Turszun bég
Turszun bég (Bursa, 1426 után – c. 1491) hivatalnok és történetíró volt az Oszmán Birodalomban. Fő munkája II. Mehmed uralkodását mutatja be.
| Turszun bég | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1426 után Bursa |
| Elhunyt | 1491 körül Bursa |
| Ismeretes mint | történetíró |
| Nemzetiség | török |
| Pályafutása | |
| Szakterület | történettudomány |
| Jelentős munkái | Tarih-i Ebü’l-feth |
Élete szerkesztés
Turszun életéről keveset tudni, az adatok elsősorban könyvéből (Tarih-i Ebü’l-feth) származnak. Nevét Tur-ı Sina formában adta meg. Apjáról nem tudni, nagybátyját Csebe Ali bégnek nevezi, aki Bursa kormányzója volt. A fennmaradt iratok alapján családja valószínűleg fontos szerepet játszott 1380 és 1480 között a birodalomban.[1]
Születéséről nincsenek biztos adatok, feltehetően 1426 után látott napvilágot. Tanulmányait egy medreszében végezte. Könyve alapján a török mellett arabul és perzsául is tudott. Az államtanács titkára lett, valamint Anatóliában is betöltött több állami hivatalt. Írnokként vett részt Konstantinápoly eleste után a házak, földek, szőlőültetvények összeírásában. Nagy valószínűséggel jelen volt a Rumelihisarı vár építésénél (1452) és Konstantinápoly 1453-as elfoglalásánál is. Az általa írtak arra utalnak, hogy elkísérte II. Mehmedet 1456-os, a nándorfehérvári vereséggel véget érő hadjáratára is. Jelen volt Bajazid és Musztafa herceg körülmetélési ünnepségén Edirnében.[1]
1456-ban vagy 1457-ben Mahmud pasa, a nagyvezír szolgálatába állt, és részt vett az általa vezetett valamennyi hadjáratban 1468-ig, amikor a pasát menesztette a szultán. Turszun követte a pasát, aki kapudán pasa lett, így ott volt Negroponte 1470-es ostrománál. Miután a pasát II. Mehmed megölette, Turszun elkísérte a szultánt a Moldva elleni hadjáratra 1476 nyarán, majd Magyarországra a következő télen, 1478-ban pedig az albán hadjáratra.[1]
Turszun könyve bevezetőjében azt írja, hogy II. Mehmed halála után halálos bűnt követett el, de II. Bajazid szultán megkímélte az életét. Ibn Kemal szerint Turszun bűne az volt, hogy a trónért vetélkedő Bajazid és Dzsem herceg vetélkedésében az utóbbi mellé állt, és annak defterdára volt. Miután a szultán megbocsátott neki, őt szolgálta. Az utolsó hadjárat, amelyben részt vett, a Mamlúk Szultánság ellen irányult, könyve az 1488-as aga-csajiri csatával végződik. A hirtelen befejezés oka lehet, hogy Turszunt bebörtönözték. A csatában ugyanis többen megfutamodtak, egy 1599-es feljegyzés szerint köztük volt az anatóliai defterdár is. 1491 körül halhatott meg.[1]
Könyve szerkesztés
Fő műve, a Tarih-i Ebü’l-feth (szabad fordításban A Hódító élete) nem kronologikus történetírás, inkább dicshimnusz II. Mehmedhez, amelyet II. Bajazidnak ajánlott. Fontos forrás, mert szerzője a kor szinte összes fontosabb eseményének résztvevője volt.[1]
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- ↑ Kenan İnan: Kenan İnan. Tursun Beg. Historians of the Ottoman Empire (2011 október)