Tuxtla Gutiérrez

város Mexikóban

Tuxtla Gutiérrez nagyváros Mexikó délkeleti részén, Chiapas állam fővárosa. 2010-ben lakossága kb. 537 000 fő volt, de a 3 községből álló agglomeráció népessége a 684 000 főt is meghaladta.[2]

Tuxtla Gutiérrez
Tuxtla Gutiérrez címere
Tuxtla Gutiérrez címere
Tuxtla Gutiérrez zászlaja
Tuxtla Gutiérrez zászlaja
Becenév: La Capital del Sureste de México
Mottó: Al Pie del Cañón
Közigazgatás
Ország Mexikó
ÁllamChiapas
RégióCentro
KözségTuxtla Gutiérrez
Alapítás éve1560
Községi elnökSamuel Toledo
Irányítószám29000–29112
Körzethívószám961
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 578 830 fő (2020)[1]
Agglomeráció684 156 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság500–700 m
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 16° 45′ 11″, ny. h. 93° 06′ 56″16.753056°N 93.115556°WKoordináták: é. sz. 16° 45′ 11″, ny. h. 93° 06′ 56″16.753056°N 93.115556°W
Tuxtla Gutiérrez (Chiapas)
Tuxtla Gutiérrez
Tuxtla Gutiérrez
Pozíció Chiapas térképén
Tuxtla Gutiérrez honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Tuxtla Gutiérrez témájú médiaállományokat.

Tuxtla Gutiérrez a Mexikó déli részén fekvő Chiapas állam középpontjától kissé északnyugatra fekszik egy tengerszint felett kb. 500 méterrel fekvő völgyben. A környező hegyek magassága az 1300 m-t is meghaladja. A város közvetlen közelében húzódik a Grijalva folyó, mely keresztülfolyik a Sumidero-kanyonon is, a környék legnevezetesebb turistalátványosságán.[3] A városra nem jellemzőek a magas épületek, mindössze egy felhőkarcolója van, mely meghaladja a 100 m-es magasságot, a Torre Chiapas nevű irodaépület.

A város éghajlata igen forró, a nyár csapadékos, a tél pedig rendkívül száraz. Minden hónapban mértek már 37 °C feletti hőmérsékletet, de februártól júniusig 40 °C felettit is. Az átlagos havi hőmérsékletek 23–29 °C között változnak, a leghűvösebb hónap a január, a legmelegebb a május. Fagy még sohasem volt a városban, sőt, amióta mérik, még +7 °C-nál hidegebbet sem mértek soha. Az éves átlagos csapadékmennyiség 922 mm, melynek több mint 80%-a a júniustól szeptemberig tartó időszakban hull, decembertől februárig viszont mindössze 6–7 mm a három hónap összes csapadékának átlaga.

Tuxtla Gutiérrez éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)37,640,142,041,541,741,237,536,539,037,538,837,042,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)30,531,834,836,036,033,032,332,331,431,131,030,332,5
Átlaghőmérséklet (°C)23,024,026,428,128,827,126,426,426,025,424,623,325,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)15,516,218,020,221,621,220,420,420,519,718,216,219,0
Rekord min. hőmérséklet (°C)7,17,59,911,315,017,014,317,010,013,010,08,07,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)134148020916119219445173922
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


Közlekedés

szerkesztés

A városon nyugat–keleti irányban áthalad a 190-es főút, mely Oaxaca államot és Guatemalát köti össze, valamint két kiágazása is indul Tuxtla Gutiérrezből: északra (Chicoasén irányába) és délkelere. Szintén szövetségi főút vezet a szomszédos Tabasco állam fővárosába, Villahermosába is: a 195-ös.[5] A települést vasútvonal nem érinti.[6]

Tuxtla Gutiérrez légiközlekedését az Ángel Albino Corzo nemzetközi repülőtér biztosítja, mely a várostól délre fekszik, mintegy 25 km távolsában.[7]

Népesség

szerkesztés

Ahogy egész Mexikóban, Tuxtla Gutiérrez szűken vett városában is és az agglomerációban is folyamatosan növekszik a népesség. Ezeket a változásokat szemlélteti az alábbi táblázat:[2]

Év Lakosság (Tuxtla Gutiérrez város) Lakosság (Tuxtla Gutiérrez-i agglomeráció)
1990 289 626 362 921
1995 378 079 471 261
2000 424 579 523 482
2005 490 455 610 714
2010 537 102 684 156

Története

szerkesztés

A területen először a szoke indiánok telepedtek meg, akik Coyatoc néven alapítottak itt települést (jelentése: nyulak helye). 1486 és 1505 között az aztékok elpusztították Coyatocot és új településüknek a Tochtlán nevet adták (ez ugyanazt jelenti, mint a Coyatoc), a spanyolok később ebből a névből alakították ki a mai Tuxtla szót. Az ide érkező domonkos-rendi szerzetesek 1560-ban alapították meg hivatalosan a San Marcos Evangelista Tuchtla nevű kis falut, melyet a mai város közvetlen ősének tekinthetünk. Egy 1611-es adat szerint már 900 lakosa volt, 1762-ben pedig 2403.

1768-ban jött létre az Alcaldía mayor státuszú helyi önkormányzat, ennek első vezetője Juan de Oliver volt. 1776-ban már 3698 lakója volt, ám ez a szám két év alatt visszaesett 2841-re. 1786-ban a Soconusco kormányzata, valamint Tuxtla és Ciudad Real de Chiapa vezetőségének egyesítésével létrejött az úgynevezett Ciudad Real de Chiapa-i Felügyelőség (Intendencia), melyen belül Tuxtla irányítása alá 33 település tartozott. 1813-ban a település már Villa rangra emelkedett, lakossága ekkor 5000 fő körüli volt.

Mexikó függetlenségének 1821-es kikiáltása után a város szülötte, Joaquín Miguel Gutiérrez társaival együtt megalkotta a Plan de Chiapa Libre című tervet, melynek értelmében a mai Chiapas állam önállóvá vált, 1824-ben azonban tagállamként csatlakozott Mexikóhoz annak ellenére, hogy egy helyi népszavazáson a város lakói a Guatemalához való csatlakozás mellett döntöttek. (A népszavazás eredményével ellentétes döntés miatt szeptember 16-án tüntetést is tartottak.)

1827-ben jelent meg az állam első folyóirata, a Campana Chiapaneca, Gutiérrez szerkesztésében, aki a következő évben az állam második kormányzójává is vált. 1829-ben Tuxtlát Ciudad rangra emelték. 1837-ben ugyan az önálló állam megszűnt, de Tuxtla központi szerepét megőrizte: innentől fogva a Distrito del Oeste körzet székhelye volt. Az 1838-ban elhunyt Joaquín Gutiérrez tiszteletére 1848-ban a város felvette a Tuxtla Gutiérrez nevet, 3 év múlva pedig egy emlékművet is létesítettek az ő emlékére.

 
A város térképe 1892-ből

1891-ben a rendőrfőnökség épületében kezdte meg működését a város első órája, 1902-ben pedig leányiskola alakult meg Franciaországból érkező apácák vezetésével. 1910-ben nyílt meg az állami könyvtár.

A forradalom idején 1911-ben alakult meg az Hijos de Tuxtla nevű ezred, majd a következő évben a város védelme során a támadók meggyilkolták Julio Miramontes kapitányt. 1914-ben Jesús Agustín Castro győzedelmes bevonulásával vette kezdetét a carranzista felkelés a városban. 1915-ben alakult át a közigazgatás úgy, hogy létrejöttek a mai községek, köztük Tuxtla is, melynek első elnöke Noé Vázquez Rincón lett. 1915-ben a forradalmat ellenző mapachisták felgyújtották még a kormányzati palotát is, és csak három év múlva sikerült őket kiverni a városból, amikor is Salvador Alvarado mintegy 2500 katonája élén bevonult Tuxtla Gutiérrezbe.

A forradalom után békés fejlődésnek indult a város: 1924-ben már egy repülőgép is leszállt itt, igaz, csak véletlenül. 1926-ban avatták fel a város első közparkját, melyet Október 12. parknak neveztek el. 1927-ben azután ismét erőszakos jelenetek játszódtak le a településen: az Álvaro Obregón újraválasztását ellenző Luis Vidal képviselőt és Ricardo Alfonso Paniagua kormányzót agyonlőtték. 1934-ben pedig vallásellenes zavargások törtek ki a városban, melynek során templomokat zártak be és szenteket ábrázoló műtárgyakat égettek el. Néhány évtized alatt azonban a keresztényellenes hangulat jócskán megváltozott: 1965-ben még püspökség is létrejött Tuxtla Gutiérrez központtal (1990-ben még II. János Pál pápa is ellátogatott ide).

A következő időszakban a kultúra is fejlődött: 1982-ben avatták fel az Emilio O. Rabasáról elnevezett városi színházat, 2000-ben pedig a Jaime Sabines állami kulturális központot.[8]

Turizmus, látnivalók

szerkesztés
 
A Sumidero-kanyon

Tuxtla Gutiérrezt sok turista keresi fel, de elsősorban nem maga a város, hanem a közeli Sumidero-kanyon vonzza őket.[9]

A városban is találhatóak látnivalók, közülük elsősorban a Miguel Álvarez del Toro állatkert emelkedik ki, ahol endemikus fajokat gyűjtöttek össze, és mely az egyik legjelentősebb állatkert egész Latin-Amerikában. A Museo Regional de Antropología 1982-re felépült épülete Chiapas prehispán kultúrái mellett bemutatja a vidék teljes történelmét, egészen napjainkig. A Casa de las Artesaníasban, vagyis a Kézművességek Házában kiállítások (köztük egy néprajzi múzeum) tekinthetők meg, és persze vásárolni is lehet a helyi kézművesek jellegzetes termékeiből.

Fontos műemléke a városnak a Szent Márk-székesegyház, mely eredetileg a 16. században épült, de később jelentősen átalakították. Nevezetes még a Parque Jardín de la Marimba nevű park, ahol időnként a környék jellegzetes hangszerén, a marimbán játszó művészek előadásait hallgathatják meg az ide látogatók.[8]

A város egyik jelképe a településtől délre emelkedő hegyen, Copoya határában található óriási műalkotás, a keresztre feszített Jézust ábrázoló Chiapasi Krisztus.

A város legkedveltebb sportja a labdarúgás. 2002-ben itt alapították meg a Jaguares de Chiapas csapatát, mely azonnal az első osztályban kezdte meg szereplését. 2013-ban a Jaguares hivatalosan megszűnt, de azonnal megalakult helyette a Chiapas FC, azonos színekkel és jelvénnyel, továbbra is az első osztályú bajnokságban játszva.[10][11] Stadionjuk a közel 30 000 férőhelyes Estadio Víctor Manuel Reyna.[12]

Tuxtla Gutiérreztől néhány km-re nyugatra építették fel az Autódromo Chiapas nevű NASCAR-pályát, azonban az évek múltával a pálya balesetveszélyessé vált, így 2011 óta nem rendeznek benne versenyeket.[13][14]

  1. Instituto Nacional de Estadística y Geografía
  2. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  3. INEGI – Tuxtla Gutiérrez község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 28.)
  4. SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2010. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 21.)
  5. Dirección General de Servicios Técnico adatbázisa – Chiapas (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. június 24.)[halott link]
  6. Mexikó vasúti térképe (spanyol nyelven). [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 24.)
  7. A repülőtér az aeropuertosdelmundo.com.ar-en (spanyol nyelven). [2013. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 24.)
  8. a b E-Local kormányzati oldal – Tuxtla Gutiérrez község (spanyol nyelven). [2013. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 24.)
  9. A kanyon Chiapas kormányzati oldalán (spanyol nyelven). [2013. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. július 17.)
  10. Salinas vende a los Jaguares de Chiapas (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 24.)
  11. Directiva de Chiapas FC confirma que ya son Jaguares (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 24.)
  12. Para el Apertura 2014 el Estadio Zoque de Chiapas mostrará nueva cara (spanyol nyelven). ESPN, 2014. július 22. [2014. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 22.)
  13. Nascar cancela fecha en Chiapas y regresará a San Luis Potosí (spanyol nyelven). [2015. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 24.)
  14. Nascar 2013-as versenynaptár (spanyol nyelven). [2013. június 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 24.)