Unglovasd

község Szlovákiában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2021. február 14.

Unglovasd (1899-ig Konyus, szlovákul: Koňuš) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.

Unglovasd (Koňuš)
Unglovasd zászlaja
Unglovasd zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásSzobránci
Rangközség
Első írásos említés1414
PolgármesterJozef Hrinkanič
Irányítószám072 63
Körzethívószám056
Forgalmi rendszámSO
Népesség
Teljes népesség332 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság270 m
Terület23,23 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 46′ 32″, k. h. 22° 16′ 00″48.775556°N 22.266667°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 32″, k. h. 22° 16′ 00″48.775556°N 22.266667°E
Unglovasd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Unglovasd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szobránctól 7 km-re északkeletre, a Szobránc-patak és az ukrán határ között fekszik.

Története

szerkesztés

A települést soltész általi betelepítéssel alapították 1400 körül, 1414-ben említik először. Nagymihályi és tibai nemesek birtoka volt. 1599-ben 30 jobbágyház állt a településen. Később a lakosság száma csökkent. 1715-ben 10, 1720-ban 18 háztartása létezett. A faluban vízimalom működött és szőlőskertje is volt.

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „KONYUS. Elegyes falu Ungvár Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Tibének szomszédságában, és annak filiája, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős, vagyonnyai is középszerűek.[2]

1828-ban 39 háza és 400 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kónyus, Ungh vm. orosz falu, ut. p. Szobránczhoz keletre 1 1/4 órányira: 12 romai, 320 g. kathol., 40 zsidó lak. Roppant erdő. Hegyes, sovány határ. Fürészmalom. A helységhez keletre 3/4 órányira most is láthatni a kónyusi vár romait. F. u. gr. Sztáray, Nyeviczkey.[3]

A trianoni diktátumig Ung vármegye Szobránci járásához tartozott, majd az újonnan létrehozott csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 600, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 369 lakosa volt.

2011-ben 366 lakosából 349 szlovák.

További információk

szerkesztés