1982-es Formula–1 világbajnokság

33. Formula–1-es szezon
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. május 28.

Az 1982-es Formula–1-es szezon volt a 33. FIA Formula–1 világbajnoki szezon. 1982. január 23-ától szeptember 25-éig tartott.

1982-es FIA
Formula–1 világbajnokság
Williams FW08
Williams FW08
Egyéni világbajnok
Finn Keke Rosberg44
Konstruktőri világbajnok
Olasz Scuderia Ferrari74

 ← 1981
1983 → 

Visszatért a sportágba Niki Lauda egy McLaren volánja mögött. A San Marinó-i nagydíj ismét botránytól volt hangos: A Tyrrell kivételével az összes nem gyári csapat bojkottálta a versenyt, amin a Ferrari két pilótája, Didier Pironi és Gilles Villeneuve végzett az élen. Utóbbi a verseny után azzal vádolta Pironit, hogy nem tartotta be a csapatutasítást. Viszonyuk elmérgesedett, és a következő, zolderi belga nagydíj edzésén a bizonyítási vágytól égő Villeneuve karambolozott Jochen Masszal, a baleset napjának éjjelén életét vesztette. Pironit is utolérte végzete, amikor a német nagydíjon hátulról belerohant Alain Prost autójába. Mindkét lába eltörött, ami a pályafutása végét jelentette. Az egyéni világbajnoki címet végül a mindössze egy futamot nyerő finn Keke Rosberg hódította el (a szezon során összesen tizenegy versenyző nyert futamot, kettőnél többet senkinek sem sikerült) . A csapatok között az idény közben mindkét pilótáját elveszítő Ferrari győzött, ezzel elsőként nyerte meg turbómotoros autó a konstruktőri címet.

Nagydíjak

szerkesztés
# Verseny Dátum Pálya Győztes pilóta Győztes csapat Összefoglaló
358   dél-afrikai nagydíj Január 23. Kyalami   Alain Prost   Renault Összefoglaló
359   brazil nagydíj Március 31. Jacarepaguá   Alain Prost   Renault Összefoglaló
360   nyugat-amerikai nagydíj Április 4. Long Beach   Niki Lauda   McLaren-Ford Összefoglaló
361   San Marinó-i nagydíj Április 25. Imola   Didier Pironi   Ferrari Összefoglaló
362   belga nagydíj Május 9. Zolder   John Watson   McLaren-Ford Összefoglaló
363   monacói nagydíj Május 23. Monaco   Riccardo Patrese   Brabham-Ford Összefoglaló
364   kelet-amerikai nagydíj Május 23. Detroit   John Watson   McLaren-Ford Összefoglaló
365   kanadai nagydíj Június 13. Circuit Gilles Villeneuve   Nelson Piquet   Brabham-BMW Összefoglaló
366   holland nagydíj Július 3. Zandvoort   Didier Pironi   Ferrari Összefoglaló
367   brit nagydíj Július 18. Brands Hatch   Niki Lauda   McLaren-Ford Összefoglaló
368   francia nagydíj Július 25. Paul Ricard   René Arnoux   Renault Összefoglaló
369   német nagydíj Augusztus 6. Hockenheimring   Patrick Tambay   Ferrari Összefoglaló
370   osztrák nagydíj Augusztus 15. Österreichring   Elio de Angelis   Lotus-Ford Összefoglaló
371   svájci nagydíj Augusztus 29. Dijon   Keke Rosberg   Williams-Ford Összefoglaló
372   olasz nagydíj Szeptember 12. Monza   René Arnoux   Renault Összefoglaló
373   Las Vegas-i nagydíj Szeptember 25. Caesars Palace   Michele Alboreto   Tyrrell-Ford Összefoglaló

A bajnokság végeredménye

szerkesztés

Versenyzők

szerkesztés

Pontozás:

Helyezés 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.-20.
Pont 9 6 4 3 2 1 0
Helyezés Versenyző RSA
 
BRA
 
USW
 
SMR
 
BEL
 
MON
 
USE
 
CAN
 
NED
 
GBR
 
FRA
 
GER
 
AUT
 
SUI
 
ITA
 
LVS
 
Pont
1   Keke Rosberg 5 Kiz 2 Vi 2 Ki 4 Ki 3 Ki 5 3 2 1 8 5 44
2   Didier Pironi 18 6 Ki 1 Vi 2 3 9 1 2 3 Ni 39
3   John Watson 6 2 6 Vi 1 Ki 1 3 9 Ki Ki Ki 9 13 4 2 39
4   Alain Prost 1 1 Ki Ki Ki 7 Hn Ki Ki 6 2 Ki 8 2 Ki 4 34
5   Niki Lauda 4 Ki 1 Vi Kiz Ki Ki Ki 4 1 8 5 3 Ki Ki 30
6   René Arnoux 3 Ki Ki Ki Ki Ki 10 Ki Ki Ki 1 2 Ki 16 1 Ki 28
7   Patrick Tambay 8 3 4 1 4 Ki 2 Ni 25
8   Michele Alboreto 7 4 4 3 Ki 10 Hn Ki 7 Ki 6 4 Ki 7 5 1 25
9   Elio de Angelis 8 Ki 5 Vi 4 5 Ki 4 Ki 4 Ki Ki 1 6 Ki Ki 23
10   Riccardo Patrese Ki Ki 3 Vi Ki 1 Ki 2 15 Ki Ki Ki Ki 5 Ki Ki 21
11   Nelson Piquet Ki Kiz Ki Vi 5 Ki NK 1 2 Ki Ki Ki Ki 4 Ki Ki 20
12   Eddie Cheever Ki Ki Ki Vi 3 Ki 2 10 NK Ki 16 Ki Ki Ki 6 3 15
13   Derek Daly 14 Ki Ki Ki 6 5 7 5 5 7 Ki Ki 9 Ki 6 8
14   Nigel Mansell Ki 3 7 Vi Ki 4 Ki Ki Ki 9 Ki 8 7 Ki 7
15   Gilles Villeneuve Ki Ki Kiz 2 Ni 6
16   Carlos Reutemann 2 Ki 6
17   Andrea de Cesaris 13 Ki Ki Ki Ki 3 Ki 6 Ki Ki Ki Ki Ki 10 10 9 5
18   Jacques Laffite Ki Ki Ki Vi 9 Ki 6 Ki Ki Ki 14 Ki 3 Ki Ki Ki 5
19   Mario Andretti Ki 3 Ki 4
20   Jean-Pierre Jarier Ki 9 Ki 4 Ki NK Ki Ki 14 Ki Ki Ki NK Ki Ki Ni 3
21   Marc Surer 7 9 8 5 10 Ki 13 6 Ki 15 Ki 7 3
22   Bruno Giacomelli 11 Ki Ki Ki Ki Ki Ki Ki 11 7 9 5 Ki 12 Ki 10 2
23   Eliseo Salazar 9 Ki Ki 5 Ki Ki Ki Ki 13 NK Ki Ki NK 14 9 NK 2
24   Manfred Winkelhock 10 5 Ki Kiz Ki Ki Ki NK 12 NK 11 Ki Ki Ki NK HN 2
25   Mauro Baldi NK 10 NK Vi Ki NK Ki 8 6 9 Ki Ki 6 NK 12 11 2
26   Chico Serra 17 Ki NK Vi 6 NeK 11 NK Ki Ki 11 7 NK 11 NK 1
27   Brian Henton NK NK Ki Ki Ki 8 9 Hn Ki 8 10 7 Ki 11 Ki 8 0
28   Jochen Mass 12 8 8 Vi Ki NK 7 11 Ki 10 Ki 0
29   Slim Borgudd 16 7 10 0
30   Raul Boesel 15 Ki 9 Vi 8 NeK Ki Ki Ki NK NK Ki NK Ki NK 13 0
31   Roberto Guerrero NK NK Ki Vi NK NK Ki Ki NK Ki NK 8 Ki Ki Hn Ni 0
32   Derek Warwick Ki NK NK Ki Ki NK Ki Ki 15 10 Ki Ki Ki Ki 0
33   Rupert Keegan NK Ki Ki NK 12 0
34   Geoff Lees Ki 12 0
  Teo Fabi NK NK NK Hn Ki NeK NK Ki Ki NK Ki Ki Ki NK 0
  Riccardo Paletti NK NK NK Ki NeK NeK Ki Ki 0
  Tommy Byrne NK Ki NK NK Ki 0
  Jan Lammers NK NK NK Ki NK NK 0
  Emilio de Villota NeK NeK NK NK NeK 0
  Roberto Moreno NK 0
Helyezés Versenyző RSA
 
BRA
 
USW
 
SMR
 
BEL
 
MON
 
USE
 
CAN
 
NED
 
GBR
 
FRA
 
GER
 
AUT
 
SUI
 
ITA
 
LVS
 
Pont

Konstruktőrök

szerkesztés
Helyezés Gyártó Model Motor Gumi Győzelmek Dobogó Első rajthelyek Leggyorsabb kör Pont
1   Ferrari 126C2 Ferrari 021 G 3 11 3 2 74
2   McLaren-Ford MP4/1B Ford Cosworth DFV M 4 8 2 69
3   Renault RE30B Renault-Gordini EF1 M 4 8 10 5 62
4   Williams-Ford FW07D
FW08
Ford Cosworth DFV G 1 7 1 58
5   Lotus-Ford 87B
91
Ford Cosworth DFV G 1 2 30
6   Tyrrell-Ford 011 Ford Cosworth DFV G 1 2 2 25
7   Brabham-BMW BT50 BMW M12/13 G 1 2 1 4 22
8   Ligier-Matra JS17
JS17B
JS19
Matra MS81 M 4 20
9   Brabham-Ford BT49D Ford Cosworth DFV G 1 3 19
10   Alfa Romeo 179D
182
182B
Alfa Romeo 1260 M 7
11   Arrows-Ford A3
A4
A5
Ford Cosworth DFV P 5
12   ATS-Ford D5 Ford Cosworth DFV M 4
13   Osella-Ford FA1C
FA1D
Ford Cosworth DFV P 3
14   Fittipaldi-Ford F8D
F9
Ford Cosworth DFV P 1
-   March-Ford 821 Ford Cosworth DFV A 0
-   Theodore-Ford TY01
TY02
Ford Cosworth DFV G 0
-   Toleman-Hart TG181C
TG183
Hart 415T P 1 0
-   Ensign-Ford N180B
N181
Ford Cosworth DFV A 0

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz 1982-es Formula–1 világbajnokság témájú médiaállományokat.