A BMW (Bayerische Motoren Werke AG, azaz Bajor Motorgyár Rt.) egy német autó-, motorkerékpár- és motorgyártó vállalat. Székhelye Bajorországban, Münchenben található. A BMW Csoport a BMW-ből, a Miniből és a Rolls-Royce-ból áll.

Bayerische Motoren Werke AG
BMW logo (gray).svg
2014 BMW.JPG
Hivatalos név Bayerische Motoren Werke AG
Jelmondat Freude am Fahren ~ A vezetés élménye
Típus Részvénytársaság
(ISIN: DE0005190003)
Alapítva 1916. március 7-én Bajor Repülőgépgyárként
Névadó Bajorország
Székhely  Németország, München
Vezetők Harald Krüger (2019. augusztus 19-től Oliver Zipse)
Alapító
Iparág járműipar
Tulajdonos
  • Stefan Quandt[1]
  • Susanne Klatten[1]
  • BlackRock[1]
Forma Aktiengesellschaft
Termékek autók és motorkerékpárok
Árbevétel 50,68 milliárd euró (2009)
Alkalmazottak száma 106 575
Leányvállalatai MINI, Rolls-Royce
Tőzsde

Bayerische Motoren Werke AG (Németország)
Bayerische Motoren Werke AG
Bayerische Motoren Werke AG
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 10′ 39″, k. h. 11° 33′ 37″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 39″, k. h. 11° 33′ 37″
A Bayerische Motoren Werke AG weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bayerische Motoren Werke AG témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

BMW logóSzerkesztés

A cég először repülőgép-motorokat gyártott, a kék rész az eget, a fehér pedig a propellert ábrázolja. Emellett a független Bajorország kék-fehér zászlaja előtt tisztelegnek.

TörténeteSzerkesztés

A kezdetekSzerkesztés

 
R 32-es, az első motorkerékpár

A BMW elődje az 1913-ban Karl Rapp által megalapított Rapp Motorenwerke GmbH volt. Először 1917 júliusában változtatták nevüket BMW GmbH-ra (kft.), majd egy évvel később a részvénytársasági formára váltva, BMW AG-ra. Az első üzletvezető 1942-ig Franz Josef Popp volt. A fiatal cégben Max Friz, a törekvő mérnök hamar nevet szerzett magának: 1917-ben repülőgépek számára fejlesztett olyan motort, melynek révén a magasban tapasztalt teljesítményveszteség csökkent. Ez a konstrukció annyira jól vizsgázott, hogy a porosz katonai igazgatás 2000 db-ot rendelt belőle. 1919. június 17-én egy BMW Illával elérték a 9760 méteres magassági világrekordot, de az első világháború végével és a versailles-i békeszerződés aláírásával mintha a cég vége is elérkezett volna: utóbbi ugyanis öt évre megtiltotta, hogy a BMW egyetlen akkori termékét, a repülőgépmotorokat Németország területén gyártsák. 1922-ben a főrészvényes, Camillo Castiglioni elhagyta a céget, és magával vitte a BMW név jogait. A Bajor Repülőgépgyárhoz ment (Bayerische Flugzeugwerke, BFW).

Ez a Nikolaus August Otto, az Otto-motor feltalálója fiának, Gustav Ottónak 1916. március 7-én bejegyzett Gustav Otto Repülőgépgyárából jött létre. E dátumot szokás a hivatalos céges történetírásban az alapítás időpontjaként megadni. Castiglioni váltásával lett a BFW-ből BMW. Az eddig BMW-nek hívott vállalatból lett a Südbremse, amit ma Knorr Bremse-ként ismerünk.

Egy évvel a névváltoztatás után, 1923-ban Max Friz és Martin Stolle kifejlesztette az első motorkerékpárt, az R32-t, ezzel elkezdve egy új termelési ágazatot, a motorkerékpárok gyártását. Friznek a modell kifejlesztéséhez mindössze öt hétre volt szüksége. A mai napig megőrizték alapelvét: a boxermotort és ennek a váltóval közös egységbe szervezését.

1924-től megint gyártottak repülőgépmotorokat.

Az autógyártás beindulása EisenachbanSzerkesztés

1928-ban a BMW átvette az Eisenach Járműgyár RT.-t (Fahrzeugfabrik Eisenach AG), a Dixi kisautó előállítóját és ezzel autógyártóvá vált. 1929. március 22-étől kezdte a BMW első szériaautóját gyártani a türingiai Eisenachban. A modellt 3/15 PS-nek, ill. DA2-nek hívták és a brit Austin Seven licence volt. Berlinben szerelték össze az autót egy Ambi Budd-tól szállított karosszériával, mely a szintén Austin-engedéllyel készülő Rosengartra hasonlított. 1932-ben következett az első „igazi” BMW AM1 néven (Automobilkonstruktion München Nr. 1), ez volt az első saját BMW konstrukció, mely a Dixivel szemben nagyobbnak és technikailag fejlettebbnek hatott. Az első teljesen új konstrukció az 1933-ban bemutatott 303-as volt 1,2 literes hathengeres motorral, Fritz Fiedler (18991972) munkája. Az 1933-tól újra jelentőssé váló repülőgépmotorgyártás mellett az autó- és motorkerékpárágazat szinte mellékessé vált. Eisenach-ban is új gyárat avattak repülőgépmotorok számára. Ennek ellenére sikerült a cégnek néhány komoly modellt összehoznia: a 326-ost (1935), a 327-est (1937) és az 1936-ban bemutatott 328-as roadstert. Különösen a 328-as volt meggyőző, konstrukciója mellett számos autóverseny, például az 1940-es Mille Miglia megnyerésével. Ez a modell alapozta meg a BMW napjainkig tartó hírnevét mint sportos autók gyártója. A briteknek annyira tetszett az autó, hogy engedéllyel Frazer-Nash néven utángyártották. Ez a cég már 1934 óta használt importált BMW motorokat.

A második világháború alattSzerkesztés

A háború kitörése után a BMW teljesen a repülőgépmotorok gyártására koncentrált. Az egyik legfontosabb a többek között a Focke-Wulf Fw 190-be épített 2000 lóerős 801-es motor volt. Ezenkívül a BMW gyártott a Wehrmacht számára oldalkocsis motorokat, továbbá 1937 és 1942 között a 325-ös autómodellt. A hadsereg céljaira a Stoewer és a Hanomag cégekkel közösen könnyű személygépkocsikat (LEPKW, Leichter Einheits-PKW) állítottak elő.
A BMW a repülőgépmotorok gyártásához alkalmazott kényszermunkásokat, akiket az allachi külső táborban és a dachaui koncentrációs táborban helyeztek el.

A háború utánSzerkesztés

 
BMW Isetta

1945-ben a müncheni törzsgyár majdnem teljesen megsemmisült, az Eisenachi üzem a Szovjetunió érdekövezetébe került. Mivel az utóbbi telephely birtokában volt minden szükséges termelőeszköznek, ezért a háború előtti típusokat azonnal tudták kínálni. A müncheni BMW nem akarta elfogadni, hogy úgy gyártsanak autókat a nevén, hogy a folyamatra nincs befolyása. Ezért 1951-ben a cég bírósági úton megtiltotta az eisenachiaknak a névhasználatot. Ezután a keletnémet járműveket EMW néven kínálták, majd a gyárat 1952-ben Állami Üzemmé (Volkseigenen Betrieb, VEB) nyilvánították.

Münchenben eddig még nem gyártottak autókat, a BMW motorkerékpárok, konyhai edények és fékek gyártásával maradt fenn. Az első háború utáni modellt, az 501-es luxusautót elsősorban hathengeres, majd V8-as motorokkal gyártották. Az autó előállítása annyira költséges volt, hogy a cég minden eladott példányon négyezer márkát vesztett. További probléma volt az ötvenes évek közepétől erősen csökkenő motorkerékpárpiac. Még az 1955-ben az olasz ISO-konszern engedélyével gyártásba vett Isetta sem tudta a gyorsan erősödő pénzügyi válságot megakadályozni. A Der Spiegel 1959-ben azt írta, hogy a termelésben lévő 501-essel és az Isettával a vállalat bankigazgatóknak és napidíjasoknak készít autókat. A modellprogramból hiányoztak a középosztály számára készített autók.

Válság, az önállóság elvesztésének veszélyeSzerkesztés

Miután az 1958-as és 1959-es üzleti évben a cég komoly veszteségeket könyvelt el, 1959. december 9-én következett a drámai vezetőségi ülés. A Deutsche Bank által kinevezett igazgatóság és felügyelőbizottság előterjesztett egy ajánlatot, mely szerint a BMW-t eladják a Daimler-Benz Részvénytársaságnak a kisrészvényesek kielégítése mellett. Úgy tűnt, hogy a BMW sorsa megpecsételődött, mert a Deutsche Bank a részvénytőke felét képviselte. Ekkor a személyi állományból, az üzemi tanácsokból, autókereskedőkből és kisrészvényesekből kialakuló szövetség elutasította az ajánlatot, hogy a darmstadti részvényesek, Erich Nold szénkereskedő és Dr. Friedrich Mathern frankfurti ügyvéd segítségével a társaság mérlegét megvizsgáltathassák. Ehhez elég volt a szavazatok 10%-a is. A mérleg ekkor valóban hibásnak bizonyult, hiszen az új 700-as modell fejlesztési költségeit éven belül szabálytalanul leírták. Így a cég elkerülte a felvásárlást.

Talpraállás, a Glas cég átvételeSzerkesztés

 
A BMW személyautóinak stílusjegye, a hűtőrácson található két „vese”

A BMW független maradt, de még mindig hiányzott a keresett középosztályú modell, melynek kifejlesztésére nem volt pénz. Ekkor jelent meg a cégnél a Bad Homburg-i iparos, Herbert Quandt. Kész volt arra, hogy egy tőkekivonást követő tőkeemelés során a ki nem osztott részvényeket átvegye. Ez történt, a Quandt-csoport tőkerészesedése 60%-ra nőtt, és a bankok elvesztették a befolyásukat a BMW-ben. Így, továbbá az allachi turbinaüzem eladása révén a vállalat elegendő pénzhez jutott a hiányzó típus kifejlesztéséhez. Az autónak nagy teljesítményű limuzinnak kellett lennie, mert a 60-as években a Borgward konkurenciája által keletkezett egy piaci rés. Utóbbi ugyanis Isabella modelljével egy bevált kocsit tudott kínálni ebben a kategóriában.

1962-ben mutatták be az 1500-ast, mely kezdeti nehézségek után az 1800-as és 2000-es változatokkal együtt nagy siker lett, melyet a túrakocsiversenyeken elért győzelmei csak fokoztak. A cég helyzete az 1966-ban bemutatott 02-es szériával (1602, 1802, 2002) szilárdult meg. 1967-ben átvették a dingolfingi Hans Glas GmbH-t, és saját termelési központtá fejlesztették. A Glas termelési programjából néhány modellt még egy ideig továbbra is gyártottak BMW-Glas márkanéven és BMW logóval. Ezek kifutásával a Glas név eltűnt. Az 1968-ban bemutatott BMW E3 2500, később 2800, 3,0 SI nyugodt járása és menettulajdonságai miatt a szakmai közönség egyik kedvence volt.

A Kuenheim-éraSzerkesztés

1970-től 1993-ig Eberhard von Kuenheim volt az igazgatóság elnöke. Ebben az időszakban a forgalom a 18-szorosára nőtt, az autógyártás a négyszeresére, a motorkerékpárgyártás a háromszorosára, az alkalmazottak száma 23000-ről 71000-re. Új telephelyek létesültek Németországban (Regensburg, Spandau), Ausztriában, Dél-Afrikában és az Egyesült Államokban.
1973-ban kezdték építeni a müncheni olimpiai falu közelében a „Négy Hengert”, az új üzletvezetési központot. 1985-ben nyílt meg a Kutatási és Fejlesztési Központ, a FIZ, a BMW „gondolatgyára” hatezer munkahellyel.

Kudarc a RoverrelSzerkesztés

A 90-es évek elején a BMW azt hitte, csak nagy gyártóként lesz képes fennmaradni a világpiacon. Azért vette át 1994-ben a brit Rover Csoportot (Rover, MG, Mini, Land Rover), hogy ne kelljen új alvázat kifejlesztenie elsőkerékhajtású modellek számára és hogy gyorsan növelni tudja kapacitását. Ez a hibás döntés komoly következményekkel járt, a BMW összesen kilenc milliárd márkát vesztett, Bernd Pischetsrieder akkori igazgatósági elnök és Wolfgang Reitzle technikai igazgató pedig lemondott.

A kapcsolat a Roverrel kezdettől nem volt súrlódásmentes. A még a Hondával közös vállalat által kifejlesztett termékek elöregedtek és a piacon elvesztették vonzerejüket. A kidolgozás minősége is kívánnivalókat hagyott maga után. A kissé ódivatú vonalvezetés és a Rover hiányzó imázsa következtében az eladási célokat sosem érték el. Ehhez jött még a házon belüli verseny, az 1999-ben a BMW által bevezetett X modellek (akkor még csak az X5) konkurenciát jelentettek a Land Rover számára. Mivel 1994 és 2000 között az angol font harminc százalékkal felértékelődött a német márkával szemben, a Rover veszteségei erősen megnőttek.

Ezen okokból a BMW 2000. március 16-án behúzta a vészféket és befejezte a Rover projektet. Az MG-t szimbolikus öt fontért adták el egy brit befektetői csoportnak. Mivel az új Range Rover fejlesztése már befejeződött, a Land Rover már lényegesen több pénzért lett a Fordé. A BMW Csoport csak a Mini névhez kapcsolódó jogokat tartotta meg.

Rolls-RoyceSzerkesztés

2002-ben a BMW megszerezte a Rolls-Royce védjegy jogosultságát a Rolls-Royce plc-től.2003-ban piacra dobták az ekkorra már kifejlesztett Phantom luxuslimuzint, a gyártásnak külön telephelyet hoztak létre Goodwoodban, Angliában. Az eredeti gyár Crewe-ban a Volkswagen cég tulajdonában maradt korábbi testvérmárka Bentley modelljeit állítja elő.

BMW önvezető technológiáiSzerkesztés

A BMW Csoport 2016 júliusában kezdte meg együttműködését az Intellel (félvezető áramkör gyártó konszern) és az optikai szenzorokra szakosodott Mobileye vállalattal. A társulás célja, hogy 2021-re a teljesen automatizált autók sorozatgyártása megvalósuljon,[2] ezért csatlakozott be még a Continental,[3] mely fontos szerepet játszik a platformok iparosításában.

A Continental kompetenciája az igényelt termékek és szolgáltatások teljes körére kiterjed: környezetérzékelő szenzorok, környezeti modell, vezetési funkciók, rendszer architektúra, funkcionális biztonság, vezérlőegységek, fékrendszerek, abroncsok, teljes meghajtási rendszerek, valamint az ember-gép kommunikációhoz szükséges rendszerek és rendszer hitelesítések. 2017-ben A Fiat-Chrysler Automobiles[4] is csatlakozott az együttműködéshez, sőt, a Delphi autóipari alkatrész beszállító vállalatok is, így még hatékonyabban tudják megosztani a milliárdos fejlesztési költségeket.

Az önvezető BMW-k tesztje 2017-ben kezdődött meg Münchenben,[5] amerikai nagyvárosokban és Jeruzsálemben is. A közel 40 autó volánja mögött 1-1 sofőr foglal helyet, hogy szükség esetén beavatkozhassanak, hiszen a parkolóhelyek keresés, a kerékpárosok és a gyalogosok felismerése jelent még nagyobb kihívást, az autópályákon már hosszabb ideje futnak a folyamatos kísérletezések. Az önvezetés negyedik szintjénél az autó képes lesz saját magát vezetni,[6] a sofőr beavatkozása akkor kell, ha a körülmények túlságosan összetetté válnak a mesterséges intelligencia számára. Az ötödik szintet 2020 elején kezdik el a tervek szerint tesztelni, hogy 2030-ra már elérhető legyen.

IdőrendbenSzerkesztés

 
Négy Henger – a BMW központi irodája a müncheni Olimpiatoronyból nézve, előtte a kulcsformájú BMW Múzeum
  • 1916: a Bajor Repülőgépgyár megalapítása (Bayerische Flugzeug Werke, BFW)
  • 1917: a Rapp Motorgyár átnevezése Bajor Motorgyárra (Bayerische Motoren Werke GmbH)
  • 1918: részvénytársasági forma; Franz Josef Popp lesz a BMW első általános igazgatója
  • 1922: a Bajor Repülőgépgyárból BMW lesz
  • 1923: az első motorkerékpár
  • 1928: az Eisenach Járműgyár Rt. átvétele
  • 1929: az első autók, a BMW 3/15 PS, ill. az AM1 gyártása megindul Eisenachban
  • 1934: a repülőgépmotorok gyártásának leválasztásával megalakul a BMW Repülőgépmotorépítő Kft. (BMW Flugmotorenbau GmbH)
  • 1944: a szövetségesek bombázásai közben a müncheni gyár gyakorlatilag megsemmisül
  • 1945: engedély az amerikai hadsereg járműveinek javítására és a motorkerékpárok gyártására, egyidejűleg a müncheni és az allachi gyárak lebontása
  • 1948: az első háború utáni motorkerékpár
  • 1959: történelmi gyűlés, melyen azt tárgyalják meg, hogyan kerülhető el a Daimler-Benz által történő felvásárlás
  • 1960: a BMW 7000 alkalmazottat foglalkoztat 239 millió márkás éves forgalom mellett
  • 1961: a legendás Paul G. Hahnemann üzemvezető lesz
  • 1963: először fizet a cég osztalékot; Karl Heinz Sonne az új igazgatósági elnök
  • 1967: a Hans Glas GmbH átvétele
  • 1969: a motorkerékpárüzem átköltöztetése Berlinbe; a BMW 21000 alkalmazottat foglalkoztat másfél milliárd márkás forgalom mellett
  • 1970: Eberhard von Kuenheim veszi át az igazgatósági elnök posztját, melyet egészen 1993-ig meg is őriz; a Herbert Quandt Alapítvány megalapítása
  • 1972: az új igazgatósági épület, a Négy Henger építése München-Milbertshofenben; a dél-afrikai üzem megépítése; a BMW M GmbH alapítása egyes modellek továbbfejlesztésére
  • 1973: új gyár megnyitása Landshutban
  • 1978: a DLR-el együttműködésben üzemanyagcellás elven működő 5-ös bemutatása; a BMW 30000 alkalmazottat foglalkoztat hat milliárd márkás forgalom mellett
  • 1979: Steyrben, Ausztriában új motorgyár avatása
  • 1984: új motorkerékpárüzem avatása Berlin-Spandauban
  • 1985: a Kutatási- és Fejlesztési Központ (Forschungs- und Innovationszentrum, FIZ) építésének kezdete
  • 1987: a regensburgi gyár megnyitása
  • 1990: a FIZ hivatalos megnyitása; a BMW 70900 alkalmazottat foglalkoztat 27,1 milliárdos forgalom mellett
  • 1992: a spartanburgi (Dél-Karolina, USA) üzem megnyitása
  • 1993: Bernd Pischetsrieder az igazgatósági elnök
  • 1994: a Rover Csoport megvétele a Mini márkával együtt
  • 1999: a BMW szerződést köt az orosz Autotor céggel Kalinyingrádban, megkezdődik az autógyártás; Joachim Milberg az új igazgatósági elnök
 
BMW F 650 GS Dakar (2004)
  • 2000: létrejön az Eberhard von Kuenheim Alapítvány; végső összeszereléshez üzem nyitása Thaiföldön; az MG Rover és a Land Rover eladása
  • 2001: üzem nyitása Hams Hallban (Warwickshire, Anglia)
  • 2002: Helmut Panke az igazgatósági elnök; a lipcsei gyár építésének megkezdése
  • 2003: a Rolls-Royce név jogainak megszerzése; vegyes vállalat létrehozása a kínai Brilliance China Automotive Holdinggal gyártásra és forgalmazásra
  • 2004: a cég bejelenti, hogy még az aktuális 7-es osztály modellciklusa idején bemutatnak egy szériaérett üzemanyagcellás autót; a müncheni BMW Welt rendelési központ építésének megkezdése
  • 2005: június 15-én a Központi Alkatrészrendelési Központ hivatalos megnyitása Gaubitzhausenben (2.70 gyár); május 13-án a lipcsei gyár hivatalos megnyitása
  • 2006: Norbert Reithofer igazgatósági elnök
  • 2007: végső összeszereléshez üzem nyitása Csennaiban (korábban Madras, India); a BMW Welt megnyitása Münchenben
  • 2008: A BMW múzeum megnyitása június 19-én a négyéves felújítási munkálatok után
  • 2011: Megszületik a BMW i-Series. Az almárka a későbbiekben a hibrid ill. elektromos modellek fejlesztéséért felel.
  • 2011: autómegosztó szolgáltatás (car-sharing) elindítása DriveNow néven.
  • 2013: Bemutatkoznak az első sorozatgyártású i-Series modellek: az i3 és az i8.

IgazgatóiSzerkesztés

  • 1922–1942 Franz Josef Popp
  • 1942–1944 Fritz Hille
  • 1948–1957 Hanns Grewenig
  • 1957–1960 Dr. Heinrich Richter-Brohm
  • 1962–1965 Dr.oec. Karl-Heinz Sonne
  • 1965–1969 Gerhard Wilcke
  • 1970–1993 Dr. Eberhard von Kuenheim
  • 1993–1999 Bernd Pischetsrieder
  • 1999–2002 Prof. Dr. Joachim Milberg
  • 2002–2006 Dr. Helmut Panke
  • 2006-2015 Dr. Norbert Reithofer
  • 2015-2019 Harald Krüger
  • 2019- Oliver Zipse

Jelenlegi modellkínálatSzerkesztés

A jelenlegi modelleket méretosztályonként tartják számon. A BMW 2004-ben bejelentette, hogy a szedánokat és kombikat (nevük Touring) páratlan, míg a kupékat és kabriókat páros számmal jelöli. Ez a hagyomány még 1976-ban indult a 6-os sorozattal és 1989-ben folytatódott a 8-assal, de ideiglenesen megszakadt, amikor az utóbbi gyártását befejezték 1999-ben. A 3-as, 5-ös, 6-os BMW-kből megjelent egy sportosított -M változat is. Az X sorozat a cég SUV kínálatát jelenti, X1-től X7-ig. A roadster kategóriában a Z4-est lehet megtalálni. Az i sorozat cég hibrid és elektromos meghajtású különleges palettája, jelenleg az i3 és i8 a tagja.

1-es sorozatSzerkesztés

Az 1960-as évek 2002-es sportszedánjának leszármazottja, kategóriája egyetlen hátsókerékhajtású autója az F40-es generációig. Az első generáció még elérhető volt 3 és- 5 ajtós, kupé és kabrió változatban is. A második generációtól a 2-es sorozat néven lehet a Coupe és Cabrio megvásárolni. Modellek: (116i-122LE-160Nm), (116d-116LE-260Nm), (118i-143LE-190Nm), (118d-143LE-300Nm), (120i-170LE-210Nm), 120d-177LE-350Nm), (123d-204LE-400Nm), (125i-218LE-270Nm), (130i-265LE-315Nm), (135i-306LE-400Nm)

Első generáció (2004-2013)Szerkesztés

  • BMW E81 (3 ajtós csapott hátú)
  • BMW E82 (coupé)
  • BMW E87 (5 ajtós csapott hátú)
  • BMW E88 (kabrió)
  • BMW E81 eleje

  • BMW E81 hátulja

  • BMW E87 eleje

  • BMW E87 hátulja

  • BMW E82 eleje

  • BMW E88 eleje

  • BMW E88 hátulja

  • M-pakettes BMW E82 eleje

  • M-pakettes BMW E82 hátulja

  • A belseje

Második generáció (2011-2019)Szerkesztés

  • BMW F20 (5 ajtós csapott hátú)
  • BMW F21 (3 ajtós csapott hátú)
  • BMW F20 eleje (118i)

  • BMW F20 hátulja (118i)

  • M-pakettes BMW F20 eleje

  • M-pakettes BMW F20 hátulja

  • BMW F20 eleje (120i)

  • BMW F20 hátulja (120i)

  • A belseje

Harmadik generáció (2019-)Szerkesztés

  • BMW F40 (5 ajtós csapott hátú)
  • BMW F52 (4 ajtós sedan)
  • BMW F40 eleje

  • BMW F40 hátulja

  • M-pakettes BMW F40

  • A belseje

  • BMW F52 eleje

  • BMW F52 hátulja

2-es sorozatSzerkesztés

A BMW 2-es sorozat modelljei a kompakt kategóriába viszik el a jellegzetesen BMW-s vezetési élményt.[7] Az első generációs 2-es BMW Coupe és Cabrio változata a kortárs 1-es BMW platformjára épült, tehát még hátsókerekes volt. A 2-esből létezett kétfajta egyterű változat, ami már elsőkerék meghajtású volt. Ezeknek várhatóan nem lesz folytatása, mivel az egyterű modellek helyett a kisméretű SUV-kra nagyobb a piaci érdeklődés.

Első generáció (2014-2021)Szerkesztés

  • BMW F22 (coupé)
  • BMW F23 (cabrio)
  • BMW F44
  • BMW 2 Series Active Tourer F45
  • BMW 2 Series Gran Tourer F46
  • BMW F87

Második generáció (2021-)Szerkesztés

  • BMW G42 (coupé)
  • BMW G43 (cabrio)
  • BMW U06
  • BMW G42 eleje

  • BMW G42 hátulja

  • A belseje

  • BMW U06 eleje

  • BMW U06 hátulja

  • A belseje

3-as sorozatSzerkesztés

Középkategóriájú autó, 1975-től gyártják. Az G20-as kódjelű jelenlegi változat már az hetedik generációt jelenti. Az eladások nagy részét ez a modell teszi ki.

A 3 szériának mint minden BMW-nek, van kasztni kódja. Ez a következőképpen néz ki:
1975–1982 E21 1573–2316 cm³-ig, 75-143 LE-ig, 4 és 6 hengeres, ebből csak coupe létezett.
1982–1993 E30 1596–2700 cm³-ig, 86-210 LE-ig, 4 és 6 hengeres, dízel és benzin, sedan, coupe, touring, cabrio, ix, M3.
1990–2001 E36 1596–3201 cm³-ig, 90-321 LE-ig, 4 és 6 hengeres, dízel és benzin, sedan, coupe, cabrio, touring, compact, M3.
1998–2007 E46 1796–3246 cm³-ig, 115-343 LE-ig, 4 és 6 hengeres, dízel és benzin, sedan, coupe, cabrio, touring, compact, M3/M3 CSL.
2005-2011 E90, 91, 92, 93 Újabban a BMW külön jelöli a sedan, touring (kombi), coupe, cabrió.

2005-2011 F30 sedan, F31 touring (kombi), F34 5 ajtós GT, M3 (F80) (A coupé és cabrio változatok már 4-es sorozatként léteznek ettől a generációtól kezdve)

2005-2011 F30 sedan, F31 touring (kombi), F34 5 ajtós GT

Első generáció (1975-1983)Szerkesztés

Az E21 váltotta fel a 02-es sorozatot, és kezdetben 2 ajtós szedánként (más néven kupéként) volt elérhető. Az induláskor minden modell 4 hengeres karburátoros motort használt; az üzemanyag-befecskendezéses modelleket azonban 1975 végén mutatták be, és 1977-ben pedig a 6 hengeres motorokat. A Baur által gyártott kabrió karosszéria 1978 és 1981 között volt elérhető.

Második generáció (1982-1994)Szerkesztés

Az 1982-es megjelenésekor az E30-at kizárólag 2 ajtós szedán karosszéria kivitelben gyártották. A négyajtós szedán modelleket 1983-ban, a kabriókat 1985-ben, a kombi ("Touring") modelleket peig 1987-ben mutatták be. Az E30 volt az első 3-as sorozat, amely kombi és 4 ajtós szedán karosszériában is elérhető volt. Ez volt az első 3-as sorozat is, amely dízelmotort kínált, és az összkerékhajtást a 325iX modellel vezették be a 3-as sorozatba. A BMW Z1 roadster és az első BMW M3 az E30 platformra épült. Az E30 M3-at a nagy fordulatszámú S14 négyhengeres benzinmotor hajtja, amely 175 kW (235 LE) teljesítményt adott az utolsó, csak európai iterációban.

Harmadik generáció (1990-2000)Szerkesztés

  • BMW E36

Az E36-ot a következő karosszériákban értékesítették: szedán, kupé, kabrió, kombi ("Touring" néven forgalmazzák) és ferdehátú ("3-as sorozatú kompakt" néven). Az E36 volt az első 3-as sorozat, amelyet ferdehátú karosszériában is kínáltak. Ez volt az első 3-as sorozat is, amely 6 sebességes kézi sebességváltóval (az 1996-os M3-ban), 5 sebességes automata sebességváltóval és négyhengeres dízelmotorral rendelkezett. A többlengőkaros hátsó felfüggesztés szintén jelentős fejlesztést jelentett a korábbi generációihoz képest. Az M3-as modellt az S50 és S52 egyenes-hat motor hajtja. Kupé, szedán és kabrió karosszéria kivitelben adták el. A BMW Z3 roadster és kupé modellek az E36 platformra épültek.

Negyedik generáció (1997-2006)Szerkesztés

  • BMW E46

Az E46-ot a következő karosszériákban értékesítették: szedán, kupé, kabrió, kombi ("Touring" néven forgalmazzák) és ferdehátú ("3 Series Compact" néven). Az E46 generáció különféle elektronikus funkciókat vezetett be a 3-as sorozatban, beleértve a műholdas navigációt, az elektronikus fékerő-elosztást, az esőérzékelő ablaktörlőket és a LED-es hátsó lámpákat. Az E30 3-as sorozatban utoljára elérhető összkerékhajtást újra bevezették az E46-hoz. Elérhető volt a 325xi és 330xi szedán/kombi modellekhez. Az E46 volt az első 3-as sorozat, amely változó szelepemelést ("valvetronic") használó motorral rendelkezett. Az E46 M3-as változatát az S54-es egyenes-hatos motor hajtotta, és kupé és kabrió felépítményben is elérhető volt (ezen kívül a nem M3-as autókban M52-vel vagy M54-gyel hajtották). Az elérhető sebességváltók 6 sebességes manuális vagy 6 sebességes "SMG-II" szekvenciális kézi sebességváltó voltak.

Ötödik generáció (2004-2013)Szerkesztés

  • BMW E90 (sedan)
  • BWM E91 (touring)
  • BMW E92 (coupé)
  • BMW E93 (cabrio)

Az ötödik generációs 3-as sorozat szedán, kombi, kupé és kabrió felépítményben készült. Az egyes karosszériatípusokhoz különálló modellkódok miatt néha az "E9X" kifejezést használják a 3-as sorozat ezen generációjának leírására. 2006-ban a 335i lett az első 3-as sorozat, amelyet turbófeltöltős benzinmotorral adtak el. Az E90-nél a 3-as sorozatban is megjelentek a lefutó gumiabroncsok. Következésképpen a futópados autók nincsenek felszerelve pótabronccsal. Az E90/E92/E93 M3 motort a BMW S65 V8 motor hajtotta. 2007-ben adták ki, és szedán, kupé és kabrió felépítményben készült. Az ötödik generációs BMW 3-as sorozat gyártása 2013-ban fejeződött be.

Hatodik generáció (2011-2019)Szerkesztés

  • BMW F30 (sedan)
  • BMW F31 (touring)
  • BMW F34 (GT)
  • BMW F35 (hosszabb tengelytávú sedan)

Az F30/F31/F35 szedán, kupé, kabrió, kombi és 5 ajtós ferdehátú ("Gran Turismo") karosszériás kivitelben készült. Kínában hosszú tengelytávú szedán is kapható. Az F30/F31/F34 sorozat esetében a kupé és kabrió modelleket 2013-tól 2014-ig gyártották, amikor is leválasztották a 3-as sorozatról, újratervezték, és BMW 4-es sorozatként adták el őket. Új karosszéria-stílus került be a 3-as sorozatba: a 3-as Gran Turismo, egy hosszú tengelytávú ferdehátú. F30/F31/F34 volt az első alkalom, hogy a teljes 3-as sorozat turbófeltöltős motorokat használt. 2016-ban először a 3-as sorozatban, a 330e modellben használtak plug-in hibrid hajtásláncot. Szintén 2016-ban használtak először 3 hengeres motort egy 3-as sorozatban. Az M3-as verziót (F80 jelöléssel, először használtak egy M3-at külön típusmegjelöléssel) 2014-ben adták ki, és az S55 ikerturbós, egyenes 6-os motor hajtja. Az F31 Touring gyártása 2019 júniusában befejeződött.

Hetedik generáció (2018-)Szerkesztés

  • BMW G20 (sedan)
  • BMW G21 (touring)
  • BMW G28 (hosszabb tengely távú sedan)

A BMW 3-as sorozatot (G20) a 2018-as Párizsi Autószalonon mutatták be 2018. október 2-án. A jármű hivatalos képeit egy nappal a bemutató előtt hozták nyilvánosságra. A 3-as sorozat hetedik generációját kombiként is kínálják. Az erősebb M3 és M3 Competition változatokat 2021-től világszerte szállítják.

M generációSzerkesztés

4-es sorozatSzerkesztés

2013 óta, a BMW 3-as sorozat coupe és cabrio változatát 4-es sorozatként lehet ismerni. Technikájában megegyezik a 3-as sorozattal.

Első generáció (2013-2020)Szerkesztés

  • BMW F32 (coupé)
  • BMW F33 (cabrio)
  • BMW F36 GranCoupe (5 ajtós coupé)
  • BMW F82 (M-pakettes coupé) - 2014-től
  • BMW F83 (M-pakettes cabrio) - 2014-től

Ezt a generációt 2014 óta gyártják, és gyakran F32-nek is nevezik. Az F32-t az ötödik generációs 3-as sorozat E92/E93 kupé/kabrió modelljeinek utódjaként mutatták be. Az F32-t az F30 3-as sorozat mellett gyártják, és számos funkcióval rendelkezik. Az F30 3-as sorozathoz hasonlóan az F32/F33/F36-ot is turbófeltöltős benzin- és dízelmotorok hajtják, 3 hengerrel (csak benzinesnél), 4 hengerrel és 6 hengerrel. A nagy teljesítményű F82/F83 M4 modelleket 2014 elején mutatták be. Az S55 turbófeltöltős, egyenes hatos motor hajtja őket.

Második generáció (2020-)Szerkesztés

  • BMW G22 (coupé)
  • BMW G23 (cabrio)
  • BMW G26 (4 ajtós Gran Coupé)
  • BMW G82 (M-pakettes coupé)
  • BMW G83 (M-pakettes cabrio)

Ezt a generáció 2020 júniusában jelent meg, és jelenleg is folyik a gyártása. A G22/G23/G26 sorozatok párhuzamosan készülnek – és számos funkcióval rendelkezik. A G20 3-as sorozathoz hasonlóan a G22/G23/G26-ban is turbófeltöltős benzin- és dízelmotorok működnek. Elődjétől eltérően az új 4-es sorozat kialakítása jelentősen eltér a 3-as sorozattól annak érdekében, hogy különbséget tegyen a két modell között, és a 4-es sorozatot felértékelje. A tervezési változtatások közül a legfigyelemreméltóbb az elülső nagyméretű veserács, amelyet az 1930-as évek BMW 328-a ihletett.

5-ös sorozatSzerkesztés

Felső-közép kategóriájú autó. Legjelentősebb változata az M5-ös, amely egy 560 lóerős, 4,4 literes, V8-as motorral, hétsebességes szekvenciális váltóval rendelkezik. 2010 óta elérhető egy GT-változat F07 gyári kóddal, nagyobb csomagtérrel és utastérrel, ferde hátú karosszériával.

Első generáció (1972-1981)Szerkesztés

  • BMW E12

Az E12 az 5-ös sorozat első generációja, és 1972-1981 modellévekre gyártották. Az új osztályú szedánokat váltotta fel, és szedán karosszériás kivitelben készült. A kezdeti modelleket négyhengeres motorok hajtották, a hathengeres motort egy évvel később mutatták be. Az E12-höz nem volt M5-ös modell, azonban az E12 M535i-t az M5 elődjének tekintik. Az E12-t 1981-ben az E28 váltotta fel, az E12 gyártása pedig 1984-ig folytatódott Dél-Afrikában.

Második generáció (1981-1988)Szerkesztés

  • BMW E28

Az E28 az 5-ös sorozat második generációja, amelyet 1981-1988 modellévekre gyártottak szedánként. Kezdetben négy- és hathengeres benzinmotorokkal kínálták. 1983-ban vált először elérhetővé dízelmotor egy 5-ös sorozatban. Az E28 volt az első 5-ös sorozat, amelynek középkonzolja a vezető felé dőlt, és blokkolásgátló fékekkel (ABS) is felszerelhető volt. Az E28 M5 elindította az M5 nagy teljesítményű modellek sorát, amely azóta minden generáción át folytatódik. Az S38B35 és az M88/3 hathengeres motorok hajtották.

Harmadik generáció (1988-1996)Szerkesztés

  • BMW E34

Az E34 az 5-ös sorozat harmadik generációja, amelyet 1988-1996 modellévekre gyártottak. Szedán karosszériás kivitelben dobták piacra, a választék 1990-ben bővült a "Touring" (kombi) karosszéria-típussal. Az E34 volt az első 5-ös sorozat, amely kombi karosszériával, összkerékhajtással és V8-as motorral is elérhető volt. Az 5-ös sorozatban bemutatták a menetstabilizálót (ASC), a kipörgésgátlót (ASC+T), a hatfokozatú kézi sebességváltót és az állítható lengéscsillapítást (EDC). Kilenc különböző motorcsaládot használtak élettartama során, amelyek négyhengeres, hathengeres és V8-as benzinmotorokból, valamint hathengeres dízelmotorokból álltak. Az E34 M5-öt az S38 hathengeres motor hajtja, és szedán és kombi karosszéria kivitelben készült.

Negyedik generáció (1995-2003)Szerkesztés

  • BMW E39

Az E39 az 5-ös sorozat negyedik generációja, amelyet 1995-2003 modellévekre gyártottak. Szedán karosszériában mutatták be, majd kombi karosszéria-típussal ("Touring" néven forgalmazva) 1996-ban. Az E39 volt az első 5-ös sorozat, amely alumínium alkatrészeket használt az első felfüggesztésben. Az alumíniumot használó alvázalkatrészek aránya jelentősen megnőtt az E39 esetében, a súlycsökkentés érdekében. Ez volt az első 5-ös sorozat is, ahol négyhengeres dízelmotor is elérhető volt. A V8-as modellek recirkulációs gömbkormányzást alkalmaztak (a korábbi 5-ös sorozat generációihoz hasonlóan), de fogasléces kormányzást először a négyhengeres és a hathengeres modelleknél alkalmaztak. Az E34 elődjétől és az E60 utódjától eltérően az E39 nem volt elérhető összkerékhajtással. Az E39 M5 szedánt 1998-ban mutatták be, 4,9 literes S62 V8-as motorral.

Ötödik generáció (2003-2010)Szerkesztés

  • BMW E60 (sedan)
  • BMW E61 (touring)

Az E60/E61 az 5-ös sorozat ötödik generációja, amelyet 2003 és 2010 között árultak.

A termékcsalád karosszériái:

  • 4 ajtós szedán/limuzin (E60 típuskód)
  • 5 ajtós kombi (E61 modellkód, "Touring" néven forgalmazzák).

Az E60 generáció különféle elektronikus funkciókat mutatott be az 5-ös sorozatban, köztük az iDrive-ot, a head-up kijelzőt, az aktív sebességtartó automatikát, az aktív kormányzást és a hangvezérlést. Az E60 volt az első 5-ös sorozat is, amely turbófeltöltős benzinmotorral, 6 sebességes automata sebességváltóval és regeneratív fékkel volt kapható. Az E60 új biztonsági funkciói közé tartoznak az adaptív fényszórók, az éjszakai látás, az aktív fejtámlák, a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer és a nagy intenzitású vészféklámpák. Az E60/E61 M5 2005-ben jelent meg, és az S85 V10-es motor hajtotta. Szedán és kombi karosszéria kivitelben adták el, a legtöbb autó hétfokozatú automata kézi sebességváltóval ("SMG III") volt. Az észak-amerikai piacokon azonban lehetőség volt a BMW M5 kézi változatban történő megvásárlására.

Hatodik generáció (2010-2017)Szerkesztés

  • BMW F07 (GT)
  • BMW F10 (sedan)
  • BMW F11 (touring)
  • BMW F18 (hosszabb tengely távú sedan)

A BMW F10/F11/F07/F18 a BMW 5-ös sorozat hatodik generációja, amelyet a 2010-2017-es modellévekre gyártottak.

A termékcsalád karosszériái a következők:

  • 4 ajtós szedán/limuzin (F10)
  • 5 ajtós kombi (F11, "Touring" néven forgalmazzák)
  • 5 ajtós gyorshátú (F07, "Gran Turismo" néven forgalmazzák)
  • 4 ajtós, hosszú tengelytávú szedán (F18, csak Kínában és a Közel-Keleten értékesítik)

Az F07 Gran Turismo volt az egyetlen 5-ös sorozat, amelyet gyorshátúként gyártottak. Az F10 volt az első 5-ös sorozat, amely hibrid hajtásláncot, turbófeltöltős V8-as motort, 8-fokozatú automata sebességváltót, duplakuplungos sebességváltót (az összes f10-es sorozatban), aktív hátsókerék-kormányzást (az úgynevezett "integrált aktív kormányzást"), elektromos szervokormány, dupla lengőkaros első felfüggesztés, LCD műszercsoport (az úgynevezett "fekete paneles kijelző") és automatikus parkolás ("parkolóasszisztens") kínált. Az F10 M5-öt az S63 ikerturbós V8-as motor hajtotta hétfokozatú duplakuplungos sebességváltóval. Ez volt az első M5-ös, amely turbófeltöltős motort használt. Az előző generációhoz hasonlóan az F10 M5-öt Észak-Amerikában kézi sebességváltóval értékesítették.

Hetedik generáció (2016-)Szerkesztés

  • BMW G30 (sedan)
  • BMW G31 (touring)
  • BMW G38 ((hosszabb tengely távú sedan)

A BMW G30/G31/G38 az 5-ös sorozat hetedik generációja. Hivatalosan 2016 októberében jelentették be, az értékesítés pedig 2017 februárjában kezdődött.

A karosszéria stílusok közé tartozik:

  • 4 ajtós szedán/limuzin (G30)
  • 5 ajtós kocsi/kombi (G31)
  • 4 ajtós, hosszú tengelytávú limuzin (G38)

Az előző generáció gyorshátú 5-ös sorozatú GT-modelljét már nem kínálják, és átkerült a 6-os sorozatba. A G30 ugyanazon a moduláris platformon alapul, mint a 7-es sorozat (G11). A BMW egy limuzin- és kombi-típusú plug-in hibrid, az 530e iPerformance kiadását tervezi, amely a 7-es sorozatban található fejlett vezetőtámogató rendszerekkel rendelkezik. Az F90 M5 a G30 generáció M5 teljesítménymodellje, és az első M5, amely összkerékhajtású hajtásláncot alkalmaz. Az X-Drive rendszer lehetővé tette az első differenciálmű leválasztását és a hátsókerék-hajtás élményét. Az előző generációs F10 M5-ben használt S63 duplaturbós V8-as motor továbbfejlesztett változata hajtja.

6-os sorozatSzerkesztés

A 6-os széria korábban a BMW luxus-túrakupéja volt, most az ötös sorozat alapjára épülő felső-középkategóriás, ötajtós ferde hátú.

A modellkínálatba 15 év után 2004-ben visszatért sportkupé, ill. kabrió. Volt M6-os változata az M5-ösből kölcsönzött motorral. 2011-ben bemutatkozott a GrandCoupé változat, mely négyajtós kupéként a Mercedes CLS és az Audi A7 ellenfelének számított. 2018-ban a kupét és a kabriót a 8-as BMW váltja, a 6-os sorozat nevét pedig az 5-ös GT utódja, a 6-os GT viszi tovább.

Első generáció 1976-1989)Szerkesztés

  • BMW E24

A BMW E24 a 6-os sorozat első generációja, amelyet 1976 és 1989 között gyártottak. Ez váltotta fel az E9 kupét, és kizárólag 2 ajtós kupé karosszériás kivitelben készült. Az M635CSi/M6 modelleken kívül az E24-et egy sor M30-as egyenes 6-os motor hajtotta. Az E24 M635CSi (Észak-Amerikában és Japánban M6-nak hívják) az M6 modellsorozat kezdetének tekinthető. A legtöbb piacon az M635CSi-t az M88 line-6 ​​motor hajtja. Észak-Amerikában és Japánban az M6-ot a kisebb teljesítményű S38-as, egyenes 6-os motor hajtja.

Második generáció (2003-2010)Szerkesztés

  • BMW E63 (coupé)
  • BMW E64 (cabrio)

Az E63/E64 a 6-os sorozat második generációja, amelyet 2003 és 2010 között árultak. A sorozat karosszériája a kupé (E63 típuskód) és a kabrió (E64 típuskód). 2003 januárjában az E63 coupé újra bemutatta a 6-os sorozatot, 14 évvel azután, hogy az E24 6-os sorozat gyártása befejeződött. Néhány hónappal később megjelent az E64 kabrió. Az E63/E64 az E60 5-ös sorozat rövidített változatát használja, és számos funkciót megoszt az 5-ös sorozattal. Az autó kezdetben kritikát kapott, ellentmondásos stílusa és bonyolult iDrive rendszere miatt. Az M6-os modellt 2005-ben adták ki kupé és kabrió felépítményben. Az S85 V10-es motor hajtja, és a legtöbb autót hétfokozatú automata kézi sebességváltóval ("SMG III") adták el. Azoknak a vásárlóknak, akik egy gyors négyajtós M6 Gran Coupéra vágytak, 2013 novemberéig kellett várniuk, míg az F12 kupét és az F13 kabrió M6-os modelleket 2013 májusában mutatták be.

Harmadik generáció (2011-2018)Szerkesztés

  • BMW F06 (4 ajtós Grand Coupé)
  • BMW F12 (cabrio)
  • BMW F13 (coupé)

A BMW F06/F12/F13 a 6-os sorozat harmadik generációja, amelyet 2011 és 2018 között árultak. A sorozat karosszériája 4 ajtós kupé (F06 modellkód, "Gran Coupé" néven forgalmazott), 2 ajtós kabrió (F12 típuskód) és 2 ajtós kupé (F13 típuskód). A 2011-es Sanghaji Autószalonon és a New York-i Autószalonon mutatták be. A 6-os sorozat új, négyajtós kupéváltozata 2012-ben, a Genfi Autószalonon mutatkozott be; és a 2007-es CS Concepten alapul. A kezdeti modellek között szerepelt egy 3,0 literes soros hatos motor, egy 4,4 literes V8-as és egy 3,0 literes soros hatos dízelmotor, és később az összkerékhajtású változatok is bekerültek a kínálatba. 2015-ben a 6-os széria arculatváltáson esett át, amely a tervezési változtatásokat, valamint a teljesítmény és az üzemanyag-takarékosság kisebb fejlesztéseit is magában foglalja. 2017 februárjában megerősítették, hogy a 6-os sorozat kupéjának gyártása befejeződött. A kabrió 2018 februárjában, a Gran Coupé pedig 2018 októberében ért véget. Bár a gyártás 2018 őszén véget ért, az F06 Gran Coupe még a 2019-es modellévben elérhető volt. Az F06/F12/F13 M6-ot az S63 ikerturbós V8-as motor hajtja, hétfokozatú duplakuplungos sebességváltóval. Ez az első M6-os, amely turbófeltöltős motort használ.

Negyedik generáció (2017-)Szerkesztés

  • BMW G32

A BMW G32 a negyedik generációs 6-os sorozat, amely 2017-ben került forgalomba. A G32 karosszériája 5 ajtós gyorshátú, és "6-os Gran Turismo" néven kerül forgalomba (az előző generációs 5-ös Gran Turismo helyére). A G32-t először 2017. június 14-én mutatták be az interneten, majd a 2017-es Frankfurti Autószalonon mutatták be szeptemberben. A motorkínálat turbófeltöltős 4 hengeres benzines, 6 hengeres benzines és 6 hengeres dízelmotorokból áll. A legtöbb modell hátsókerék-hajtású, egyes modellekhez opcionálisan választható az összkerékhajtás (a BMW által "xDrive" néven).

7-es sorozatSzerkesztés

 
BMW 7 G11

A cég új fejlesztései rendszerint ebben a modellben jelennek meg, például a sokak szerint nehezen kezelhető iDrive fedélzeti számítógép. A világ első üzemanyagcellás autója is ebből a sorozatból került ki.

8-as sorozatSzerkesztés

A 8-as sorozat karosszéria kódja, E31. 1989-től 1999-ig gyártották, V8-as és V12-es motorral. A 8-as tervezése 1986-ban kezdődött, 1989. szeptember elején debütált a Frankfurti Motor Show-n. A 8-as sorozat 2018-ban éledt újjá 2 ajtós túrakupé formájában, de érkezik a kabrió, illetve 4 ajtós GranCoupé is várható 2019-ben. Az M8-as sportverzió is később jön.

 
BMW 8 G15

X1-esSzerkesztés

 
BMW X1 F48

Az 1-es sorozat sportterepjáró változata. Az F48-as generációtól kezdve elsőkerékhajtású model. 2010-ben jelent meg Magyarországon.


X2-esSzerkesztés

 
BMW X2 F39

A BMW X1 alapjaira épülő, de rövidebb, divatosabb SUV. Különlegessége a C oszlopokon lévő BMW embléma (korábban a BMW 3200 CS-n volt ilyen)


X3-asSzerkesztés

 
BMW X3 G01

A BMW kisebbik szabadidő-autója a 3-as padlólemezén.

X4-esSzerkesztés

 
BMW X4 G02

A BMW X3-as coupe verziója, a kortárs X3 alapjain.


X5-ösSzerkesztés

 
BMW X5 G05

A BMW összkerékhajtású szabadidő-autója 2006-tól egy harmadik üléssornak köszönhetően már hétszemélyes. Európában dízelmotorral is kapható.


X6Szerkesztés

 
BMW X6 F16

2008-ban debütált, SAC (Sports Activity Coupe) terepjáró, a kortárs X5 alapjain.

X7Szerkesztés

 
BMW X7 G07

2019-ben mutatta be az X sorozat csúcsmodelljét, a legnagyobb SUV-jét a kínálatban, ami a Rolls-Royce Cullinan testvérmodellje. Elérhető 6 vagy 7 üléses változatban is.


Z1Szerkesztés

 
BMW Z1

A Z1-es igazi roadster volt, amely a vezetés élményét helyezte előtérbe. Ezért került az autóba az újonnan tervezett hátsó tengely is, amely gokartos menettulajdonságokról gondoskodott. Különleges volt a függőleges irányban működő ajtói miatt is. 1989-től 1991-ig gyártották, a Z3 lett az utódja.


Z3Szerkesztés

 
BMW Z3

A Z3-asokat általában az alacsony súlypont és a hátrahelyezett ülések révén jó súlyeloszlás jellemezte. A belső térben a bőr és egyéb nemes anyagok domináltak, némi krómmal fűszerezve. A coupé hátsó ajtaja kényelmes hozzáférést biztosított a csomagtérhez, amely a kategóriás más sportkocsijaihoz képest szokatlanul nagyra és praktikusra sikerült.

  • BMW E36/7 Roadster (1995-2002)
  • BMW E36/8 Coupe (1998-2002)

Z4Szerkesztés

 
BMW Z4 (2009-2016)

Kétüléses roadster, a Z3 utódja. 2006-tól 2008-ig coupé formában is elérhető volt, az E89-es generáció pedig visszacsukható keménytetővel készült, ami feleslegessé tette a coupéverziót. A 2018-as G29-es generáció pedig a Toyota Suprával közös alapokra épül.

Z8Szerkesztés

 
BMW Z8 belül

Az ötvenes évek klasszikus roadsterére, a BMW 507-esre emlékeztető sportkocsi közvetlen elődjét, a Z07-es tanulmányjárművet 1997-ben a tokiói, majd 1998-ban a detroiti autókiállítás látogatói csodálhatták meg először élőben. A közvélemény pozitív reakciójára válaszként a cég úgy döntött, korlátozott példányszámú sorozatot készít a kocsiból Z8 néven. 1999-ben a frankfurti kiállításon, illetve a mozikban, A világ nem elég című James Bond filmben tárta a világ elé a szériaváltozatot, a Z8-ast. A korabeli M5 motorját kapta, különleges. Különlegessége, hogy a műszeregység a műszerfal középen van elhelyzve.


i3Szerkesztés

 
BMW i3

A cég történetének első megvásárolható elektromos autója. 2011-ben mutatták be a koncepciót, Mega City Vehicle (MCV) néven. 2013-ban kezdték el gyártani Lipcsében, gyári kódja i01. Különlegessége a karbon utascella, a B oszlop nélküli, szekrényajtóként nyíló hátsó ajtó, a nagyon keskeny de nagy (19" vagy 20") kerekek. Az autó 4 személyes, a csomagtartó 260 literes, a hátsó ülések ledöntésével 1100 literes lehet. Az autó elejében is van egy kis csomagtér, a töltőkábel ide elhelyezhető. Az elektromos motor 125 kW-os (170 LE). Az idők folyamán az akku kapacitását a BMW megnövelte, a legelső 22kWh (60Ah) Li-Ion akkumulátor 2013 és 2016 között volt elérhető teljesen elektromos illetve hatótávnövelt (REx) változatban. 2017-ben 33kWh kapacitású (94Ah) akkucsomagot és egy ráncfelvarrást kapott a típus, ami az autó apróbb külső módosítását jelentette (első lökhárító, LED-es irányjelző). 2018 óta elérhető a 42kWh (120Ah) változat, de Európában már csak BEV (Battery Electric Vehicle), azaz tisztán elektromos változatban. (Az amerikai piacon még a 120Ah-s változat is elérhető REx-ként). Az akkucsomagot hűteni és fűteni is tudja az autó. Az akkumulátort 50 kW DC villámtöltéssel CCS csatlakozón keresztül lehet tölteni, a fedélzeti töltője egyfázisú 7.4 kW-os vagy opcionálisan 11 kW-os az újabb évjáratoknál.

A REx változatnál a BMW 2 hengeres 650 ccm-es 25 kW-os (33 LE) robogómotorját építik be a hátsó tengely fölé, a csomagtartó alá. A hatótávnövelő benzinmotor csak 75% alatti akku kapacitás alatt kapcsolható be, de 7%-os akkuszintnél mindenképpen bekapcsol és megpróbálja szinten tartani a nagyfeszültségű akkumulátort. A kis benzinmotor nem alkalmas a jármű folyamatos használatára, a kerekeket nem hajtja, az akkut tölti, vész esetén érdemes használni. A REx változat nem kapható energiatakarékos hőszivattyús rendszerrel. A benzintank 9 literes amit a BMW az amerikai jogszabályok miatt szoftveresen lekorlátozott 7 literre az amerikai piacon. (Az amerikai szabályozás nem engedte meg hogy egy hibrid autó benzinesként való használatakor nagyobb legyen a hatótáv mint csak elektromosan használva.)

Az autó tömege a karbon és az alumínium használatának köszönhetően alacsony, 1195 kg (BEV változat, 1315 kg REx változat). Fogyasztása 16.9 kWh/100 km (EPA). A benzinmotor fogyasztása 6.0 l/100 km.

HatótávSzerkesztés

Akkumulátor kapacítás (BEV változat) hatótáv
120 Ah (42 kWh) 246 km
94 Ah (33 kWh) 183 km
60 Ah (22 kWh) 130 km

i3sSzerkesztés

 
BMW i3s

A 2017-es facelift során egy sportosabb változatot is bemutattak, ez az i3s, ami külsőleg a kerékjáraton lévő szélesítésekről és az első lökhárítójáról ismerhető fel. A típus ültetett futóművet, szélesebb kerekeket és erősebb motort (184LE) kapott.

i8 Coupe és i8 RoadsterSzerkesztés

 
BMW i8

A BMW első környezetbarát plugin-hybrid sportautója. Vision EfficientDynamics tanulmányautóként 2009-ben mutatták be majd ezt követte a 2013-as i8 concept (szerepelt a Mission Impossible: Ghost Protocol c. filmben) amit aztán szinte azonos formában kezdtek el gyártani 2014-ben. A meghajtásról egy 3 hengeres 1500 ccm-es benzinmotor (164 kW, 223 LE) és egy 96 kW-os (131 LE) elektromotor gondoskodik. Tisztán elektromosan a 7.1kWh-os akkucsomaggal 24–37 km (EPA-NEDC) tud megtenni. Érdekessége az ollószerűen felfele nyíló ajtók, illetve hogy elsőként kaphatott lézerfényszórót.

2018-ban mutatták be a Roadster változatot, ami 11.6kWh-os akkut kapott.

2019 szeptemberében a BMW bejelentette, hogy 2020 áprilisában leállnak az i8 gyártásával és a közeljövőben érkező i-modellek bevezetésére koncentrálnak.[8] A 200 darabra limitált búcsúzó széria az Ultimate Sophisto Edition nevet kapta.

SportSzerkesztés

 
Robert Kubica a 2008-as BMW Sauberrel

A BMW részt vesz a versenysportban, például a Formula–1 küzdelmeiben, a túrakocsibajnokságban (WTCC és 24 órás verseny), továbbá utánpótlássorozatokban (Forma BMW). A BMW Oracle Racing kihívócsapat a 32. Amerikai Kupa vitorlásversenyen.

Mielőtt a Forma–1-be léptek volna fel, Formula–2-es csapatoknak szállított motorokat. 1982-ben léptek be az autóversenyzés királykategóriájába, a Brabham csapat motorbeszállítójaként. Egy évvel később Nelson Piquet világbajnok lett a Brabham-BMW-vel, ez volt az első szezon, amelyben turbómotoros autóval győzött valaki. A BMW a kor legerősebb motorjait szállította, de megbízhatóságuk nem volt ennyire jó. A BMW 1987-ig maradt a sportágban, a sikerek egyre csökkentek. 1988-ban Megatron néven használhatták a csapatok a német cég motorjait. A Brabhamen kívül az ATS (1983–1984), az Arrows (1984–1986), és a Benetton (1986) használt BMW motorokat a '80-as években. 12 év múlva ismét visszatért a cég a sportágba. 2000-től 2005-ig a Williams csapat motorbeszállítója volt. A kapcsolat sikeres volt, de a számos futamgyőzelem és dobogós helyezés ellenére nem lettek világbajnokok. 2005-ben úgy döntöttek, hogy elhagyják a Williamst és megvásárolják a svájci Sauber csapatot.

2006-tól BMW Sauber néven vesznek részt a Formula–1-ben. 2008-ban megszerezte a csapat első győzelmét Robert Kubica. 2009 júliusában bejelentették, hogy a gazdasági válság miatt kivonulnak a F1-ből a 2009-es idény végén.

2012-ben visszatértek a DTM-be és rögtön bajnokok is lettek.

A BMW Csoport maSzerkesztés

A Rover projekt után a BMW Csoport a prémium szegmens járműveire kezdett összpontosítani. Manapság a MINI, a BMW és a Rolls-Royce márkák révén a cég széles termékpalettát kínál kisautótól luxuslimuzinig. Az utóbbi öt évben a forgalmat sikerült évi egymillió autó fölé növelni.

Gyárak, telephelyekSzerkesztés

Gyárak: München (törzsgyár), Dingolfing (legnagyobb), Regensburg, Landshut (öntöde), Lipcse, Berlin-Spandau (motorkerékpárok), Spartanburg (Dél-Karolina, USA), Rosslyn (Dél-Afrika), Oxford (Egyesült Királyság, MINI), Hams Hall (Egyesült Királyság, motorok), Steyr (Ausztria, motorok), Swindon (Egyesült Királyság, présüzem és alkatrészgyártás), Goodwood (Egyesült Királyság, Rolls-Royce), Eisenach, Wackersdorf és Shenyang, Kína.

2018. július 30-án bejelentették, hogy Magyarországon, Debrecenben épül a BMW gyár.[9]

Csak végső összeszerelést végző üzemek: Kalinyingrád (Oroszország), Kairó (Egyiptom), Csennai (India, nyitás 2007-ben), Rayong (Thaiföld) és Malajzia.

A BMW AG részvényesi struktúrájaSzerkesztés

(2005. júliusi adatok alapján)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c https://portal.mvp.bafin.de/database/AnteileInfo/aktiengesellschaft.do?cmd=zeigeAktiengesellschaft&id=40000924#
  2. autopro.hu: Nagy erőkkel dolgoznak a német autógyárak az önvezető technológia kifejlesztésén - Trend - autopro.hu - A magyar gépjárműgyártók és -beszállítók honlapja (magyar nyelven). autopro.hu. (Hozzáférés: 2019. február 26.)
  3. András, Pásztor: Beszáll a Continental is a BMW és az Intel önvezető autó projektjébe (magyar nyelven). mfor.hu - Menedzsment Fórum. (Hozzáférés: 2019. február 26.)
  4. Újabb márka a BMW önvezető jármű fejlesztésében (magyar nyelven). Világgazdaság. (Hozzáférés: 2019. február 26.)
  5. nak: Önvezető BMW-k tesztje kezdődik Münchenben 2017-ben (magyar nyelven). index.hu, 2016. december 5. (Hozzáférés: 2019. február 26.)
  6. Videó a BMW tervéről az önvezető autók felé (magyar nyelven). Alapjárat. (Hozzáférés: 2019. február 26.)
  7. A BMW 2-es sorozat : Áttekintés (hu-HU nyelven). www.bmw.hu. (Hozzáférés: 2018. április 23.)
  8. BMW to cease production of i8 sports car in April | Autocar. www.autocar.co.uk. (Hozzáférés: 2020. március 1.)
  9. Gyárat épít a BMW Debrecenben: elektromos autókat is gyárthatnak majd”, Portfolio.hu (Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 1.) 

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz BMW témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés