Cancún

város Mexikóban
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 3.

Cancún város Mexikóban, a Yucatán-félszigeten, az Atlanti-óceán partján, Quintana Roo szövetségi állam északkeleti csücskében.

Cancún
Szállodasora az óceán partján
Szállodasora az óceán partján
Cancún címere
Cancún címere
Közigazgatás
Ország Mexikó
ÁllamQuintana Roo
KözségBenito Juárez
Alapítás éve1970
Községi elnökJulián Ricalde Magaña
Irányítószám77500-77530
Körzethívószám998
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 888 797 fő (2020)[1]
Agglomeráció661 176 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság0-10 m
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 21° 09′ 41″, ny. h. 86° 49′ 29″21.161416°N 86.824811°WKoordináták: é. sz. 21° 09′ 41″, ny. h. 86° 49′ 29″21.161416°N 86.824811°W
Cancún (Quintana Roo)
Cancún
Cancún
Pozíció Quintana Roo térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Cancún témájú médiaállományokat.

Cancún a Riviera Maya névre hallgató turistaövezet központja, 2010-ben körülbelül 630 ezer lakosa volt.[2] A város mára turistacélpontként már világszerte ismert.

Etimológia

szerkesztés

Can Cún az ottani maják nyelvén azt jelent, hogy „kígyófészek” (mások szerint a név eredete viszont aranyedény).

Cancún a Yucatán-félsziget északkeleti részén, csaknem teljesen sík területen az óceán észak–déli irányban húzódó partján fekszik, vízfolyásai nincsenek. A városkörnyéki partvidékeket többnyire mangroveerdők borítják, a szárazföld belsejében a vadon a jellemző, a terület mezőgazdasági hasznosításra nem alkalmas.[3]

A város éghajlata igen forró és viszonylag csapadékos. Minden hónapban mértek már legalább 33 °C-os hőséget, a rekord meghaladta a 41 °C-ot is. Az átlagos hőmérsékletek a januári 24,1 °C és az augusztusi 29,7 °C között váltakoznak. Nemhogy fagy nem fordul elő, de még a 10 °C alatti hőmérsékletek is igen ritkák, sőt, a nyári hónapokban 20 °C alá sem csökken a hőmérséklet. Az évi átlagosan 1300 mm csapadék időbeli eloszlására jellemző, hogy ősszel több, tavasszal kevesebb eső hull.

Cancún éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)33,038,039,038,039,039,039,041,538,538,037,033,541,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)28,329,430,732,233,533,734,334,833,731,629,828,631,7
Átlaghőmérséklet (°C)24,124,825,827,428,729,229,529,729,027,525,924,527,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)19,820,321,022,623,924,724,824,624,323,321,920,522,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)13,012,09,514,018,020,521,020,019,015,012,012,09,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)105504441871387888182272130861300
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[4]


Népesség

szerkesztés

A település népessége a közelmúltban rendkívül gyorsan növekedett:[2]

Év Lakosság
1990 167 730
1995 297 183
2000 397 191
2005 526 701
2010 628 306


Újabb kori története

szerkesztés

Cancún a 20. század ötvenes évekig ismeretlen, a civilizációtól érintetlen karib-tengeri oázis volt alig néhány halászfaluval és a maják ősi romjaival. A mexikói kormány 1969-ben támogatta a nemzetközi turisztikai nagybefektetők megtelepedését és nekilátott a várost szisztematikusan Acapulco ellensúlyaként kiépíteni, hogy a turizmusipar az ország délkeleti részén is beinduljon.

Cancún területrendezési terve Agustín Landa Verdugótól származott. Az ottani földrajzi adottságok mellett szinte ajánlkozott a floridai Miami Beachhez hasonló fejlesztés. Épült egy gát, ami egy keskeny földnyelvként köti össze Cancúnt a szárazfölddel. A Cancúni nemzetközi repülőtér (IATA-Code: CUN) a város délnyugati részén található. Cancún a korai 70-es években kezdett el lendületesen növekedni. A szárazföldön szigorúan geometrikus rendszerben épült ki az utcahálózat, ahol a turizmusban dolgozók laknak, míg a mesterséges földnyelven újabb és újabb szállodák épültek. Más mexikói városoktól éltérően ezért Cancúnban sem központi piactér, sem régi katedrális, esetleg templom, vagy egyéb történelmi építmény nincs.

A kereken 20 kilométer hosszú közvetlen tengerparti Zona Hotelera területén mindenféle kategóriájú és méretű szálloda megtalálható. A szállodasoron bevásárlási, szabadidős ill. különféle kikapcsolódási lehetőségeket lehet találni. Velencére emlékeztető központ például a La Isla. A turistaközönség elsősorban az Egyesült Államokból és Kanadából érkezik, az európai vendégek kicsi de stabil csoportja mellett. Cancún a földközi-tengeri buliközpontok Mallorca és Ibiza amerikai megfelelőjének tekinthető.

2003-ban rendezték meg az Kereskedelmi Világszervezet 5. miniszterkonferenciáját, 2004-ben Cancún volt a 73. IKPO-Interpol főgyűlésének a vendégadója. 2010. november 29-től december 10-ig itt került megrendezésre az Egyesült Nemzetek 16. klímakonferenciája.

Bánsági testvérvárosa Temesvár.

A legismertebb cancúni labdarúgócsapat a CF Atlante volt, amely 2007-ben költözött ide Mexikóvárosból, bajnoki címet is szerzett, de 2020-ban visszatért a fővárosba. Helyét egy új klub, a Cancún FC vette át.[5]

  1. Censo de Población y Vivienda 2020. Instituto Nacional de Estadística y Geografía
  2. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 23.)
  3. INEGI – Benito Juárez község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 18.)
  4. SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2015. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. május 18.)
  5. Atlante, Chiapas y Zacatepec se mudan para jugar la Liga de Expansión (spanyol nyelven). MedioTiempo, 2020. június 26. (Hozzáférés: 2020. június 28.)

Angelika Heider: Mexiko. 2000 München. ISBN 978-3-493-60393-4

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Cancún témájú médiaállományokat.