Unger Emil (építész)
Unger Gyula Emil Mihály (Pest, 1839. január 21. [keresztelés dátuma][3] – Pest, 1873. július 5.)[4] magyar építész.
Unger Emil | |
Született | 1839. január 21. Pest[1][2] |
Elhunyt | 1873. július 5. (34 évesen) Pest[1] |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | építész |
A Wikimédia Commons tartalmaz Unger Emil témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete, munkái
szerkesztésA neves építész, Pollack Mihály (1773–1855) unokája volt, édesanyja Pollack Magdolna (1814–?), édesapja Unger Antal vaskereskedő.[5]
Pesten, majd Berlinben tanult. Később Itáliába ment vándorútra. Ezt követően hazatér, és Ybl Miklós, illetve Szkalnitzky Antal irányítása alatt kapott munkát a Magyar Tudományos Akadémia székházának építési irodájában. 1865-től önállóan működött.[6]
Alapító tagja volt a Magyar Mérnökegyesület (későbbi nevén Magyar Mérnök- és Építész-Egylet), tagja a Képzőművészeti Társulatnak.[6]
Unger nagyszabású alkotása az Andrássy és Jókai utcák között elhelyezkedő bérházcsoport. Kismarty-Lechner Jenő szerint ennek homlokzatai bombasztikus hatásúra lettek tervezve, nehézkes tagozatai sem mutatnak jól. A Dunaparti Liptay-palota ezzel szemben Kismarty-Lechner értékelése szerint architektonikus tudást és nemes ízlést árul el.[7]
Gazdag emberként tartották számon, állítólag ő volt Pest ötödik legvagyonosabb háztulajdonosa.[5]
Az építész 1873-ban alig 34 éves korában hunyt el, miután egy csónakázás során a hideg vízbe esett, és meghűlt.[5] Több művét a vele barátságot ápoló Ybl Miklós fejezte be.[6]
Ismert épületei
szerkesztés- 1870–1872:[8] Formágyi-ház, Budapest, Váci u. 7.[6]
- 1872–1884:[9] Hétház / Haggenmacher-bérpalota, Budapest, Andrássy út 32-44. (befejezés: Ybl Miklós)[6][10]
- 1874:[11] Lipthay Béla palotája, Budapest, Dunapart (befejezés: Ybl Miklós)[6]
- 1870-es évek: Ráth György-villa, Budapest, Városligeti fasor 12. (mai állapot: Györgyi Géza)[12] – szecessziós múzeum működik benne 2018-tól; előtte itt a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum kiállítóhelye volt.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b https://yblegyesulet.hu/unger-emil/
- ↑ https://epiteszforum.hu/dinasztiak-pollackok-es-ungerek--becsbol-milanobol-pestrol--
- ↑ Pest-belvárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve, 1839. év.
- ↑ Pest-belvárosi római katolikus plébánia halotti anyakönyve 212/1873.
- ↑ a b c Gottdank, i. m.
- ↑ a b c d e f yblegyesulet.hu
- ↑ Kismarty-Lechner, i. m., 96. o.
- ↑ https://pestbuda.hu/cikk/20211222_veluk_indult_budapest_vilagvarossa_fejlodese_150_eves_fenykep_mesel_a_varosepitokrol
- ↑ https://kep-ter.blog.hu/2014/04/05/ybl_200_andrassy_ut_32
- ↑ Déry: Terézváros–Erzsébetváros, i. m., 43-47. o.
- ↑ Anka, i. m.
- ↑ Terézváros–Erzsébetváros, i. m., 654. o.
Források
szerkesztés- Unger Emil (yblegyesulet.hu)
- fénykép
- Kismarty-Lechner Jenő: Építőművészetünk a XIX. század második felében, Egyetemi Nyomda, Budapest, 1945
- Anka László: Pazar belsőt rejtett Lipthay Béla báró egykori palotája a budai Duna-parton (pestbuda.hu, 2021. okt. 26.)
- Gottdank Tibor: Dinasztiák: Pollackok és Ungerek – Bécsből, Milánóból, Pestről (epiteszforum.hu, 2021. júl. 25.)
- Déry Attila: Terézváros–Erzsébetváros – VI–VII. Kerület, TERC Kft., Budapest, 2006, ISBN 9789639535374 (Budapest épitészeti topográfia 3.)
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Gyászjelentése
Egyéb irodalom
szerkesztés- Unger Emil: Kovácsmesterből városi patrícius In: História, 1983, 2. szám.