotó részeinek formulái. (Oklevéltani tanulmány Temesvár, 1903.)
  • Rogerius mester siralmas éneke a tatárjárásról. (Forráskritikai tanulmány Budapest, 1904, Századok)
  • Krassó-Szörény vármegye története (I. Lugos, 1905)
  • Magyarországi monostorok gazdasági viszonyai a tatárjárás előtt. (Kulturtörténeti tanulmány, 1909.)
  • A Bessenyeiek Zemplénben. (1916.)

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Turcsányi_Tihamér&oldid=26759505”