Wikipédia

Uher Ödön (filmrendező)

(1892-1989) magyar filmrendező, operatőr, feltaláló, vállalkozó
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 19.
Ez a szócikk a filmrendezőről, operatőrről és feltalálóról szól. Hasonló címmel lásd még: Uher Ödön (fényképész).

Ifjabb Uher Ödön (Nagykanizsa, 1892. augusztus 30. – Cap d'Antibes, 1989. március 17.) magyar filmrendező, operatőr, feltaláló, vállalkozó. Németországban Edmund Uher néven ismert. Id. Uher Ödön fényképész, filmgyáros fia.

Uher Ödön
Született1892. augusztus 30.
Nagykanizsa
Elhunyt1989. március 17. (96 évesen)
Cap d'Antibes
Állampolgárságamagyar
SzüleiUher Ödön
Foglalkozásafilmrendező,
operatőr,
forgatókönyvíró,
feltaláló
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

szerkesztés

Tanulóévei

szerkesztés

Édesapja idősebb Uher Ödön fényképész, filmgyáros. Budapesten járt gimnáziumba, Déván érettségizett. Élénken érdeklődött a technika és a tudomány iránt, tizennyolc éves korára befejezte egy kettős üzemanyagú robbanómotor tervét.[1]

1916-ban, filmgyári igazgató korában megnősült, felesége az akkor már néhai Mátray Betegh Béla Ida nevű leánya volt.[2][3]

Filmes pályafutása

szerkesztés
„

Uher Ödön a nagy elképzelések, a nüanszírozások embere. Csak rendezői lélekjelenlétének és bámulatraméltó készségeinek köszönhető, hogy oly könnyedén tudott keresztülröppenni az elébe tornyosított sujet-ken. Nagyszerű érzékkel, stíluskereséssel és vasakarattal képes volt oly tulajdonságok kifejtésére, amelyektől a jövőben is haladásteljes produkciókat várhatunk.

”
– Falk Richárd: Magyar rendezők (1920)[4]

Apja műtermében elsajátította a fényképészeti és filmszakmai alapismereteket. Később ugyanitt művészeti vezetőként, operatőrként, főrendezőként dolgozott, majd – egészen kivándorlásáig – saját vállalkozását működtette. Kidolgozott egy eljárást a filmszalag előhívási folyamatának egyszerűsítésére. 1915-től haditudósító volt a világháborúban. Szorgalmazta az Uher és a Kino-Riport összefogását, hogy együtt készítsenek filmet IV. Károly és Zita királyné koronázásáról. Az eseményt filmező hét operatőr egyike volt.[5]

Célja volt, hogy a „cirkuszi bohóságoktól megcsömörlött” közönség számára a „szellemi igényeket kielégítőbb” alkotásokat hozzon létre.[6] Mint az Gellért Lajos színész, rendező, forgatókönyvíró Nyitott szemmel című visszaemlékezésében olvasható, Uher mindig törekedett a tökéletességre, a lehető legjobb beállítások megtalálására, és naponta legfeljebb három-négy jelenetet forgatott le. A hazugság díszleteit műterem helyett a Ráday utca kedvezőbb megvilágítású üres üzlethelyiségeiben állíttatta fel. Igényessége és az általa készített filmek művészi hatása miatt a pesti közönség a „magyar Abel Gance”-nak nevezte.[7]

Az ő rendezésében, Hevesi Sándor forgatókönyvéből, a sztárszínész Beregi Oszkár és a pályakezdő Megyery Sári közreműködésével készült el az első magyar Jókai-megfilmesítés, az 1916-os Mire megvénülünk. (Németországban már korábban feldolgozták A szegény gazdagokat.) A film mind a közönség, mind a kritikusok körében nagy sikert aratott. Eredetileg 3000 méteres kópiájának nagyjából felét őrzi ma a Filmarchívum.[8]

Filmakadémiát alapított, amelynek tantervét Gellért Lajos állította össze. Uher géptechikát, Márkus László dramaturgiát és jelmeztant, Fenyő Emil színészmesterséget, Gellért mozgáskultúrát, Imre öccse, a stockholmi olimpia ezüstérmese szertornát oktatott.

Utolsó rendezése a Gellért Lajos főszereplésével készült O'Hara volt. Ennek elkészülte után az Uher Filmgyár felhagyott a filmkészítéssel.[9]

Külföldi karrierje

szerkesztés

Az 1920-as évek elején Svájcba, majd Németországba emigrált,[1] ahol a nyomdaipar számára végzett fejlesztéseket. 1930-ban szabadalmaztatta a világhírűvé vált Uhertype fényszedő gépet. Egy 1956-os értékelés szerint „a mai feltalálók sikerét megelőző ötven év munkájából ő járult hozzá legtöbbel a fényszedés megvalósításához.”[10] A gép gyártását saját müncheni cége végezte a MAN, valamint – később – a Messerschmitt és a BMW anyagi támogatásával. A neves tipográfus, Jan Tschichold tizenkét betűtípust tervezett a géphez.

A világháború éveiben Uher repülési vállalkozást indított. 1944-ben hatezer alkalmazottat foglalkoztatott. Később Uher Werke néven új céget alapított, amely már nem szedőgépeket, hanem elsősorban magnetofonokat gyártott. 1970-ben fia, Alfons Uher javára lemondott a cégvezetésről. Számos találmányának leírása megtalálható a PIPACS adatbázisban.

Filmjei

szerkesztés
  1. O’Hara (téves címváltozatok: Óhaza, Az óhaza[11]) (1920)
  2. Egy kalandor naplója (1920)
  3. Júdás fiai (1920)
  4. Éj és virradat (1919)
  5. A bánya titka (1918)
  6. A hazugság (1918)
  7. Az ingovány (1918)
  8. Szamárbőr (1918)
  9. Mire megvénülünk (1916)
  10. A végzetes nyakék (1913)
  11. Márta (1913)
  12. Nővérek (1912)

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Magyar filmlexikon II. (O–Z). Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. 1125. o. ISBN 963-7147-47-0
  2. ↑ Pesti Hírlap, 1916. december 21. 354. szám, 11. oldal
  3. ↑ Gyászjelentése 1979. - OSZK Gyászjelentések
  4. ↑ In A magyar film olvasókönyve (1908–1943). Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Kőháti Zsolt. Magyar Nemzeti Filmarchívum, Budapest, 2001. 268. o.
  5. ↑ Magyar filmlexikon II. (O–Z). Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. 1125., 1237. o. ISBN 963-7147-47-0
  6. ↑ Megyery Sári: Én is voltam jávorfácska... Magvető, Budapest, 1979. 212. o.
  7. ↑ Gellért Lajos: Nyitott szemmel. Bibliotheca, Budapest, 1958. 129–131. o.
  8. ↑ Balogh Gyöngyi: Az első magyar Jókai-film restaurálása
  9. ↑ 25 éves a mozi Archiválva 2010. július 4-i dátummal a Wayback Machine-ben és Gellért Lajos: Nyitott szemmel. Bibliotheca, Budapest, 1958. 132–133. o.
  10. ↑ Tombor Tibor: Fényszedési eljárások. In Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1959. Budapest, 1961. 117. o.
  11. ↑ Az Óhaza cím téves, az O’Hara elírása egy korabeli filmes újságban, amelyet Nemeskürty István a maga filmtörténeti munkájában Az óhazára „javított” tovább. Forrás: Fejős Pál magyarországi filmjei.

Források

szerkesztés
  • 25 éves a mozi
  • Balogh Gyöngyi: Az első magyar Jókai-film restaurálása
  • Gellért Lajos: Nyitott szemmel. Bibliotheca, Budapest, 1958.
  • Lexikon des gesamten Buchwesens, Uhertype szócikk
  • Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Némafilmgyártás 1896–1931. Palatinus, Budapest, 2003.
  • A magyar film olvasókönyve (1908–1943). Szöveggyűjtemény. Vál. és szerk.: Kőháti Zsolt. Magyar Nemzeti Filmarchívum, Budapest, 2001.
  • Magyar filmlexikon II. (O–Z). Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. 1125., 1237. o. ISBN 963-7147-47-0
  • Megyery Sári: Én is voltam jávorfácska... Magvető, Budapest, 1979.
  • Münch, Roger: Die Anfänge der modernen Fotosatztechnik: Die Uhertype. (A Gutenberg Jahrbuch-ból, 1997, 72. évfolyam. Mainz, 1997. ISBN 3-7755-1997-1.)
  • Tombor Tibor: Fényszedési eljárások. In Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve 1959. Budapest, 1961. 117–127. o.
  • Wallis, L. W.: A Concise Chronology of Typesetting Developments 1886–1986. Wynkyn de Worde Society, London, 1988.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Uher_Ödön_(filmrendező)&oldid=26806306”